Söröző a Két Medvéhez
A Kilián laktanya egyik, a Ferenc körúthoz közeli utcai pincéjében nyílt meg az 1960-as évek közepén a Söröző a Két Medvéhez. Nevéhez méltóan széles sörválasztékkal és egy faragott medvepárt ábrázoló faszoborral várta – többnyire fradista – közönségét. Az üzlet számottevő turistaforgalmat bonyolított le, az 1990-es éveket azonban ez a vendéglátó-ipari egység sem élte túl. (Forrás: Ferencvárosi Önkormányzat oldala.)
Balázs vendéglő
A Balázs vendéglő a II. kerületben, a Hűvösvölgyi út 207. szám alatt működött. „A vendéglőt egy 18. századi kocsma helyén nyitották meg 1838-ban és az államosításig ugyanaz a család 6 generációja vezette, akiknek a János-hegyen, Máriaremetén és Pesthidegkúton is voltak vendéglői.” Mind a polgárság, mind az egykori arisztokrácia kedvelt étterme volt. Nem mellesleg ez a terület Mátyás király vadaskertjeként volt ismert egykoron, a közeli Szépjuhászné legendája is hozzá köthető. Elképesztő tömegek fordultak meg Hűvösvölgyben, a Népszabadság 1974. április 4-i számában így ír erről: „különösen a Hűvösvölgyi Népkert [a Balázs vendéglő akkori neve] felkészülten várja a kettős munkaszüneti napot. Csupán a hűvösvölgyi látogatók részére az étlapon szereplő meleg ételeken kívül 220 kiló virslit, 22 ezer palack üdítő italt, 25 ezer üveg sört és 50 hektoliter hordós sört tartalékoltak.” A vendéglő épülete 1979-ben leégett, de korabeli formájában újjáépítették, és műemléki védelmet is kapott. Ennek ellenére 2004-ben bezárt, majd állapota leromlásával párhuzamosan hajléktalanok foglalták el. 2009 októberében az épület kiégett, és azóta lebontásra került. (Forrás: Wikipédia.)
Fehér Ökör vendéglő
Az 1892-ben nyílt, korábban igencsak rumlis hely hírében álló Thököly úti Fehér Ökör megszelídüléséről így írt Kőbányai György az Esti Hírlap 1958. november 9-i számában: „Hogy szelídült vissza csendes ivóvá a Fehér Ökör, a hajdani hatvani országút (későbben Csömöri, majd Thököly út) melletti betérő csárda? A városból kivezető országút mellett várta a szekereseket –
akár a Két Pistol, a Kék Bakokhoz, avagy Budán a Víg Sereskocsishoz –
a Pest környéki, ócsai, maglódi feketegubás kurtanemeseket. Szelíd volt, szolid –
a játék itt csak a kártyaemelés volt, mígnem megépült szomszédságában a Keleti. Akkor aztán új játékok, új vendégek jöttek; vigécek az alsóssal, a csíkostrikójúak a cinkelt lapokkal, nők mézédes szavukkal, ragadós, ügyes ujjaikkal.” Sokan nem a verekedések, hanem a kiváló szalontüdő miatt jártak ide, de végül az ízléses önkiszolgáló étteremmé alakulás kísérlete kudarcba fulladt, így 1962-ben a folyamatos balhék miatt kénytelenek voltak végleg lehúzni a rolót. Napjainkban egy KFC gyorsétterem van a helyén.
„A Fehér Ökör hírhedt vendéglátó hely volt, tömegverekedések es gyanútlan vendégek megkopasztásának színhelye. Lelkes, fiatal rendőrnyomozók szinte kedvelték, mert razziákon, ellenőrzéskor egy csapásra mindig több legyet is üthettek itt, hiszen nyitástól záróráig lebzseltek a Fehér Ökörben paraziták és zsebtolvajok, az ital gyógyíthatatlan rabjai, notórius verekedők és elzüllött nők.” (Magyar Nemzet, 1962. október 10. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.)
