Csontváry híres festményét az is ismeri, aki más képet nem tud megnevezni a festőtől. A libanoni cédrus évszázadok óta az erővel és a nehézségek közötti kitartással egyenlő, és ha meglátogatjuk a közel 150 éves nyéki fát, akkor rögtön meg is értjük, miért.
A II. kerület kevésbé ismert városrésze Nyék, a Hűvösvölggyel határos egykori királyi vadaskert nyugalmas, erdős, kertvárosi rész, ahol még a II. kerületen belül is kevés látványosság van. Akad viszont itt valami, amiből nincs több Budapesten, sőt az országban is nagyon ritka: egy libanoni cédrus. Az itthon főleg Csontváry festménye miatt ismertté vált fafajta őshazája a libanoni hegyekben van, ezen az égövön ritkán él meg, jó hírét pedig annak köszönheti, hogy egységes szerkezetű, viszonylag könnyen faragható, stabil, nehezen hasadó fáról van szó, így az ókor óta fontos építőanyagnak számít, legyen szó épületről vagy hajóról. Hogy évszázadok óta a kitartás és az erő szimbóluma is, valószínűleg az előbb említett tulajdonságainak tudható be.
De hogy került ide egy ilyen fa? A legenda szerint Fedák Sári ültette, akinek itt volt a villája. A történet csak ott sántít, hogy Fedák Sári nem itt, a Kondor úton, hanem a Hűvösvölgyi úton bérlete egy villa lakosztályát, még Molnár Ferenc feleségeként. Ráadásul a fa korát – amit a szakértők 130-150 évre saccolnak – figyelembe véve sem ültethette a fát az ismert primadonna.
De akkor mégis ki ültette a Kondor út 5. számnál található libanoni cédrust? Biztosat sajnos nem tudhatunk, de feltűnő, hogy a cédrus melletti telken áll egy 19. századi, faoromzatos épület, melynek kora sokkal inkább összepasszol a cédruséval, mint a híres színésznőé. Az egykori Huber fogadó vagy a Szépkilátáshoz vendéglő a 19. század második fele óta áll itt. A vendéglő egykor a környék kedvelt kirándulóhelye volt, a filoxéravész előtt szőlőültetvények húzódtak itt végig, és tényleg szép volt innen a kilátás. Mivel egy tájidegen magoncnak, majd éppen sarjadó fának segítség kell, hogy életben tudjon maradni, joggal feltételezhetjük, hogy kapott segítséget – kitől mástól, mint a telek urától?
A libanoni cédrus 1999 óta élvezi a főváros törvényes védettségét, a körülötte lévő 4377 négyzetméteres területtel együtt. A fát kerítés veszi körbe, de a rajta lévő kapun nincs zár, így bármikor bemehetünk, megnézhetjük, akár meg is ölelhetjük. A cédrus pedig valóban magányos, mivel hasonló korú és méretű példányok Magyarországon csak Sopronban, Gödöllőn és az Alcsúti Arborétum melletti erdőben van.
