Egy híd mindig összeköt két dolgot egymással, és átkelni valahonnan valahova lehet egy jelképes út is. Budapest és környéke hídjait persze most nem ebből a szempontból vizsgáljuk meg, hanem pusztán esztétikaiból és az emlékek meg a kötődések oldaláról szemlélve. A fővárosban és környékén számos kisebb-nagyobb híd található – kőből, fából, vasbetonból –, melyek közül összeszedtük a kedvenceinket, a Dunán hosszan átívelőtől a pár lépéssel átsétálhatóig. Egyszerűen azért, mert odavagyunk a hidakért.

Tartalomjegyzék

1/11

Szabadság híd

1093 Budapest, Szabadság híd
Több infó

A Fővám teret a Gellért térrel összekötő szép, zöld hídhoz – melynek korábban Ferenc József híd és Fővám téri híd is volt a neve – személyes élmények fűznek. Amikor a 90-es évek első felében Budapestre költöztem, kellett jó pár hét, amíg megszoktam a várost, amíg beleszoktam, és hogy a dolgaimat átgondoljam, mindig kisétáltam a Szabadság hídra, aminek a közelében laktam. Ez a szoros viszony később is megmaradt a Feketeházy János tervei alapján megépült, 1896-ban átadott híddal. 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, helyére pedig pontonhíd került, egészen addig, amíg 1946. augusztus 20-án át nem adták az újraépített Szabadság hidat. A legrövidebb Duna-hidat többször is felújították, 2019 óta pedig egy többnapos kulturális rendezvény is kötődik hozzá (a Szabihíd), amikor a gyalogosoké és a bringásoké a híd. 

2/11

A Gyadai tanösvény függőhídja

A függőhídakról a mindig egzotikus vidékeken játszódó kalandfilmek juthatnak legtöbbször az eszünkbe, például az Indiana Jones valamelyik részében is fontos szerep jutott egy függőhídnak. Amikor végigkirándultunk a Budapesttől nagyjából 40 km-re, a Dunakanyarban, a Naszály hegy területén található hangulatos, 6 kilométer hosszú körtúrán, a Gyadai tanösvényen, szemben találtuk magunkat egy függőhíddal. Ami stabil, aránylag hosszú – ami egy függőhíd esetében kötelező elem –, nincs leszakadás előtti állapotban, és az alatta lévő mélység is kezelhető. Mindezen biztonságos körülmények ellenére megvan benne a kalandfilmes potenciál – nehéz is szabadulni tőle –, és az egyébként is pompás kirándulóhelyet még inkább feldobja. 

3/11

Északi összekötő vasúti híd

A vonatok mellett ez a híd a gyalogosoké és a bringásoké is. Jó hosszú, és megvan a szerethető oldala is. Méghozzá az, hogy csupa olyan célpont érhető el vele Pest irányából, ami az ember szívének kedves: a Népsziget vadregényes parti sétánya a helyekkel meg az ártéri erdő, a Római-part, az óbudai Hajógyári-sziget és mellette a hangulatos Graphisoft Park. Ráadásul ha bringával van az ember, akkor olyan jóleső érzés legurulni a hídról, aminek a hivatalos neve Újpesti vasúti híd, merthogy Újpestet köti össze Aquincummal. Ez az 1896-ban átadott híd is megsemmisült a II. világháborúban, majd 1955-re építették újjá, később, a 2000-es években végeztek rajta komolyabb javítási, átalakítási munkálatokat. 

4/11

A Brunszvik-kastély angolkertjének hídja

A Brunszvik-kastély és a parkja olyan, mintha az ember besétálna egy óriási ékszerdobozba. Bár Magyarországon, közelebbről Martonvásárban található, mégis olyan, mintha Angliában járnánk. Ez a hazai Beethoven-kultusz első számú helyszíne, mely tényt a zeneszerzőről szóló múzeum is alátámasztja. A kastély angolkertje egészen csodálatos, a tavacska fölött átívelő hídról pedig nehezen mozdul el, lendül tovább az ember. 

