Összeszedtünk nektek néhány ígéretes fővárosi fejlesztést a közeljövőből: ezek egy része már idén elkészül, párat pedig hamarosan elkezdenek, hogy egy-két év múlva használatba vehessük őket. Összeállításunkban közterek, parkok, múzeumok, egyetemi épületek és új sportlétesítmények: sokat kutattunk és számtalan érdekes látványtervre bukkantunk!
1/1
Az idei év legjobban várt fejlesztései közt szép számmal találunk köztereket, városi tereket és parkokat. Ezek sorából kiemelkedik a mindig forgalmas és igen lelakott Nyugati tér rendezése, amelyről tavaly októberben számoltunk be részletesen.
Egyszerűbb, robusztusabb, nem túlstrukturált teret szeretnénk' - mondja Matus István, a kerület főépítésze, a látványterveket elnézve pedig világos, hogy a mára fölöslegessé vált lépcsők eltüntetésével áttekinthetőbb, rendezettebb városi köztér jön létre a pályaudvarral szemben, amely megőrzi találkozóhely-funkcióját. A tér, amennyire lehet, zöldebbé is válik, igaz, a mélyben található vasbeton szerkezetek nem teszik lehetővé a nagyobb fák ültetését, de a jelenleginél azért sokkal jobb lesz a helyzet. A tér rendezését a Főpolgármesteri Hivatal által kiírt TÉR-KÖZ névre keresztelt nagyszabású pályázati program teszi lehetővé.
Terézváros nem áll meg itt: mint ahogy tavaly beszámoltunk róla, hamarosan több tízezer négyzetméternyi közpark létesül az úgynevezett Nyugati Grund területén. A jelenleg a MÁV által használt, de nagyrészt parlagon álló rész ideiglenes hasznosításával új zöldfelületek, sportpályák, pihenőterületek jelennek meg a városi szövetben, közvetlenül a Nagykörút és a pályaudvar szomszédságában. Terézvárosban emellett folytatódik a nagyszerű portálprogram is, amelyhez remélhetőleg más kerületek is csatlakoznak.
Szintén a TÉR-KÖZ teszi lehetővé a belvárosi Szervita tér megújítását is. A kicsi, de annál szebb belvárosi tér megújítására több ötlet született, néhány éve még Zaha Hadid iraki származású 'sztárépítész' is készített ide látványterveket: a buborék alakú épület - úgy néz ki - nem fog megvalósulni, de néhány napja elkészült a 18. századi Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom felújítása, és más értékekben, így például a Lajta Béla által tervezett Rózsavölgyi-házban is gyönyörködhetünk majd a hamarosan megújuló téren.
Többször írtunk már a Széll Kálmán tér várva várt megújításáról, de most úgy fest, hogy idén valóban megkezdődnek a munkálatok és a jövő év elejére rá sem lehet ismerni Buda egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjára. A csúszás okainak részletezésétől most mindenkit megkímélnénk, röviden legyen elég annyi, hogy az egyik pályázó kivitelező megtámadta a BKK döntését, de a KDB kimondta, hogy a cég jogszerűen járt el. A kényszerű csúszás után a szerződést tavaly novemberben írták alá. A felújítás eredményeképp csökken a buszparkolók nagysága, növelik a zöldfelületek arányát, megújul a metró épülete, mozgólépcső és liftek épülnek a Várfok utca felé, eltűnnek a rendezetlen bódék, biciklivel is átjárhatóvá válik a tér, amelyet a fogaskerekű új végállomásához is előkészítenek. A terveket a Főmterv Mérnöki Tervező, az Építész Stúdió és a Lépték-Terv készítette.
Ferencváros - és egyben az egész főváros - számára is a legnagyobb lehetőségek közt tartják számon sokan - többek között Finta Sándor budapesti főépítész is - a Nehru-part megújítását, amelyről mi is beszámoltunk korábban. A projekt eredményeképp felfrissül a park zöldfelülete, emellett vízi kert, BMX-pálya és szabadtéri kondipark is épül a tervek szerint, de napozóágyak, sakktáblák, szánkódomb, kutyafuttató és futópálya is helyet kaphat itt. Bár a tervekről a tavalyiakhoz képest nem tudunk újabb hírekkel szolgálni, reméljük, hogy ez a beruházás szintén megvalósul még az idén.