Szilágyi György: Ballada a Fehér Ökör vendéglőről (részlet)
„Ó, tikkadt vándor,
ki Zugló felől
egy hatvanhetessel
érkezel,
és inni vágyol,
vagy ott
étkezel
baráti körbe'
a Fehér Ökörbe'
porhanyós vesét,
pacalt és
tüdőt,
sok bájos mesét
hallhatsz,
míg töltöd
az időt.”
(Elhangzott 1963-ban, a Magyar Rádió szilveszteri kabaréműsorában. Megjelent: Szilágyi György: Nem viccelek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974, 27–37., Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.)
Ezüst Sirály Étterem
A Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat 1968-ban nyitotta meg a IX. kerületi József Attila-lakótelepen lévő üzletházban (Napfény utca 7.) a sokakban nosztalgikus emlékeket idéző Ezüst Sirályt. Olvassuk, hogy mit írnak a 200 férőhelyes étteremről a Népszava 1969-es évkönyvében:
„Az üzletház korszerű felszerelésével, magyaros konyhájával, házi cukrászatának különlegességeivel, előnyös áraival és hangulatos zeneszolgáltatásával a lakótelep közkedvelt szórakozóhelye. Az eszpresszóban tánczenét, az étteremben cigányzenét szolgáltatnak. A pálmakertben nyáron látványos varieté műsort rendeznek. Az Ezüst Sirályt külföldiek is szép számmal látogatják. (Gépkocsival a város központjából 15 perc alatt érhető el és zavartalan parkolási lehetőség is biztosítva van.) Az étteremben rendszeresen rendeznek esküvőket, nagyszabású banketteket.” Manapság egy Lidl üzlet van a helyén. (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.)
Kis Royal
A Márvány utcai Kis Royal létrejöttéről így számol be a Pesti Futár 1931. június elsejei száma: „Korányi Zoltán, ennek az étteremnek lelkes megteremtője, nagy meglepetésben részesítette a pesti gourmandokat: főszakácsnak szerződtette Csáky Sándort, a tátrafüredi Palace Szanatórium híres séfjét. Csáky nem közönséges szakács. Nemrég ünnepelte 25 éves jubileumát. Őt tartják ma Magyarország legjobb szakácsának. Olyan márka, mint az órák között a Patek-óra.” (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.) Egyedülállóan hangulatos kerthelyisége volt. A 60-as, 70-es években élte igazi fénykorát, amikor arról is híres volt, hogy az egyik termében működött hajnalig a Pezsgő bár, és azon kevés helyek közé tartozott, ahol az éjjeli műsor része volt a sztrip9 (sztripkilenc), ami azért nem „szriptíz”, mert csak a felsőt vették le a lányok... Évek óta zárva, legutóbb mongol étteremként üzemelt, „all you can eat” formában.
Európa étterem és Vörös Sárkány
Az 1983. március 19-i Esti Hírlap hirdetésben mutatja be az 5 órai teái miatt is igencsak népszerű Európa étterem osztrák vacsoraestjeinek fogásait, amik a következők voltak: tiroli paraszttál, innsbrucki töltött borjúszelet, mandulás pisztráng, grinzingi finom falatok. A zenét pedig Csonka Emil kisegyüttese szolgáltatta. (Forrás: Arcanum
Digitális Tudománytár.) És ha már más nemzetek ételei szóba kerültek, akkor nem hagyhatjuk ki az első kínai éttermet, az egykori Népköztársaság úton (ma Andrássy út) 1982-ben nyílt Vörös Sárkányt sem! Az Állami Bábszínházzal srégen szemben nyitotta Kassai Gyuri, a Fradi válogatott jégkorongozója. Mindig tele volt, csak foglalásra lehetett menni, és egyik séfjük nem más volt a kezdeti időkben, mint Bíró Lajos.