Budapest legszebb rejtett kerthelyiségével, a város egyik legjobb sóletjével és somlói galuskájával vár a Vadrózsa. A patinás rózsadombi villa, ahol a 70-es években szinte csak a legismertebb politikusok és hírességek élvezték az ízeket, az elmúlt években szélesre tárta kapuját, a tapasztalt vendéglátók azonban maradtak, ahogy a páratlan hangulat is. A helyet egy többgenerációs vendéglátós család vezeti, akik olyan ismert embereket szolgáltak már ki, mint Nicolas Sarkozy vagy éppen Alessandro Del Piero.

A Vérhalom tér mellett, a Pentelei Molnár utcában egy madárcsicsergős, rejtett kert közepén csinos neobarokk villa áll. Olyan keresetlen elegancia árad belőle a környezettől a vendéglátáson át az ételek kivitelezéséig, hogy eszünkbe sem jut befeszülni tőle. Nem kell sokáig keresni egy ilyen hely mögött a régi vendéglátósok utolsó mohikánjait sem, akik a vendégért élő filantrópok és az élet élvezetében jártas üzletemberek egyszerre.

Vendéglátás szívvel, lélekkel

A Vadrózsa jelenlegi tulajdonosa a Földvári család, pontosabban Földvári Gábor és fia, Dániel, egy nagyon régi vendéglátós família képviselői. A nagypapa Hajdúszoboszlón igazgatta a Gambrinus Hotelt a II. világháború után, az egyik unokatestvér, Földvári Tamás egykor a Vár legismertebb éttermét, a Fortunát vezette. Földvári Gábor a 70-es években az Andrássy úti Trojka söröző üzletvezetőjeként indította karrierjét, aztán saját kifőzdét nyitott. Ezután következett a 80-as évek egyik legnagyobb turisztikai attrakciója, a Vár alatt található Trombitás kert, ahol jelenleg több étterem is működik – ezeknek ma is Földvári Gábor a tulajdonosa. Egyszóval ő nem az a típusú vezető, aki a laptop mellől irányítja a helyet, nekünk például 10 perc alatt, beszélgetés közben összedobta a Vadrózsa legendás somlói galuskáját, ma is pontosan tudja, mi merre található a konyhában, ahol nyaranta aktívan dolgozik is kiváló séfje, Kiss Gergely mellett. Fia, Dániel pedig a Gundelben ismerkedett a szakma rejtelmeivel.

Földvári Gábornak a Vadrózsa óriási álma és szívügye volt, a Trombitás kert után  hosszú ideig  úgy érezte,  elég volt a vendéglátózásból, és azt mondogatta,  csak akkor lesz újra étterme, ha eladó lesz a Vadrózsa vagy a GundelA két étterem akkoriban egy szinten futott, ha méretben nem is, eleganciában, tudásban vetélkedtek egymással, Gábor ezért is lepődött meg, amikor 2015-ben barátja, Gyarmati István zongoraművész  felhívta, hogy eladó a Vadrózsa. Gyarmati olyan énekeseket és színészeket kísért, mint Simándy József, Gregor József, Darvas Iván, Kapócs Zsóka vagy Ruttkai Éva. Sajnos az étterem nyitását már nem érhette meg, rá emlékeztet a Vadrózsa egyik legszebb helyisége, a faburkolatos Gyarmati-terem.

Nemcsak Földváriék számítanak régi motorosnak, de a csapat többi tagja is tapasztalt vendéglátósok közül került ki. Sokan érkeztek például a Gundelből, Budai Zoltán vezetésével, hogy folytassák a magas minőségű és klasszikus vendéglátás hagyományát. Földvári Gábor fine classicnak″ hívja az általuk képviselt vonalat, aminek az a lényege, hogy az ismert, bravúros fogásokat minőségi hozzávalókból és magas szintű konyhatechnikai ismeretekkel készítik. A város egyik legjobb sóletjét kóstolhatjuk náluk, a flódni igazi családi recept szerint készül, a Wellington-borjúszűz pedig igazolja, hogy érdemes visszanyúlni a klasszikusokhoz. Az étterem ráadásul egyáltalán nem tartozik a legdrágábbak közé, szép számmal akadnak olyan fogások, amiket vékonyabb pénztárcával is megengedhetünk magunknak.

Nem akármilyen miliő

Mindehhez páratlan környezet tartozik. Az emeleten található Kövesdy Pál könyvtárszobában olyan érzésünk lehet, mintha egy elegáns úr szivarszobájába kerültünk volna. Lent egy nagyobb, rendezvényekre, esküvőkre is ideális, télikertes helyiség fogad, a Vetter Margó-terem, az utcai oldalon pedig megtaláljuk a Gyarmati-termet. Talán itt érződik legjobban, hogy

a Vadrózsa étterem nem csak a konyha tekintetében dobja le magáról a divat múló szeszélyeit a mindig frissnek ható klasszikusok kedvéért.

