Nyitás óta a Sáo-csapat neve egyet jelent az izgalmas ázsiai gasztronómiával, a minőséggel és a karakterrel: a KHAN-nal és a QUÍ-vel újabb fejezeteket írtak a sikertörténetben, amit az Opium és a Kakurega csak tetézett. Most pedig a budai hegyek ölelésében, a Hegyvidék Bevásárlóközpontban megnyílt a Sáo 2.0.
A Gozsdu elvesztette a varázsát
Az utóbbi évtizedben a város és vele együtt a Gozsdu-udvar is megváltozott. A turisták átvették a főszerepet, a környék zaja és tempója pedig távol került a Sáo hitvallásától.
Egy ponton már nem tudtunk kapcsolódni a lokációhoz, és megfogalmazódott bennünk a változás igénye. Az általunk képviselt vendéglátás ott szükségtelenné vált, és bár üzletileg logikus volt a döntés, érzelmileg nagyon nehéz.
– meséli Regős Dani, aki eleinte vendégként ismerte meg a Sáót, majd Tuan barátjaként üzlettársként is csatlakozott a csapathoz.
A búcsú és a döntés, ami felszabadított
A Gozsdu-hely bezárása nem egyik napról a másikra történt, hosszú vívódás és útkeresés előzte meg. A csapat nem akarta elengedni a helyet, ami az első nagy sikerük színtere volt, de évekbe telt, mire minden igényüket kielégítő új otthonra leltek.
„Olyan volt, mint a fogorvosnál: be kell látni, hogy nem menthető a fog, és ki kell húzni. Amikor ez megtörténik, az felszabadító érzés.”
Két hét szünet következett a zárás után – egy csendes időszak, amikor a bizonytalanság, a kétségek és a gyász mellett ott volt a kíváncsiság is. A Sáo beköltözött a Hegyvidék Bevásárlóközpontba, egy nyugodt, zöldebb környezetbe, távol a belváros zajától, és minden a helyére került.
A helyszín megtalálása kettős érzéseket hozott. Egyrészt ott volt a kérdés: megmaradjon a Gozsdu is? De valahol éreztük, hogy újjá kell születnünk.
Újjászületés: az új Sáo szelleme
A hegyvidéki Sáo egyfajta visszatérés a gyökerekhez: mintha újra azok lennének, akik a kezdetekkor voltak, szó szerint is, hiszen sokan költöztek velük a régi gárdából. A csapat a korábbi, belvárosi sikereik után is ragaszkodott ahhoz a szemlélethez, ami mindig megkülönböztette őket: nem a turistákra, hanem a helyiekre építenek.
Soha nem az volt a cél, hogy a turisták adta lehetőségeket lefölözzük. Mi abban vagyunk erősek, hogy az itt élőknek adjunk emlékezetes élményt – egy helyet, ahol vendégül látják őket, nem kiszolgálják. Fantasztikus, hogy itt olyan arcokkal találkozunk, akik újra felfedeznek minket, azt, ami a Sáo volt 11 éve – és amit picit már majdnem mi is elfelejtettünk.
Tiszta ízek, őszinte vendéglátás
„Nem akarjuk újra feltalálni a Sáót, csak mindent még jobban csinálni. Minden ételünkben ott van a Sáo DNS-e” – magyarázza Tao. A menü rövidebb, tudatosan szűkített, de minden fogás alaposan kidolgozott. Az étlap gerincét a közönségkedvenc klasszikusok adják, azzal a céllal, hogy aki betér, újra átélje azokat az első élményeket, amiket 2015-ben a Gozsduban érezhetett. A letisztult koncepcióra a tiszta, őszinte ízek jellemzőek, és semmi túlcsavarás: továbbra is az egyszerű, de nagyszerű mottót vallják.
Amikor kezdtük, még edukálni kellett a vendégeket: mi az a dumpling, hogy ejtik a pho-t, miért különleges a tavaszi tekercs. Ma ezek már alapok, de mi soha nem akartunk divatot diktálni vagy trendeket követni, csak jól, szeretettel főzni.
Az ételsor fundamentális, amihez napi szinten lehet kapcsolódni. Nem céljuk nagyon szűk régiókat képviselni vagy túlgondolni a fogásokat, inkább a magyar ízlés számára befogadhatónak lenni.
Az ízek, amikhez emlékek kötődnek
Az új hely filozófiája nem az újragondolás, hanem a megerősítés.
