Kik laktak itt régen, kik laknak most? Hogyan közlekedjünk? Hol tudunk vacsorázni vagy épp friss kovászos kenyeret venni? A szerkesztőség tapasztalatai és tippjei következnek. Cikksorozatunk azoknak szól, akik odaköltöznének, vagy már ott élnek, vagy csak szeretnének képbe kerülni a főváros különböző részeivel.
Budáról él egy sztereotípia, miszerint álmos, unalmas, fővárosunkra oly jellemző pezsgést nélkülöző városrész. Be kell látni, hogy az I. kerület esetében ez a sztereotípia helytálló: itt valóban nem fogunk hajnalig bulizni, az éjszaka leplével álom száll a környékre, és a szolgáltatások sűrűsége is elmarad a pestitől. Cserébe romantikus történelmi miliőt kapunk, lenyűgöző építészettel; ha itt élünk, szinte turistának érezhetjük magunkat, akivel lépten-nyomon szembejönnek az elmúlt évszázadok.
Ha a VII. kerület egy romkocsmában fröccsöző, duhajkodó egyetemista, akkor az I. kerület egy arisztokrata özvegy, aki este még sétál egyet a Duna-korzón a legjobb ruhájában, de aztán inkább hazavonul elkölteni többfogásos vacsoráját biedermeier nappalijában, színezüst étkészlettel.
Nagyobb egységei Víziváros csücske, Krisztinaváros, a Naphegy, az egész Tabán, hozzá tartozik a Vérmező, a budai vár, valamint a Gellérthegy egy része. Ha be szeretnénk járni, érdemes kényelmes cipőt húzni, hiszen tele van emelkedőkkel, dombokkal, festői lépcsőkkel és keszekusza, nyaktörően macskaköves utcákkal.
A kerületben igazi kihívás közlekedni a gépkocsiforgalom elől részben elzárt vár miatt, de tömegközlekedés szempontjából egy egészen jól ellátott területről beszélünk. A Déli pályaudvar, amelyet sokan fejben leginkább a XII. kerülethez sorolnak, hivatalosan ide tartozik, ellenben a villamos- és buszvonalakkal sűrűn behálózott Széll Kálmán tér már a II. kerülethez. Ennek ellenére utóbbi is ugyanolyan fontos, 2-es metróval összekötött csomópontját képezi a kerület közlekedésének, mint a szentendrei HÉV-végállomásként is funkcionáló Batthyány tér.
A Krisztina körúton a Móricz felé átrobogó 56-os villamosok, a rakparton kacskaringózó 19-es, 41-es fonódók, a Pest távoli szegleteiből Attila útra érkező 5-ös és 7-es buszok is részét képezik a mindennapi közlekedésnek, ahogy a Várnegyed jellegzetes járműve, a kis 16-os busz, amely a belvárosból a történelmi díszletek közé visz fel minket, és a Széll Kálmán téren rak le. Éjszaka ezen a vonalon jár a 916-os, valamint a Lánchídon és a Batthyány téren át a Normafa felé a 990-es. (Ne is csodálkozzunk, hogy ahogy a világörökség részét képező városrész több pontja, a Lánchíd, a Duna-korzó, a Halászbástya, úgy a 16-os is általában tömve van turistákkal, a Várhegy oldalában meredeken felfelé hasító Budavári Sikló előtt pedig többnyire sorok kígyóznak a Clark Ádám téren.) Érdekesség, hogy Pesttel ellentétben Budán nincsenek trolibuszok.
A bortermelésnek hála a dimbes-dombos Tabán a múlt század egyik legpezsgőbb szórakozónegyede volt kis pincékkel, borozókkal, bordélyokkal, de a jó hangulatnak a szőlőtermeléssel együtt véget vetett az 1884-es filoxérajárvány. Időközben a várba betelepült a társadalom krémje, és a mai napig presztízsnek számít a méregdrága Várnegyedben élni. Ez a folyamat leginkább 1408-ban indult el, mikor Luxemburgi Zsigmond úgy döntött, hogy a királyi udvart a várba költözteti, de akkor teljesedett ki igazán, mikor 1686 után újjáépítették a Budavári Palotát – az arisztokrácia közel akart lenni a hatalomhoz, és az Úri utcában és a környező utcákban alakította ki rezidenciáit.