Megőrizték az eredeti faburkolatokat, a mennyezet kazettás borítását, a gyapjúszőnyeg ugyanaz, amit régen Gundelben láthattunk, és a maratottüveg ablakok is az időtálló ízlést képviselik. Az egész éttermet örökzöld kert öleli körbe, hűs árnyékban, madárcsicsergés közepette talán még jobban esnek majd a falatok.

Nemcsak az étlap, de a tálalás is ezt az időtlenséget képviseli a kristálypoharakkal, Chippendale evőeszközökkel. Az aranyozott, emblémás porcelán étkészlet pedig a régi, még 70-es években használt meissenik felújított és kiegészített változata. Nehéz, elegáns, nem modern, de mindig kortárs.

Egy rózsadombi villa látogatói

A ház és az étterem hangulatát talán éppen az jellemzi leginkább, hogy – úgy tűnik – beindítja a regényes képzeletet. Korábbi újságcikkekben olvashatjuk, hogy az épület egy márki villája volt, de azt is írják, hogy egy idős úr volt a tulajdonosa, egy harmadik verzió szerint pedig nyári lak volt egy nagyobb épület mellett. A környéken makacsul tartotta magát a legenda, hogy a villa a híres kabarészerző és világhírű hollywoodi színész, Szőke Szakáll, vagyis Gärtner Sándor tulajdona volt, aki később Amerikában telepedett le, és hangosfilmekben folytatta karrierjét, többek között a Casablanca főpincérét is alakította. A ház valódi történetét a Telex járta körül. A cikk szerint az épületet 1939-ben építtette a jómódú, zsidó származású földbirtokos, Sumári József. A családnak Sárbogárd mellett jól jövedelmező birtoka volt, ennek feldarabolásából és eladásából jutottak szép jövedelemhez. Bár az építtető a holokauszt áldozata lett, a családnak még most is élnek leszármazottai Svédországban.

Budapesti villájuk 1939-ben Kocsis Tivadar tervei alapján készült, abban az időszakban, amikor elkezdett kiépülni a Rózsadomb, és a nagyobb telkeken a szebbnél szebb villák nőttek ki. Kocsis számos épületet tervezett a környéken, többek között a Vérhalom utca 7. alatt található, egykor köztársasági elnöki rezidenciaként használt villát is. A Sumári-villa azonban nem csak kívülről volt reprezentatív. A tulajdonosok csodás műgyűjteménnyel is rendelkeztek, így annak idején ismert németalföldi festők képei lóghattak a falakon. Ezekből a szép napokból hangulatában és eleganciájában sokat megőrzött a villa.

Az épület, melynek sorsa a világháborút követően hányatottá vált, a 40-es évek vége óta működik vendéglátóipari egységként – volt már vendéglő és cukrászda is. Az 1970-es években a Vetter család kezdte működtetni a helyet, majd a szülők lányuknak, Vetter Margónak adták tovább a Vadrózsát, aki jól ráérzett a Rózsadomb felfutására, és minőségi vendéglátással és ételekkel várta az egyre elegánsabbá váló vendégkört. Ekkor jött el a Vadrózsa első fénykora, amikor a Gundellel vetekedett, és a politikusok olimpikonoknak adták a kilincset. A 2000-es évek vége felé a gazdasági válság és az azt követő évek azonban megpecsételték a hely sorsát, ekkor került a képbe Földvári Gábor, aki 2015 óta tulajdonos. A kapukat szélesebbre tárták a nagyobb közönség előtt, az elegáns, mégis fesztelen hangulat pedig továbbra is vonzza a neves vendégeket.

A konyhán dolgozott egykor Kovács Lázár, a vendégkönyv szerint pedig az elmúlt 20-25 évben olyan hírességek fordultak meg az étteremben, mint Alessandro Del Piero, a rendszeresen visszatérő Suzuki család, az összes magyar miniszterelnök és köztársasági elnök, focisták, olimpikonok, Korda György és Balázs Klári. Mécs Károly családjával rendszeresen visszajáró vendégnek számított. Nicolas Sarkozy ikonikus nyakkendőjétől is megszabadult, annyira elkapta a hely fesztelen eleganciája, Gordon Ramsay pedig azt írta a vendégkönyvbe, hogy a Vadrózsa jobb, mint a saját éttermei.

Ezt a hangulatot pedig nekünk is érdemes kipróbálnunk, különösen tavasszal és nyáron, amikor a csodás teraszt is igénybe vehetjük.

ELÉRHETŐSÉGEK

Vadrózsa Étterem

(Borítókép: Polyák Attila – We Love Budapest)

Címkék