A színes italkínálat Phuong érdeme: az alkoholmentes limonádék, mint a pillangóborsó-teás vagy maracujás, és a gyömbértea is kihagyhatatlan az ételek mellé. Nem a cukor, hanem a gyümölcsök aromája miatt édesek, nem utolsósorban pedig elképesztően mutatósak is. A nyári tekercs lazaccal és avokádóval (2 db, 3500 Ft) egy friss, látványos és kézzel ehető harapnivaló. A sült batyu sertéssel és rákkal (4 db, 3300 Ft) a lepirított tészta és az umamis húsok hibátlan kombinációja, míg a mangó- vagy a papajasaláta (5500 Ft) üde, édeskés, savas, mogyoróval és zöldfűszerekkel koronázva.
A pho leves továbbra is a Sáo egyik zászlóshajója: mély, telt, lassan főzött ízekkel. A séfek minden reggel az előző napi alapléből készítik a „mesterlevest”. Kóstolható marhás, sült marhás, csirkés, vega és seafoodváltozatban (5500 Ft), amit magunknak tovább ízesíthetünk csípősebb vagy savasabb irányba.
A miguo rizstallér csirkével (5200 Ft) a rizstészta új arcát mutatja, vastagabb, de puha falatok formájában. Az ízes raguban úszó zöldségek nincsenek szétfőzve, a hús omlós, és maximálisan érezni benne azt a bizonyos ázsiai aromát. A bún tészta marhával (5400 Ft) egy markánsan mogyorós, sűrű, krémes szószban fürdik, a sárga curry (6200 Ft) csirkével vagy rákkal pedig hozza azt a pikáns-selymes egyensúlyt, ami ellenállhatatlanná teszi.
Nincs gáz, ha nincs gáz
A hegyvidéki épületbe nem vezettek be gázt, ami egy ázsiai konyhánál komoly kihívás. A séfek azonban nem adták fel: hónapokon át kísérleteztek, hogy elérjék ugyanazt az intenzitást és textúrát, mint a nyílt tűzön. Végül új technológiákkal, hőkezelési trükkökkel és rengeteg türelemmel sikerült megtalálni a megoldást. Így minden falatban ott van a wokos tűz emléke és füstössége, a dumpling pedig továbbra is a régi vasserpenyőben pirul, ahogy a kezdetekkor.
Otthon a hegyen
Az új Sáo hangulata egyszerre modern és ismerős. A tér tágas, természetes fényű, tele eredeti ázsiai dísztárgyakkal: a Laoszból és Vietnámból érkezett fonott kosarak többéves gyűjtés eredményei, amik most végre méltó helyükre kerültek.
„Mindegyik kosár más-más méretű és súlyú – pont, mint az életünk során cipelt terhek” – mondja Dani mosolyogva. A hely korábban olasz étterem, illetve reggeliző-juice-bár volt, a Sáo azonban új életet lehelt bele. Kint egy gyors kávézós rész működik, a Spektrum pörkölő kávéival, bent pedig egy igazi éttermi tér, ami nem exkluzív vagy elit, de abszolút igényes. Bár a hely a bevásárlóközpontban található, belül semmi „plázás” érzés nincs. Ebédidőben megtelik a környéken élőkkel és dolgozókkal, hétvégén pedig tele van élettel és távolabbról érkező vendégekkel.
Szombat-vasárnap egészen déltől kora estig nyüzsgés van, amiért nagyon hálásak vagyunk. Megnyugtató visszaigazolás a beszélgetés és az edénycsörömpölés háttérzaja. Nem feltétlen az inspiráló, pozitív drukk hajtott a költözéskor, hanem a kétségek, de most már tudjuk, hogy minden döntésünk jó volt.
A Sáo hegyvidéki egysége nemcsak új fejezet, hanem egyben önreflexió is: visszatérés ahhoz, amiért az egészet elkezdték. A csapat már tervezi a reggelikínálat bevezetését, hogy a nap első óráiban is tojásos alapú, de ázsiai jellegű napindítókat kínáljanak. A Sáo tehát újra önmaga lett, egy biztonságos, nem modoros, nem feszengős hely, ahol tudod, hogy jót kapsz enni, az ételek beszédtémát adnak, és az első falattól az utolsóig otthon érzed magad.
ELÉRHETŐSÉGEK
Sáo哨 Food & Bar
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