A második világháború súlyosan megrongálta a Várnegyedet, és csak a 60-as években kezdődött meg az újjáépítés, a megváltozó politikai viszonyok pedig kiűzték az előkelő családokat a várból. Míg itt az épületek megőrizték barokkos jellegüket, addig a Vízivárosban Buda, Pest és Óbuda 1873-es egyesítése után a földszintes és az egyemeletes barokk és klasszicista építményeket lebontották, helyükbe először romantikus, majd eklektikus házak, villák épültek. Számos épületet műemlékvédelmi védettség övez: aki a kerületbe szeretne költözni, jobb, ha mérlegeli, hogy itt újépítésű házakat, lakóparkokat nem igazán fog találni.
A kusza lakótömbökben sok a rejtett belső kert, és kisebb zöld placcokat, ücsörgésre alkalmas padokat is sok helyen találunk. A Várhegy oldalában vadregényes emelkedők magasodnak, de aki nem akar felfelé kapaszkodni, a kiépített ösvényekről is élvezheti a természetet.
Kisbabákkal és babakocsival kétségkívül nem könnyű az élet a számos emelkedőn, lépcsőn és macskaköves úton. Vannak azért játszóterek, például a Mária téri Rumini játszótér a Batthyány utca mellett, a Naphegy téri Pom Pom, a Gellérthegyi Vuk , nem messze a Mátyás-templomtól pedig a Mátyás király mesejátszóteret találjuk.
Ha pedig sportoláshoz keresünk helyet, akkor jó opció lehet az Oxygen Wellness Naphegy vagy a Flex Gym, ahol már maga Arnold Schwarzenegger is megfordult.
Viszont számítsunk rá, hogy mivel történelmi városrészről van szó, a kis utcák nincsenek telezsúfolva boltokkal, éjjel-nappalikkal és különböző szolgáltatásokkal (bár fodrász és kozmetikus szinte minden sarkon akad).
Magasra pozicionált fine dining vacsorákért érdemes a Fámába menni, ahol semmihez sem hasonlítható fúzióval találkozunk: ázsiai-magyar-francia elemek vagányul, mégis elegánsan keverednek. A Ramazuri egészen új szereplő, ám érdemes rá odafigyelni tökéletes lokációja és újító konyhája miatt. Nagy múlttal rendelkezik az Arany Kaviár, mely orosz tradíciókon keresztül kalauzol el a topgasztronómia világába. Az Alabárdos immár több mint 50 éve jelentős szereplője a budapesti gasztronómiának: mindig képesek a megújulásra, a garantált magas minőség mellett. Rövid idő alatt vált legendássá a Csalogány 26, ami kötelező pont azoknak, akik felkeresnének egy olyan helyet, ami a valós budapesti gasztrorobbanás idején született.
Franciás ihletésű mind a gyönyörű kerttel rendelkező Fő utcai Pavillon de Paris, mind a várban található, nem kevésbé romantikus kerttel bíró Pierrot. A kerület nagybetűs bisztrója a Déryné, mely általában reggeltől estig telt házzal üzemel. Ha ebben a kategóriában gondolkodnánk, jó választás lehet a várban a magyaros-fúziós vonalat képviselő Baltazár, vagy a 21 magyar vendéglő is. Külföldi ismerőssel, rokonnal is jó hozzájuk érkezni, mert megbízható ízeket kapunk. Ugyanez mondható el a Vár: a Spejz-ra, mely otthonos enteriőrjével és haladó gasztronómiájával vált fix I. kerületi étteremmé.
Akkor sem kell sokáig tanakodni, ha olasz éttermet keresünk: Jamie Oliver, a Jamie’s Italian franchise étterme szintén a várban üzemel, kicsit lejjebb ereszkedvén pedig a Bárkert Bistrót ajánljuk. A kerület kedvelt vietnami étterme a Hanoi a Fő utcában, amely egyike a kevés helyeknek, akik házhoz is szállítják a pho levest. Itt nyári tekerccsel is jól lakhatnak a vegetáriánusok, de az Édeni Vegán még több opciót kínál azoknak is, akik egyáltalán nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszert.
Olcsó, de kategóriájában korrekt ebédmenüt vagy a Hanna Rózából, vagy az Ildiko’s Diner-ből vehetünk a I. kerületben, de a környék megbízható kisvendéglőjének számít a Vigadó Étterem is.
Cukrászdák, pékségek, reggelizők
A kerület cukrászdákban is erős, gondoljunk csak a legendás Ruszwurmra, melynek krémeséről még nagymamáink is ódákat zengenek. Újhullámos, mégis kedves és figyelemre méltó az Asztalka süteménykínálata is, ha pedig franciás desszerteket vagy bonbonokat vennénk ajándékba, akkor a Cocó7-be vegyük az irányt.
