A Nyugatiban az ember elvész. Újlipóciában megkerül.
Nem is lehetne jobban jellemezni az újlipótvárosi életérzést, mint Bächer Iván és Teknős Miklós Újlipócia című népszerű könyvének mondataival. Valóban ilyen érzése van annak, aki a zajos körútról Újlipótvárosba tér. Apró üzletek, kávézók, éttermek és kiskocsmák váltják egymást, de a szépségszalonok és a könyvesboltok sem ritkák errefelé. Mindenképpen szembejön velünk egy-egy kutyasétáltató, sőt, már-már az az érzésünk, hogy az Újlipótvárosban élők kötelező kiegészítői a négylábúak.
De mit is nevezünk Újlipótvárosnak? Déli határa a Szent István körút, a nyugati a Duna, a keleti a Váci út, az északi pedig a Dráva utca. Az őslakosok ennél szigorúbbak. Úgy tartják ugyanis, hogy a Balzac utcán túl már nem beszélhetünk Újlipótvárosról. 1950-ig egyébként az V. kerület része volt, utána csatolták a tizenháromhoz. A kettős eredet egyébként a mai napig érződik. Mind a környék építészetén, mind a rengeteg trendi-egyedi vendéglátóipari egységen, mind a lakókon.
Míg Angyalföld a máig őrzi az egykori munkásnegyed lenyomatait, Újlipótváros azonban inkább a letűnt polgárság egykori lakóhelye. Amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy megannyi ház homlokzatán láthatjuk a hajdan ott lakó híres művész emléktábláját. A helybéliek nem szívesen költöznek el innen: az itt lakók szeretnek ezekben az utcákban élni. Talán ezért is emlegetik ezt a részt a fent megnevezett könyv címe nyomán szeretettel, mintegy becézgetve, csak így: Újlipócia.
Art deco, szecesszió és jazz
A városrész a Vígszínház 1896-os átadása előtt fatelepekkel és malmokkal teli ipari terület volt, és kifejezetten veszélyes övezetnek számított. Tolvajok meg gyanús alakok lófráltak errefelé tucatszám. Éppen ezért sokan kételkedtek is abban, hogy a színházra nyitott közönség be meri-e tenni a lábát ide. Be merte. Olyannyira, hogy Újlipótváros éppen a színház népszerűsége miatt kezdett el kiépülni az 1910-es évek során.
Építészetét tekintve főleg az 1930-as évek stílusában épült társasházak vannak többségben, azonban találunk jó pár szecessziós és art deco házat is. Ez utóbbi egyik legszebb példája a Pannónia utca 19.
Újlipótváros talán legismertebb része a Jászai Mari tér. Régen a Révjenő nevű falu állt itt, ami vélhetően az annak idején itt működött dunai átkelőhelyről kapta a nevét. 1876-ban átadták a Margit hidat, és a környékét is rendezték. Először Rudolf trónörökösről nevezték el az itt található teret, majd Leiningen-Westerburg Károlyról.
Az 1950-as éveket követően Jászai Mari térnek kezdték el hívni, a híres színésznő után. A „Jászai” fontos közlekedési csomópont volt és ma is az. Innen pár lépésre található a Budapest Jazz Club (BJC), ami egy eredetileg 1937-ben átadott filmszínház épületében üzemel. A mozi 2012-ben bezárt, utána vette birtokba a BJC, és a főváros fontos kulturális helyszínévé vált.
Brunchtól a maceszgombócig
Az újlipótvárosi gasztronómia egyik ikonikus helyszíne a Pozsonyi Kisvendéglő. Ma a Radnóti Miklós utca és a Pozsonyi út sarkán található, de a II. világháború előtt egy utcával lentebb, a Dunára nyíló nagy terasszal működött. Kockás abroszos, nyáron a zölddel befutott kis lugassal körbeölelt teraszon meg lehet kóstolni a híres maceszgombóclevest vagy a sóletet, de a legtöbb tradicionális magyar konyhai étel is megtalálható itt.
A Pozsonyi úton nemcsak a régi, tradicionális, hanem a modern kori konyha specialitásai is megkóstolhatóak. Rögtön a Pozsonyi Kisvendéglő mellett található a Briós, amely ugyan reggeliző- és brunchétteremként aposztrofálja magát, de esténként is vadászni kell a teraszon az üres asztalokat. Kínálatában az egész nap kapható finom reggelik mellett saláták, bagelek és szendvicsek is megtalálhatóak, ebédidőben menüvel várják az idelátogatókat.
