Az biztos, hogy az elmúlt évek egyik legjobb fővárosi fejlesztése a Pünkösdfürdő park, ahol nyugodtan andaloghatunk, pihenhetünk, sportolhatunk a természetben. Itt minden adott a rekreációhoz, ugyanakkor hosszú évekig egészen más kép fogadta az erre járókat. Sőt, ha közel 100 évet visszamennénk az időben, akkor azt látnánk, hogy a Duna közelsége és a természet teljesen máshogy inspirálta azt a tervezőt, akinek végül a Pünkösdfürdő strandot is köszönhetjük.
Eredetileg jóval nagyobb fejlesztést terveztek a területre, melynek első ütemeként készült el a strand, de Hajós Alfréd elképzelései között toronyház, szabadtéri színpad, csónakház, vendéglők és üdülőtelep is szerepelt.
Termálparkot terveztek
Mondhatni, hogy egy véletlennek köszönheti létrejöttét a Pünkösdfürdői strand, ugyanis az alapítója, Ember Sándor egy evezőtúrán hallott arról, hogy a területet felparcellázzák, így gyorsan lecsapott a lehetőségre és megvásárolta a telket. Valószínűleg az 1920-as években az országon végigsöprő strandolási kedv is motiválta abban, hogy egy fürdőt hozzon itt létre (1922-ben alakult meg a Budapest Fürdőváros Egyesület, a fürdőéletet pedig 1929-ben már törvény szabályozta). A környék már akkor is csodás volt árnyas fái és csodás pázsitja miatt, abban viszont többen is kételkedtek, hogy a területen valaha is találni fognak gyógyvizet, ám Ember Sándor bízott az első gondolatában és nem adta fel. Ebbe belejátszott az is, hogy sejtette, hogy a csillaghegyi Árpád-forrás, valamint a Római-fürdő és a római korszak fürdőkultúrája után itt is érdemes fúrásokat végezni. Váltig állította, hogy 350 méter mélyen bizonyosan rátalálnak a hévízre...
Így is lett. Éppen pünkösdhétfő volt, amikor felhívták feleségemet a munkások és jelentették, hogy »megvan a víz«... Hát ezért lett Pünkösdfürdő!
A közelben lévő Rómain akkor már virágzott a fürdő- és üdülőkultúra, ahol csónakházak, üdülők, fürdőző és sportoló emberek egyaránt megjelentek, így nem volt akkora meglepetés, hogy Pünkösdfürdő területére is valami hasonlót képzeltek el. Egy egész fürdő- és üdülőkomplexum épült volna itt, a tervek elkészítésével Ember Hajós Alfrédot bízta meg. Az olimpikon-építész nem aprózta el a koncepciót, a Római-part léptékéhez képest jóval radikálisabb és talán egy cseppet eltúlzott koncepcióval állt elő, ám ez végül nem valósult meg.
Természet és építészet harmóniája
Mai szemmel nézve egyértelműen a tervekben toronyházként említett épület a legmeglepőbb (ez a tervezett 12 emeletével inkább magasháznak minősül), a Duna mentén, a természet közelében meglehetősen furcsán nézne ki, ám a sajtónak bejött az extravagáns elképzelés. Emellett Hajós a Duna-Csillag termálparkba „hatalmas füves strandterületet, ötven méter hosszú uszómedencét, gyermekuszodát, ujrendszerü öltözőket létesített” – olvasható az Esti Kurir 1935-ös beszámolójában. Bár ekkor még nem készült el (és mint tudjuk, a későbbiekben sem), de a tervekben ott szerepelt egy táncmulatságok megrendezésére is alkalmas hatalmas tér és egy 250 vízi járművet befogadó, modern berendezésű csónakház is. Meg persze a már említett magasház.
Érdekes, hogy Hajós egyáltalán nem egy sablonos lakóépületnek szánta a tornyot, sokkal inkább egyfajta vertikális üdülőházként gondolt rá. Minden volt benne egyébként, amit ma már alapnak gondolunk egy komfortos lakásnál, így minden szobához tartozott erkély, és volt panorámás kilátás. A magasság tulajdonképpen „szükséges rossz” volt, ugyanis minél kisebb alapterületen szeretett volna elhelyezni minél több lakást. Erre pedig a magasság volt a jó opció, hiszen fontos volt számára, hogy a természettől ne vegyenek el pluszterületeket. Mindez tükrözi Hajós strandokról alkotott véleményét is, vagyis hogy az emberek vágynak arra, hogy hétvégente kulturált lehetőségek között legyenek a szabadban, fontosnak tartotta, hogy a modern strandokon jó minőségű és jól kezelt gyep legyen, mert
ez szolgálja egyedül az egészséget, nem beszélve arról, hogy a zöld szin a maga szépségével, a fü üdeségével és állandó hüvösségével a szervezetre és a közérzetre kedvező hatást gyakorol.
„Weekend-toronyház”
Hajós egy amerikai stílusú, vasvázas, 12 emeletes „weekend-toronyházat” tervezett, 60 szobával, lifttel, modern higiéniával és az elmaradhatatlan „teraszszerű erkéllyel”, panorámával a budai hegyekre és a Dunára. Minden megvolt benne, amit a korszak elvárt egy modern épülettől, így nem hiányzott belőle a felvonó és a modern technikai, higiéniai berendezések sem.
A Magyar Közgazdaság 1935-ös számának tudósítója megemlíti, hogy a lakosok a börzsönyi hegyek ózondús levegőjét kapják, ahogy azt is, hogy bármennyire szállodahatású is az épület, a költségvetése jóval olcsóbb. Emellett dicsérte, hogy a lakókra micsoda perspektíva vár, hegyek, síkságok, a vízen cikázó csónakázók, mindezt pedig csak emeli a közeli fürdési lehetőség, hála a termáluszodának és a Dunának. Hajós Alfréd így nyilatkozott az épületről:
Ennek az épületnek lehetne még egy hasznát venni. Ugyanis negyven méter magasságra emelkedik ki a terep nivójából és igy kitünően lehetne értékesiteni egyrészt a fürdőtelep reflektorok kivilágitására, másrészt tüzijátékok rendezésére.
A nagy ívű elképzelés végül csak álom maradt. Noha a strand alig egy évvel a gyógyforrás felfedezése után megnyílt, és naponta tízezrek látogatták, az elképzelt toronyház és a tervezett üdülőtelep végül nem épült meg. Így viszont kaphattunk egy természetközeli, a nyugodt rekreációra alkalmas parkot, ahová jólesik kimenni a városból.
Források:
- Bán Dávid: Üdülés a városszélen: a Pünkösdfürdő története, Építészfórum, 2026
- Az igazi strand. Beszélgetés Hajós Alfréddal, Ujság, 1935
- Megindult a sportpark nagyarányú építkezése. Készül a Duna európai jelentőségű látványossága Hajós Alfréd tervei alapján, Magyar Közgazdaság, 1935
- Megnyitották „Pünkösdfürdő” termálparkját, Esti Kurir, 1935
- Milyen legyen a modern strandfürdő? Hajós Alfréd előadása, Ujság, 1935
(Borítókép: Képünk a mesterséges intelligencia által generált illusztráció)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