A Duna-part mantraszerűen emlegetett revitalizációjában komoly szerepet kaphatnak az eddig kissé elfeledett területek: a pesterzsébeti partszakaszon található Hullám Csónakházak időközben megkezdett felújítására szintén a TÉR-KÖZ ad lehetőséget. Az alapkőletétel megtörtént, így a Blokk Építész Műhely tervezésében hamarosan megújulnak az építészetileg értékes, védett épületek és a kikötésre alkalmas stégek. Épülnek itt továbbá napozóstégek, büféterasz, vizes témájú játszótér, közösségi kert és a tervek szerint Gubacs városrészt a Duna-parttal összekötő gyalogos-kerékpáros híd is a Helsinki út felett, így minden adott, hogy egy népszerű Duna-parti helyszín jöjjön itt létre, szinte a semmiből.
Józsefváros egyik legnagyobb szabású fejlesztése a Ludovika Campus elnevezésű projekt, amelynek eredményeképp a városrész 'visszanyerheti tradicionális egyetemvárosi karakterét'. A Pollack Mihály által tervezett, 1836-ban átadott főépület renoválásáról tavaly már beszámoltunk, de a terv számos más épület felújítását, illetve felépítését tartalmazza. A megszépülő Orczy-kert továbbra is mindenki által látogatható marad, amelyet - a tanítási időn kívül - bárki által használható sportpályák, multifunkciós sportcsarnok és uszoda egészítenek ki. Mivel legalább ötven, használaton kívüli vagy leromlott épületet bontottak le, a zöldfelület az új építkezések ellenére is nő: megszépül a csónakázó tó, felújítják a lovardát és az istállót is. Utóbbi részben nyitott lesz, így a gyerekek vagy a lóbarátok testközelből szemlélhetik meg a négylábúakat, de a tervek szerint a parkban is lehet majd lovakkal találkozni. Ugyancsak jó ötletnek tűnik a hatszáz rendészhallgatót elszállásoló kollégium megépítése a 'méltán hírhedt' Diószeghy utcában, így egyszerre újul meg egy elhanyagolt zöld terület, nő a közbiztonság és a kerület új élettel telhet meg.
A Ludovikától nem túl messze, a ferencvárosi Vaskapu utca és Tóth Kálmán utca térségében már épül az MTA Humán Tudományok Kutatóháza. A városban jelenleg szétszórtan elhelyezkedő, ezért gazdaságtalanul üzemeltethető épületekben dolgozó kutatók három új tömbben kapnak helyet. A Magyar Tudományos Akadémia hosszútávú fejlesztési koncepciójába illő ferencvárosi projekt a 2013 őszén átadott lágymányosi Természettudományi Kutatóközpont 'párjaként' valósul meg. A fejlesztéstől a humán tudományterületek közti együttműködés erősödése várható, hiszen az épülettömbökben helyet kapó színes kutatócsoportok közt megtalálhatók a zenetudomány, a régészet, az irodalomtudomány, a néprajz, a művészettörténet, a történettudomány, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a szociológia, a kisebbségkutatás, a közgazdaságtan képviselői is. Az M-Teampannon által tervezett épületekben a szekciótermek mellett helyet kapnak különböző archívumok és egy hatalmas könyvtár is.
