Ha megnézzük Kispest térképét, akkor elsőre feltűnnek a rendezett utcák. Ez korántsem véletlen, ugyanis az 1860-as években, amikor elkezdték felparcellázni a területet, egyből egy kellemes elővárost képzeltek el az egyre növekvő Pest mellé, és ennek megfelelően születtek meg a tervek. A települést végül – más helységekhez hasonlóan – 1950-ben csatolták Nagy-Budapesthez. Addig azonban sok víznek kellett lefolynia a Dunán...
A Colonie-Klein-Pestnek nevezett telep megépülése után nem sokkal, 1875-ben például egy súlyos villámár következtében majdnem megsemmisült, újdonsült lakói igyekeztek megszabadulni ingatlanjaiktól. Szerencsére végül nem költözött el mindenki, és a település lassan szépülni kezdett. A környéknek a közlekedés fejlődése mellett az is lökést adott, hogy más külvárosi részekhez hasonlóan itt is megjelent az ipar. Elsőként egy kátránygyár, amiért nem rajongtak különösebben a kispestiek, aztán lett téglagyár és kerámiagyár is, és itt működött a Hofherr és Schrantz Gépgyár, ami forradalmasította a magyar mezőgazdaságigép-gyártást. Az üzem az államosítás után profilt váltott, Vörös Csillag Traktorgyár lett belőle.
A gyárakban persze munkások dolgoztak, akiknek lakniuk kellett valahol. A robbanásszerűen növő, iparosodó fővárosban ez lakhatási válsághoz vezetett, amit csak sokkal később – jól vagy nem jól – a lakótelepek oldottak meg. Kispesten azonban a munkástelepek talán legszebbikét találjuk, ez a 20. század elején épült Wekerle. Város a városban, hiszen úgy alakították ki, hogy az itt élők számára minden sétatávolságra elérhető legyen, az iskolától a bevásárlási lehetőségeken át a rendőrségig. A legtöbb épület ma is azt a funkciót tölti be, mint az építésekor, a lakók pedig igazi közösséget alkotnak és felelősnek érzik magukat a környezetükért. A megálmodójáról, Wekerle Sándor miniszterelnökről elnevezett telep legismertebb háza a Kós Károly 4. alatt álló épület, ami az ország legismertebb szappanoperájában, a Barátok köztben is szerepelt. Bár itt Mátyás király tér a helyszín neve, ez a ház volt Magdi anyus és a többiek otthona.
A környék gyáraiban dolgozó munkások szórakoztatására minden olyasmi épült aztán, ami egy jó munkásembernek kelleni szokott. Pikáns részlet, hogy Kispest egyik első épülete, még a gyárak nagy része előtt, egy nyilvánosház volt, de aztán lett kultúra is meg kisvendéglők meg foci. Az 1909-ben Kispesti Atlétikai Club néven alakult egyesületben olyan sportolók rúgták a bőrt, mit Puskás Ferenc vagy Bozsik József; ma sajnos kevésbé fényesen ragyog a csillaguk. A kisvendéglők közül az egyik legizgalmasabb a Halásztanya volt, több száz fő fogadására alkalmas kerthelyiséggel, a beltérben hatalmas akváriummal, amelyben halak úszkáltak. Ezekből sajátos filézési mód szerint készült el a vacsora. A helyet egészen az államosításig a Papp család vitte, másik éttermükkel, a legendás Mátyás Pincével együtt.
A városrésznek sajátos jellegzetessége, hogy itt aztán mindent meg lehet vásárolni, hála a használtcikk-piacnak, vagyis az Ecserinek, ami a 60-as évek óta működik Kispesten. Sajátos mikrovilág, ahol éppen annyi valószínűsége van annak, hogy eredeti Munkácsyt veszünk potom pénzen, mint annak, hogy valami ordas bóvlira költünk egy kisebb vagyont. Ez ennek a világnak a szépsége, fogadjuk el és járjunk el belátásunk szerint.
Kispest egyáltalán nem egy a sok budapesti külkerület közül, hanem sajátos, egyedi identitással rendelkező környék, amit nagyon lehet szeretni. Az olyan helyeket, mint az Ecseri vagy a Wekerle minden budapestinek látnia kell életében legalább egyszer.
(Borítókép: Ormos Imre Alapítvány – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