5/11

K-híd

A K-hidat nem a szépsége miatt kedveljük, hanem a szerepe okán. Ezzel a rövid kis híddal kapcsolatban szinte mindenkinek ugyanaz az élménye: ez a Sziget Fesztivál hídja. Aki egyszer is járt már a fesztiválon, az biztosan készített egy fotót a bejáratnál, amin rajta és a barátain kívül a híd is rajta van. A K-híd eredetileg vasúti és közúti volt, napjainkban közúti és gyaloghíd, ami 1955-ben készült, és már jó régóta felújításra szorul. A zenészek is kedvelik, több videóklip is készült a K-hídon, és nemcsak hazai előadók használják előszeretettel, hanem például az olasz rapper, Jovanotti is itt forgatta az egyik videóját. 

6/11

A Rózsika-forrás fahídjai

Az Alsó-Jegenye-völgy és az erre-arra kanyargó, girbegurba Rózsika-forrás a fahídjaival Solymár és Budapest határán található, az egyik legközkedveltebb kirándulóhely. Mesés vidék, egyáltalán nem csodálkoznánk, ha az egyik hidacska közepén ott állna a kis Piroska, karján egy elemózsiás kosárral, és a bányába igyekvő törpék sem keltenének megütközést senkiben. Ha még sosem jártál erre, itt az idő, hogy felkeresd a minden évszakban szépséges kirándulóhelyet és átsétálj az összes fahídon.

7/11

Margit híd

Budapest, Margit híd
Több infó

A XIII. kerületet a II. kerülettel összekötő hidunk közepén egy lejáraton kijutunk a Margitszigetre. Az 1872 és 1876 között épült híd tervezője nem magyar, hanem francia, a hídépítésre specializálódott Ernest Alexandre Goüin volt. Később kiszélesítették, majd miután a II. világháborúban megsemmisült, 1948-ban újjáépítették, 2009 és 2011 között pedig felújították. Kevesen tudják: Arany János Hídavatás című balladája a Margit híd építése idején játszódik, a híd név szerint is meg van említve a versben. 

8/11

A Szent Jakab tanösvény hídjai

A Dabas határában található Szent Jakab tanösvény nemcsak kirándulóhely, hanem a Magyar Zarándokút része is. Nem túl hosszú, inkább egy könnyed kis erdei sétára alkalmas vidék, amit igencsak feldob az, hogy a Duna–Tisza-csatorna és a Duna-völgyi-főcsatorna találkozásánál található, és a víz fölött fapallókon meg fahidakon sétálhatunk. A mocsaras, fás vidék bujasága és vadregényessége egyszerűen rabul ejtő. 

9/11

A biatorbágyi viadukt

A kettős vasúti völgyhíd közelről és távolról is lenyűgöző látványt nyújt. A magyar történelem egyik hírhedt eseménye, a Matuska Szilveszter által elkövetett terrorcselekmény köthető ide, amikor a magányos merénylő 1931 szeptemberében felrobbantotta a hidat, 22 ember halálát okozva ezzel. Az 1898-ban készült hidat elég gyorsan, mindössze 20 nap alatt javították meg, vagyis olyan komoly sérüléseket nem szenvedett. 1944-ben a németek is fel akarták robbantani, de a terv meghiúsult. Átsétálni és átbringázni is jó rajta. 

10/11

A Kolonics György sétány hídja

A csepeli Duna-parton húzódó Kolonics György sétány több mint 5 kilométer hosszú, és totális kikapcsolódást nyújt, ráadásul nagyon változatos. Van benne hagyományos parkos rész meg olyan is, amiről nehezen hihető, hogy a városban található. Egyik kedvenc pontunk a sétányon az, ahol a fahíd található, ami a Kis-Duna-öböl fölött vezet át. Ha megállunk a közepén és elég türelmesek vagyunk, láthatunk hattyúkat, kacsákat, teknősbékát és még talán hódot is. De ha egyiket sem sikerül megfigyelnünk, az élmény akkor is garantált, mert nagyon hangulatos a híd és a környéke. 

11/11

+1 Wünsch híd

A Wünsch híd igazából kilóg a sorból. Bár át lehet sétálni rajta, mégsem híd, hanem csak annak csonkja, mementója az egykor itt állt gyalogoshídnak, ami az akkor még ezen a szakaszon a felszínen közlekedő földalatti fölött haladt át. Hazánk első vasbeton hídját Wünsch Róbert építtette, Brüggerman György tervei alapján. 1896-ban adták át, és egészen 1973-ig volt használatban. A Közlekedési Múzeum műemlékké nyilvánította, ezért maradt meg a csonkja. 

Címkék