Mint ahogy arról tavaly decemberben beszámoltunk, hamarosan megkezdődik a Közép-Európai Egyetem (CEU) campusának fejlesztése a Bazilika közelében, így az eddig a városban szétszórtan elhelyezett egyetemi épületek a jövőben egy helyen, a Nádor utcai főépület körül koncentrálódnak. A neves ír O'Donnell&Tuomey és az MTA új épülettömbjét is jegyző M-Teampannon által készített tervek első látásra ígéretesek, de a műemléki környezetben történő nagyszabású építkezés felvetett néhány kérdést a szakmabeliek és a helyiek körében. A 2019-ig tartó építkezésnek köszönhetően az új oktatási és kutatási helyiségek mellett rekonstruálják a régi előadótermet, átalakul Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű gyűjteményének helyet adó könyvtár, helyet kap ugyanitt egy tanulásra is alkalmas kávézó, és különleges közösségi térként új tetőkert is épül.
Gőzerővel zajlik az uszoda építése az általunk is bemutatott, húsz év után elkészült Tüskecsarnok mellett, ahol ezzel az ország egyik legmodernebb, legalább húsz sportágat befogadó sportkomplexuma jön létre. A létesítményben profi körülmények fogadják a sportolókat, így helyet kap egy 50 méteres medence és egy hozzá kapcsolódó ezerfős lelátó, valamint állítható mélységű tanmedence és wellness-részleg is. Utóbbiból ugyancsak látszik, hogy az új intézmény nemcsak az élsportolókat várja majd, hanem a környék egyetemistáit és minden mozogni vágyó látogatót.
Folyamatosan zajlik a Városliget megújítását célzó Liget Budapest előkészítése is. Európa legnagyobb múzeumi fejlesztését példátlanul nagy érdeklődés övezi: az épületek tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázatra 470 pályamű érkezett az egész világból, amelyet 11 tagú, magyar és nemzetközi zsűri és 36 szakértő bírált el öt szempontcsoport alapján.
A japán Sou Fujimoto Architects környezetre érzékenyen reagáló győztes terve Magyar Zene Házára a neves archdaily.com figyelmét is felkeltette. A többek között a reptéri Skycourt terveit és a tavalyi év egyik legsikerültebb fejlesztésének számító Kossuth tér felújítását jegyző Középülettervező Zrt. - ezen belül Tima Zoltán stúdiója - tervezheti a Fotó Múzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum új épületét, míg a Néprajzi Múzeum a francia Vallett de Martinis DIID Architects tervei szerint valósulhat meg. Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, melyre többek között Jean Nouvel és David Chipperfield munkáit várják. A park teljes rendezésére szintén idén írnak ki pályázatot.
Végre megindulhat a Lechner Ödön által tervezett, mára igencsak rossz állapotban lévő Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója is. A Vikár és Lukács Építész Stúdió tervei szerint megvalósuló felújítás elsősorban a műemléki értékek megőrzésére törekedett, a főépületet pedig a hatékony, 21. századi működéshez egy kortárs, kristályszerű épület egészíti ki. A Rembrandt-kiállítás után februárban a Szépművészeti Múzeum is bezár, hogy a nagyszabású restaurációs munkálatok után az intézmény megszépülve nyisson újra, így a második világháború óta raktárként használt, csodás Román Csarnokot is birtokba vehetik majd a látogatók.
Történelmi épületek felújításából amúgy sem lesz hiány: az úgynevezett Királyi bérpalota az uralkodó és környezete számára épült a századforduló idején. A hatalmas, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett hatemeletes épület felújítása a Ferenciek tere felől már befejeződött, így még szembetűnőbb a kontraszt, amelyet a Jégbüfé felől figyelhetünk meg igazán: a megfeketedett homlokzat mögül hamarosan egy teljesen más épület fog visszaköszönni ránk.
A fentieken túl számtalan közlekedési fejlesztésre is számíthatunk idén. Az 1-es villamos néhány héten belül a Rákóczi hídon keresztül eléri a Fehérvári utat, ami egyébként szintén felújításra kerül az idei évben. Emellett elkészül a 3-as villamos pályájának rekonstrukciója, megvalósul a budai fonódó villamos. A tervek szerint felújítják az Üllői út belső szakaszát, megépül a Sasadi út felüljáró, valamint tervben van több új P+R-parkoló átadása is. Az elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése a főváros közlekedését szintén pozitívan befolyásolhatja.