Szerencsére pékségért és jó reggelikért sem kell metróra szállni, hiszen olyan helyről vásárolhatjuk a kovászos kenyeret és a nagyon kakaós csigát, mint Vajda Józsi Pékműhelye. Új szereplő a Takács Bakery, ahol szintén a kovász az úr. Ha a remek napkezdés megszállottjai vagyunk, akkor olyan helyeket ajánlunk, mint például a hangulatos kis franciás kávézó-reggeliző, a Café Flore Matin et Soire, vagy a Széll Kálmán térhez közeli mókusch deli, amit még Mila Kunis és Ashton Kutcher is szeretettel látogatott. Ha magunk állítanánk össze a reggelit, jó szívvel ajánljuk a Pauler utcai Nagymama házi boltját, ami a vidék ízeit hozza el.
Kávézók, teázók, ivók, sörözők, borozók Jó specialty kávéért a Batthyány téri Steamhouse Café-ba mennénk, míg tradicionális keleti teáért biztosan a Lánchíd utcai Zhao Zhou-ba. Ha pedig a letisztult dizájn helyett az otthonos, kuckózós hangulatra szavaznánk, akkor a Csészényi Kávézó a tuti tipp.
Páratlan művészünk, Cseh Tamás és még számos irodalmár nagy kedvence volt az Isolabella az Iskola utcában, melynek eredeti neonreklámja mai napig pirosan izzik. Képtelenség nem megemlíteni a retró vonal legfényesebb csillagát, a Mátra Boratóriumot, de a Hattyú utca Mignon-ja is kultikus, ha a kerület ivóit vizsgáljuk. Egy pofa sörre mindig jó betérni a szintén régi vágású Lánchíd Sörözőbe.
Különlegesebb sörös élményekért, kisüzemi italokért a Macskakő Sörözőbe vagy a Hunyadi Lakásbisztróba menjünk, munka utáni lazításhoz pedig a Bereg is jó választás lehet szörpjeikkel, kézműves söreikkel, beregi pálinkáikkal, valamint nyári étlapjukon hamburgerekkel, de a hűvös idő beálltával egy jó forralt borra is megéri beülni.
De ha szemfülesek vagyunk, további érdekességeket is felfedezhetünk a környéken sétálva. A kevésbé ismert látnivalók közé tartozik a Vörös Sün ház a Hess András tér 3. szám alatt, Budapest legrégebbi, ma is álló és használatban levő épülete. Az 1260 körül épült „Vörös Sün-ház" első okleveles említése a 14. századból származik, sokáig itt működött a Várnegyed egyetlen fogadója, majd népszerű bálokat tartottak benne. Ma a bejárat fölötti dombormű árulkodik egykori nevéről.
A késő középkorban zsidó negyed is működött a Várnegyedben, ennek emlékeit őrzi a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti Mendel palota. Erre utal az ajtón a vasalatok által kirajzolt menóra is. A talajszint alatt öt méterrel fekszik a Mendel Jakab-féle zsinagóga, amit feltárás után nagyrészt vissza kellett temetni a hatvanas években.
A Vár hátsó részén, az Anjou bástyánál találjuk Abdurrahman pasa emlékművét, aki a budai vilajet utolsó pasája volt, és a vár visszavétele során esett el a közeli Hess András téren. Magyar és török nyelvű, turbános emlékművét a szintén az ütközetben elhunyt magyar katona kései utódai állították, az alábbi szöveggel: Hős ellenfél volt békesség vele!, a megbékélés szellemében.
A Dísz tér 15. szám alatt áll található az időről időre múzeumként is látogatható Budavári De la Motte – Beer-palota. A 18. századi késő rokokó lakóház bútorozott szobáival, falfestményeivel felidézi, milyen is lehetett a várbeli polgárok élete és mindennapjaik. Hadik András szobrát pedig az egyik legpikásabb városi legenda kapcsolódik: kezdetben a városi jogászok, hogy vizsga előtt szerencséjük legyen, elkezdtek négylevelű lóherét keresni a városban, és mit ad Isten, Hadik lovasszobrát találták meg, ahol az említett testrész ugyan nem négylevelű volt, de fényesítése állítólag szerencsét hoz.
