Mielőtt nagyon belemelegednénk, szeretnénk hangsúlyozni, hogy Csepel egyáltalán nemcsak ipari múltja miatt az egyik legizgalmasabb külkerületünk, de azért ami igaz, az igaz, nem mindenhol növi ki magát a város mellett a Monarchia második legnagyobb hadiüzeme, aminek még a ma látható maradványai is olyan lenyűgözőek, hogy – mint a kisfiú Az öreg halász és a tengerben – könnyedén el tudjuk képzelni, milyen lehetett, mikor az egész hatalmas konglomerátum még teljes mozgásban volt.
Egy nehézipari gigász öröksége
Természetesen Weiss Manfrédról és az ő örökségéről van szó. A Weiss testvérek látókörébe azután került Csepel, hogy a Lövölde téri üzemükben robbanás történt, és új, a várostól távolabb lévő hely után kellett nézniük. 1893-ban kezdték meg a termelést Csepelen, nem sokkal ezután Berthold politikai előremenetele miatt kiszállt a gyár ügyeiből, így a vezetés a zseniális Manfrédra maradt. A Csepel Művek pedig csak nőtt és nőtt. Bár konzervekkel indultak, hamarosan beszálltak az I. világháború alatt jövedelmező hadiiparba, a két világháború között pedig jelentős járműgyártás is folyt a falak között, a szocializmus alatt pedig átnyergeltek a nehézipari berendezésekre. A rendszerváltást sajnos ez a gyár – akkor már Csepel Vas- és Fémművek – sem élte túl, feldarabolták, területén ma több kisebb üzem működik, kissé kaotikus hatást keltve. A történet egyik legbüszkébb mohikánja a Csepel-bicikligyár, ami ma is működik, ráadásul magyar kézben, a MOL Bubi-projektben is részt vesz.
Weiss Manfréd alakját korábban már részletesen is bemutattuk, 1922-ben hunyt el, a család pedig csak a II. világháborúig maradt része a gyár életének, zsidó származásuk miatt igen kalandos módon sikerült elmenekülniük az országból. Weiss Manfréd ma a jószívű gyáros mintaképeként él előttünk, bár az erősödő munkásmozgalmak nyomása és üzleti érdekei sem elhanyagolhatók abban, hogy arra a belátásra jutott, munkásjóléti intézkedésekbe invesztál. Mindenesetre elévülhetetlen érdeme, hogy Csepel a II. világháború idejére mocsaras faluból olyan kistelepüléssé nőtte ki magát, amely a bölcsőtől a sírig képes volt gondoskodni lakóiról, a szocializmus évei alatt pedig – színvonalas vagy kevésbé színvonalas formában – folytatódott ez az épülés.
A Fortepan képein nyomon követhetjük a gyár történetének fontosabb pillanatait, látszanak a Shell 1920-as években Csepelen épült olajfinomítójának épületei, a Weiss-gyárhoz tartozó repülőtérre érkezett Graf Zeppelin léghajó, amely a kor technológiai csodájának számított, és amelynek érkezésére mintegy 30 ezer ember volt kíváncsi. Futballtörténeti érdekesség, hogy a fotón a nagy és a kis sör társaságában megjelenő 1961-es örökrangadók (kettő volt abban az évben) MTK-győzelmei után a Fradi 22 éven át nem vesztett az MTK-val szemben.
A természet ölén
Csepelnek azonban van egy kevésbé gépolajszagú múltja is, amely szintén igen fordulatos. A dús növényzetű sziget Anonymus szerint a magyarok bevonuláskor Árpád fejedelem figyelmét is felkeltette, később vezérei számára is épület itt házak, illetve Sepel nevű lovászmestere is itt élt, innen kapta nevét Csepel-sziget, amelynek egyébként csak egy része tartozik Budapesthez, az sem régóta. Az északi részén található jelenlegi városrész ugyanis sokáig önálló település volt, csak 1950-ben csatolták a fővároshoz.
A természet buja örökségét több helyen megtaláljuk a környéken, páratlan izgalmakat rejt például a Tamariska-domb, amely 2012 óta természetvédelmi terület, számos védett fajnak is otthont ad, a kerületnek pedig egy nagyon kellemes Duna-parti sétánya is van. Sőt, annak ellenére, hogy Csepel kétségtelenül nem belváros – nem is kell annak lennie –, megágyazott a munkásélet a kultúrának és a gasztronómiának is. Így az egyik legélhetőbb és legszerethetőbb külkerületünk, ahol bőven érdemes egy-egy hétvégi napot is eltölteni. Ebben a cikkünkben részletesebben is bemutattuk az értékeit.
(Borítókép: Horváth Péter – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
