Városszerte, de a Király utca és a Népszínház utca környékén sétálva szinte egymás mellett sorakoznak a borbélyszalonok, amik egyértelmű ismertetőjele a piros-fehér-kék cégér. De miért pont ez lett a szalonok szimbóluma, és mit jelképez? Utánajártunk.
Véres középkori szokás
A csíkos, esetenként forgó rúd eredete a középkorig megy vissza, amikor a borbélyok még nemcsak haj- és szakállnyírással, fazonigazítással foglalkoztak, hanem jóval véresebb „dolgok” is a munkakörük részét képezték: fogorvosi és sebészi feladatokkal is foglalkoztak. Persze nem azért, mert ne lettek volna orvosok, hanem mert az egyszerű embereknek nem volt elég pénze az orvosi ellátás megfizetésére. A borbélyok kihasználták a keresletet, s mivel gyorsan és ügyesen, valamint viszonylag olcsón dolgoztak, a vendégek a hajvágás mellett foghúzást, érvágást, beöntést, de még amputációt is kérhettek. A sebészeti beavatkozásokat érzéstelenítés nélkül végezték, emiatt az orvosok sokszor ódzkodtak tőlük.
Ekkoriban bevett szokás volt, hogy a betegségeket érvágással gyógyítják – nem meglepő, hogy ez a módszer a borbélyoknál is bevett szokás volt. A borbélyrúd színei, a fehér és piros csíkok pont erre utalnak. Érvágás közben a kuncsaftok karját egy vászonnal körbetekerték és leszorították, a beavatkozás után a véres textileket kimosták és földbe szúrt rudakra tették, egyrészt azért, hogy a nap megszárítsa őket, másrészt a borbélyrudakkal jelezték, hogy üzletük nyitva van. Tehát a rudakon lévő piros és fehér szín a véres vásznakra utal. Napjainkban sok cégéren fellelhető a kék szín is, amire két magyarázat is létezik: egyes források szerint az amerikai zászló színeire utal, mások szerint a kék csíkkal a borbélyokat akarták megkülönböztetni az orvosoktól.
Borbélyok Magyarországon
Magyarországon már 1436-ból vannak forrásaink a borbély szó használatáról – itt a haj- és a szakállvágással foglalkozó mestereket illették vele, a legrégebbi céhlevelünk pedig 1557-ből Tokajból származik, amelyben már sebgyógyítóként hivatkoznak rá:
az sebgyógyítóknak, avagy mint közönségesen hijuk, borbélyoknak állították ki.
A két szakma elkülönülése a 18. század második felétől figyelhető meg, ekkor már külön engedélyért kellett folyamodnia azoknak, akik a sebészetet gyakorolni kívánták. Valószínű, hogy a nagyszombati egyetem orvosi karának felállítása is belejátszott ebbe a folyamatba, bár egyes borbélyok még a 20. század elején is húztak fogat.
Források:
- Barbershop vagy borbélyműhely? Borbélyok és ma, Mr. Foster kalandozásai Budapesten, 2016
- Rudolf Dániel: Véres középkori szokás ihlette a borbélyszalonok csíkos címerét, Dívány, 2025
(Borítókép: Balkányi László – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