A Briós után is sorakoznak a hozzá hasonló bisztrók: az ízletes süteményeket kínáló Édesmindegy, a spanyol tapasbár, az UnoMas, aztán az igazi nagyágyúnak számító Kiskakukk, amely 1913 óta várja a vendégeket: patinás belső terével, tradicionális magyar ételkínálatával abszolút a klasszikus éttermi élményt nyújtja. Újlipótváros belseje felé haladva találjuk a Sarki Fűszerest, és természetesen a nemzetközi ételkülönlegességekre vágyók is találnak itt kedvükre való éttermet: a népszerű Babka Budapestben például a közel-keleti konyha finomságaival várnak minket.
Kávézó tekintetében két hely kiemelkedő: a Szent István park melletti patinás Dunapark Kávéház és a Visegrádi utcában található Fabrik, ahol minőségi kávéélményben lehet részünk. Különleges kézműves péksütemények tekintetében sem kell a szomszédba menni: a Három Tarka Macska a Pozsonyi úton, míg a Tradi a Pannónia utcában található.
A cukrászdák között a Maródi a legnagyobb, a Jászain. Itt jellemzően a klasszikus süteménykínálatot találjuk, ha azonban glutén- és cukormentes verziót próbálnánk ki, ne hagyjuk ki a Hollán Ernő utcai Sovány Vigaszt, ami nevével ellentétben valódi édességélményt nyújt a cukor- és gluténmentesen étkezők számára is.
Zöld parkok, rózsák és nyáresti koncertek
Nemcsak a környékbeliek, hanem egész Pest egyik kedvelt szabadtéri helye a Szent István park. 1928-ban nyitották meg, és azóta is töretlen a népszerűsége. Ápolt pázsitján nyáron gyerekzsúrokat, edzéseket tartanak, vagy egyszerűen csak kitelepülnek egy pokróccal könyvet olvasva, zenét hallgatva. Rózsakertje legendás, érdemes egyszer nyár elején meglátogatni. Jó időben esténként koncerteket is szerveznek ide. A parkot kerítéssel elválasztott kutyafuttató öleli körbe, így a látkép igen színes: sétálgató nyugdíjasok, babakocsit toló anyukát, rohangáló gyerekek és kutyák kavalkádjában találja magát az, aki ellátogat ide, és nem tud szabadulni az érzéstől, hogy a kutyatartás a kerületben szinte kötelező.
2023-ban adták át a városrész legújabb parkját, a Thurzót. Az 5000 négyzetméter területen fekvő parkban pihenőszékek, napozóágyak, hinta és rajzfal is várja a látogatókat, ahol ökopark jelleggel alakították ki a helyiek által igen közkedvelt területet. Újlipótvárosnak szinte határát képezi a Gabriel García Márquez park, amely szintén a közelmúltban érte el a végleges formáját.
Mi a titok? Falu a városban
Számos művész, tudós, tanár, ügyvéd és orvos született és élt Újlipótvárosban. A városrész tán leghíresebb szülöttje Radnóti Miklós, aki később feleségével, Gyarmati Fannival is itt élt, egészen addig, ameddig elhurcolták őt munkaszolgálatra. De Ady Endre is lakott itt egy darabig, csakúgy, mint Kosztolányi Dezső, Ruttkai Éva vagy József Attila. Itt született és nevelkedett Kern András is, ez a környék ihlette a Presser Gáborral közösen szerzett, Szent István körút 14. című musicaljét is. De ma is számos művész lakik itt: Hajós András, Spiró György, Parti Nagy Lajos vagy éppen Gerlóczy Márton.
De vajon mi lehet Újlipótváros bájának titka? Talán az, hogy tényleg olyan az egész környék, mintha egy falu lenne a városban, ahonnan ki sem kell tennünk a lábunkat, hiszen mindent meg tudunk vásárolni a kis boltokban, el tudunk menni színházba, finomakat tudunk enni vagy kiülni a parkba egy jó könyvvel. Vásárlás közben el lehet beszélgetni az eladóval, aki következő alkalommal már ismerősként fogad minket. Barátságok születhetnek kutyasétáltatás közben is, vagy akár a zöld lámpára várva – mert alapvetően az itt élők mottója az, ha itt laksz, akkor hozzánk tartozol.
Felhasznált irodalom:
- Bächer Iván és Teknős Miklós: Újlipócia, Ulpius-ház, Budapest, 2009.
- Tittel Kinga: Mesélő Budapest, Kolibri, Budapest, 2019.
- Vizi Márton: Ezerarcú Újlipótváros, Építészfórum
- Budapest bejáró