Hogy el ne vesszünk a sok érdekesség között, érdemes néha egy vezetett túra keretében nyakunkba venni a környéket, például a Sétaműhely Tied a vár, magadnak építed sétája, Zsidók és törökök a budai Várban sétáin. Az Imagine Budapest A Viziváros titkai túrája kanyargós utcák, régi, hangulatos házak között kalauzol, a Hosszúlépés pedig a Tabánban. A Logodi utcában élt Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor, ugyanitt egy "hangulatosan anarchista" könyvesboltot is találunk az 51-es szám alatt, a Gondolkodó Antikváriumot. A kerület híres lakója még Cseh Tamás, akinek emlékét nemcsak az Iskola utca 35. kapualjában található emléktábla, hanem az Isolabella falai is őrzik, sőt, a Hosszúlépés sétáján a nyomába is eredhetünk.
A nagypolgári Naphegyen számos híresség is lakott, például Kaffka Margit és Balázs Béla a Naphegy utcában, a szobrász Fadrusz János pedig a Lisznyai utcában építtette fel a műtermeit is magában foglaló hatalmas, historizáló villaépületet. Raoul Wallenberg a Naphegy utca zárdájában zsidó származású gyermeket bújtatott, ezáltal megmenekítve őket.
Érdekesség, hogy az Attila úti Petőfi Sándor Gimnáziumba több híres magyar is járt, többek között Göncz Árpád, Schmitt Pál, Medgyessy Péter, Radnóti Miklós, József Attila, Tandori Dezső, Makovecz Imre, Máté Péter, Helyey László, Csonka András és Vikidál Gyula is. A labirintus
A város legrégebbi lakónegyedéről kevesen tudják, hogy a Mátyás-templom, a vár és a lakóházak alatt igencsak fejlett – részben ember, részben természet alkotta – 3300 méter hosszú labirintusrendszer húzódik. Ezeket – az ősembertől kezdve a rómaiakon át, egészen a szovjet katonákig – mindenki használta. Az itteni házakat úgy építették fel, hogy azok mindegyikének volt lejárata a barlangok első szintjére – a mai napig ehhez csatlakozik a Sziklakórház Atombunker Múzeum is. Egy idő után a barlangok különböző részeit a lakók befalazták és pincékké alakították át. A legtöbben ide rejtették el értékeiket, de olyan termeket is feltártak, ahová a részegen hőbörgőket kötözték ki, mégpedig nevelő célzattal.
Az épületek és a már hét alkalommal felújított Mátyás-templom súlya hatalmas terhet jelent a föld alatti alagutaknak. Ennek következtében több épület is megrepedt, így a mérnökök kénytelenek voltak oszlopokkal alátámasztani a rendszert. Manapság a legnagyobb veszélyt nem az épületek, hanem a különböző járművek jelentik, amelyek folyamatosan destruktív, lefelé irányuló lökéshullámokkal gyengítik a falakat. Ez az oka annak, hogy a Várban turistabuszok és csuklós járatok helyett kicsinyített várbuszok közlekednek. A labirintust egyébként 1880-ban fedezték fel újra, amikor egy ló a föld alá zuhant. Az ekkor készített térkép azonban rejtélyes körülmények között eltűnt, és hollétéről mai napig sincs fogalma senkinek. A turistaszenzációként ismert, kis szakaszba bepillantást engedő Budavári Labirintus idén zárt be.
A Budavári Palotában található Országos Széchényi Könyvtár rengeteg egyetemista mindennapjainak képezi fontos részét, a Magyar Nemzeti Galéria pedig évente egyre több fajsúlyos kiállítást rendez. Ezen felül az első kerületben található a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, az Arany Sas Patikamúzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, és nem utolsósorban a Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek föld alatti tereiben Budapest ostromainak és az itt folyó gyógyító tevékenysége hangulatát élhetjük át.
A Tabán évtizedek óta minden május 1-jén zenei fesztiváljától hangos: a munka ünnepén egész napos majálist rendeznek minden évben koncertekkel. Ugyanitt a sportcentrumban a tenisztől a labdarúgásig tudjuk kielégíteni a mozgásigényünket. A Gellért-hegy a kirándulók otthona, de rendeznek itt néha komoly állóképességet igénylő futóversenyeket, túrákat, a kicsiknek pedig a közelmúltban átadott csúszdapark miatt érdemes nyüstölni a szülőket. Ha pedig lazítanánk, a Rudas eredeti törökfürdőjében és komplett uszoda- és wellnessrészlegében garantált a testi felfrissülés.