Élmény

Rembrandt és kora – új, nagyszabású kiállítás a Szépművészetiben

Fotó : Balkányi László - WLB
BOOKR, könyv

A híres festő a holland “arany évszázad”, egyszersmind az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb figurája. A kis országban számos változás zajlott le a 17. század néhány évtizede alatt, a festők pedig e korszak hű tanúi, akiknek műveiért a legnagyobbak vetélkednek – és gyakran hoppon maradnak. Önmagában az, hogy a Szépművészeti húsz Rembrandt- és három Vermeer-képet állít ki, a budapesti múzeumot ismét a legnagyobbak közé emeli. A kiállítás pedig minket repít el távoli tájakra és évszázadokra.

Szépművészeti Múzeum
  • 1146 Budapest, Dózsa György út 41.
A kis tengerparti országban néhány évtized leforgása alatt számos mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változás történt a 17. században: a függetlenségi háború révén fokozatosan megszabadultak a Habsburg uralomtól, a tudományos felfedezések és a katonai sikerek segítségével lassanként meghódították a világ tengereit, a városok pedig gyors fejlődésnek indultak. A Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című tárlat történeti bevezetőjeként is felfogható első szekció erről az időszakról mesél.

Fotó: Balkányi László - WLB
A következő termekben az ország társadalmáról nyerhetünk átfogó képet. Az ország polgárainak döntő többsége – a katolikus Habsburgokkal való szembenállás jeleként is – Kálvin tanait választotta.  Ennek számos társadalmi hatása közül kiemelkedik, hogy az egyre tehetősebbé váló iparosok, kereskedők, vállalkozók mind gyakrabban léptek fel megrendelőként, és foglalkoztatták a korszak művészeit. A mesterek a tökélyre fejlesztették többek közt a portrét.
Fotó: Balkányi László - WLB
Mindez új műfajok kialakulásához is vezetett. A másik fontos elem maga a protestáns munkamorál révén tovább fokozódó jólét és ennek művészeti ábrázolása. A kálvinista vállalkozók voltak az ország gazdaságának motorjai, akik a megtermelt javak pazarlását viszont elvetették. Minderről a kiállítás második, harmadik és negyedik szekciójában nyerhetünk képet.
Fotó: Balkányi László - WLB
Az ötödik rész  Rembrandt műveit állítja a középpontba, egyben rávilágít a kortársakra gyakorolt elemi hatásra. A hatodik rész a holland városok valóságát, a városi életet és magát az urbanizációt mutatja be, a fókuszpontot Vermeer képeire helyezve. A festőóriásnak mindössze 38 képét ismerjük, amelyből 3 jelentős alkotás látható most Budapesten.
Fotó: Balkányi László - WLB
Az utolsó rész tájképei a Szépművészeti Múzeum jelentős gyűjteménye köré épül és rávilágít arra a hatásra, amelyet a finoman szólva nem túl változatos domborzatú ország festői gyakoroltak például a realista tájképfestészetre.
A hét részre osztható tárlat Forgács Péter kortárs alkotásával zárul: a Rembrandt-morfok című alkotása a mester 37 híres arcképét dolgozta fel igen látványos módon.

Fotó: Balkányi László - WLB
Rembrandt és a holland arany évszázad festészete

A nagyszabású kiállításon összesen mintegy 100 művész 178 alkotását láthatjuk, amelyeket a legkiemelkedőbb magángyűjtők és múzeumok – mint a New York-i Metropolitan, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a firenzei Uffizi vagy a madridi Prado adtak kölcsön a Szépművészetinek. Rembrandt húsz képének megszerzése – köztük a legkorábbi ismert festményével és az utolsó önarcképpel – önmagában is nagy szó, a három Vermeer-alkotásért pedig egyik-másik múzeumigazgató valószínűleg bármit elcserélne, hiszen nagyon nehezen kölcsönözhető képekről van szó. Mindez a múzeum, Baán László főigazgató és Ember Ildikó kurátor, a 17. századi holland festészet nemzetközileg elismert kutatójának közös sikere.
Fotó: Balkányi László - WLB
A kiállítás mindenképpen hiánypótló, hiszen ilyen átfogó tárlatot még nem látott a közönség a holland “arany évszázad” festészetéből. A múzeum egyébként nemzetközi összehasonlításban is jelentős anyaggal rendelkezik ebből az időszakból, így ez a mostani abba a 2006-ban megkezdett sorba illeszkedik, amely a múzeum gyűjteményének súlypontjai köré építi az újabb kiállításokat.
Fotó: Balkányi László - WLB
A fentiek alapján könnyen belátható, hogy a tárlat nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, így nem is kérdés, hogy mindenkinek ajánljuk ezt a kihagyhatatlan programot.
Fotó: Balkányi László - WLB
Ráadásul a kiállítás után a múzeum bezár, hogy a hatalmas, három éves rekonstrukció után megszépülve várja ismét a nagyközönséget, többek közt olyan terekkel, amelyek a második világháború óta vannak elhagyatottan, a közönségtől elzárva. Nem túlzás, hogy a felújítás után már nemcsak a kiállítások színvonala, hanem maga az épület is a világ múzeumainak élvonalba tartozhat.