Az összesen 1000 fős közönség befogadására alkalmas Budagyöngye étterem Budapest egyik legszebb kertvendéglője volt eklektikus, szecessziós elemeket is tartalmazó kertjével, óriási, árnyas fáival. Cziffra György is megfordult itt mint bárzongorista, de innen indult a kezdő Korda György karrierje is.
Bár még ma is kedvelt kirándulóövezet, a múlt század óta egy kicsit kijjebb szorult a természet Hűvösvölgyből. A környékre már igen hamar megindult a villamosközlekedés, ami segített abban, hogy télen és nyáron is a szabadba vágyók kedvence lehessen a környék. A 20-as években például külön, sílécek szállítására alkalmas villamoskocsik is közlekedtek Hűvösvölgy irányába telente. Nem véletlen, hogy a közelben hamar csodás kertvendéglők létesültek, az árnyékos teraszok gyönyörű, idős fái alatt még egy rossz sör is jólesett volna, ha történetesen nem rendes, hideg italokat és finom ételeket szolgáltak volna fel. Ezek a helyek, például a 2018-ban lángok martalékává vált Hűvösvölgyi Vigadó, a természetben töltött nyugodt családi délutánok vagy szerelmes találkozások emlékeitől voltak igazán szépek, talán a Szépilona Bisztró őrzött meg valamennyit a békéből, az elődöknél elegánsabb kivitelben.
A környék egyik legnagyobb kedvence a Budagyöngye étterem volt.
1904 júniusában Az Újság hasábjain olvashatták először az érdeklődők:
„Budagyöngye étterem helyiségeket, mely Budapest legvonzóbb kirándulóhelye, […] megnyitottam.”
Nem véletlen, ha némi büszkeséget érzünk ezekben a sorokban, hiszen tényleg egyedülálló adottságokkal rendelkezett a helyszín, aminek a megközelítése sem okozott nehézséget, mert közvetlenül az egyik villamosmegálló mellett volt. Tekepályával, biliárdasztallal, gyönyörű, árnyas kerthelyiséggel, magyaros konyhával, francia borokkal és csapolt Dreher sörrel várták a vendégeket, mintegy 800-1000 fő élvezhette egyszerre ezt a csodás hangulatot.
A növények és a természet közelsége mellett érdemes megemlíteni a szépen kiépített, teraszos elrendezésű kertet is, ahol különböző eklektikus kültéri szobrok, bútorok mellett szecessziós szökőkút és kő virágládák várták a vendégeket. A vendéglő épülete is igen csinos volt, a fagerendás, falfestményekkel díszített belső tér leginkább az alpesi fogadók világát idézte meg. Élő zene és tánc fogadta a városból ide látogatókat, a nyaralni érkezők pedig heti kosztra fizethettek be a Budagyöngyénél.
Nem csoda, hogy rövidesen óriási kedvenc lett az étterem és a hozzá tartozó, Auguszt kertnek is nevezett külső rész. A hely népszerűsége a javuló tömegközlekedésnek köszönhetően a háború után sem változott, sőt az árakról és a minőségről sokat elmond, hogy egy átlagos család ünnepibb alkalmakkor éppen úgy beült ide, mint a legnagyobb sztárok. Erről az időszakról számos kellemes élményt olvashatunk akár a közösségi médiában is.
Mivel a kert kutyabarát volt, Ruttkai Éva, a korszak ünnepelt dívája látogatásakor magával hozta Bagó nevű puliját, Rátonyi Róbert viszont családjával érkezett, de megfordult itt Latabár Kálmán is.
A sztárok azonban nem csak kikapcsolódni jártak ide, a színpadon is igényes program várta az érdeklődőket. Nyaranta, a kerthelyiségben rendszeresen fellépett itt Orlay Jenő dzsesszdobos együttese, a Chappy zenekar, az 50-es évek legvégén a 19 éves Korda Györggyel kiegészülve, aki először itt kapott fizetést színpadi szerepléséért. Jóval szomorúbb történet, hogy a belső bárrészben egy darabig Cziffra György is zongorázott, aki bebörtönzése után így tért vissza a zenéhez.
A sok bankett, majális, esküvő és magánrendezvény közül kiemelkednek a 70-es években rendezett reneszánsz estek, ahol már a Sir Lancelot étterem előtt évtizedekkel reneszánsz stílusban szolgáltak fel korhű ételeket. A program apropóját Mátyás király egykor a környéken működő vadászkastélya adta, muzeológus segített az étterem eseményhez illő berendezésében, a pincérek pedig korhű öltözetben szolgálták fel az ételeket, amelyek eredeti receptek alapján készültek. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan diszkó is működik bizonyos esteken, a korszak ismert lemezlovasával, Éliás Gyulával.
Az évtized vége felé mégis egyre több problémával kellett szembenézni, mintha a sokféleség valójában egyfajta tanácstalanságot rejtett volna. Az újságok a 80-as évek végén már egyre rosszabb helyzetről, a régi kertvendéglők általános válságáról számoltak be. A rendszerváltás alatt az egykori étterem is magánkézbe került, a 90-es évek elején eladták a felújított villát. A terület azóta is magánkézben van, és bár a vendéglőhelyen, a Hűvösvölgyi út 36. alatt lévő házat eltakarják a gyönyörű, zöld fák, a kerítésen át az egykori kertvendéglő csodás díszkútját még megcsodálhatjuk.
Források:
- Tamás Enikő: Budagyöngye végnapjai, Kertbarát Magazin, 1985. szeptember 1.
- Cselényi Máté: Cziffra György magyarországi életszakasza Magyar Zene, 2021. 3. szám
- Bodor Ferenc: Megszűnő kertvendéglők, Kertbarát Magazin, 1980. 4. szám
- Az Újság 1904. június 14-i számában szereplő hirdetés
(Borítókép: Fortepan / Album083 – Fortepan)
