Budapesti Disneyland, egy világutazó és több gyilkosság – Kordos Szabolcs újabb könyvet írt a fővárosi legendákról

Annak ellenére, hogy mi is rengeteg budapesti legendával és izgalmas városi történettel foglalkozunk, hogy különleges és a nagyközönség által sokszor nem látogatható épületekbe jutunk be, még mindig vannak olyan fővárosi történetek, melyek számunkra is az újdonság erejével hatnak. Nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek a titkos sztoriknak sosincs vége, és akár egy teljesen átlagosnak látszó épület is olyan meséket tartogathat, amik után csak bámulunk, mint borjú az új kapura.

Ilyen különlegesség volt számunkra a Bajza utca és a Damjanich utca sarkán álló épület, vagyis a Garzonház, ahol a mai napig létezik portaszolgálat, és ahová eredetileg csak egyedülálló emberek vagy gyermek nélküli párok költözhettek. A lakók számára a földszinten működő étteremből étellifttel küldték fel a fogásokat a lakásokba, de volt itt patyolat, társalgók, tévészoba is, és olyan hírességek éltek itt, mint Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva vagy Korda György.

Kordos Szabolcs Egy város újabb titkai című könyvében nemcsak a Garzonház, de mellette 31 másik budapesti legenda történetét is megírta. 

Olvashatunk benne olyan hírhedtté vált eseményekről, mint Mágnás Elza meggyilkolása, Bajor Gizi és férje rejtélyes halála, de olyan kalandos életutakat is megismerhetünk, mint amilyen Hopp Ferencé volt.

Az Andrássy úti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumról valószínűleg már hallottatok, de nem biztos, hogy tudjátok, ki volt a névadó. Bár „hivatalosan” üzletember volt, sokkal inkább illik a világutazó és a kalandor elnevezés Hopp Ferencre, aki ötször is megkerülte a földet, és aki az első volt, aki menettérti jegyet váltott a frissen megnyílt kongói vasút teljes vonalára. Bejárta az egész világot, és közben számtalan műkincset gyűjtött, amiket ma az Andrássy úti múzeumban láthatunk. Jó tudni, hogy a villa Hopp Ferencé volt, a kertet pedig az ázsiai élményei alapján ő maga álmodta meg, és ebben ma áll egy ginkófa, amit csemeteként még ő hozott haza az egyik utazásáról.

Érdekes volt olvasni az Operettszínház eredeti funkciójáról, hogy milyen volt az az időszak, amikor még Somossy Orfeumként üzemelt, és esténként elkápráztatta a pestieket. Kordos könyvéből kiderül, hogy valójában Somossy Károly volt az az ember, aki megtanította mulatni Budapestet, és ez az orfeum volt a legszínvonalasabb egész Európában. Ennél a történetnél nemcsak a helyszín érdekes, hanem maga az ember is: Somossy körül számtalan legenda keringett, alsóneműit állítólag Bécsben mosatta, öltönyeit pedig Párizsban varratta.

Azért szeretjük Kordos Szabolcs könyveit, mert amellett, hogy gördülékenyen és humorosan mutatja be a különféle legendákat, a fejezeteket rengeteg archív képpel illusztrálja. Így a valamikori budai „Disneyland”, vagyis a Konstantinápoly Budapesten nevű mulatónegyedet sem csak leírások alapján kell elképzelnünk, hanem korabeli fotókon és plakátokon láthatjuk, hogy milyen is volt egykor a Lágymányosi-tó körül az élet. 

Ebben a cikkben nem célunk bemutatni az összes történetet, így Rákosi Mátyás zuglói lakhelyéről, a Magyar Rádió atombunkeréről és Rákosmente rejtett édenkertjéről most nem írunk. Aki többet szeretne tudni Budapest legendáiról, annak érdemes beszereznie az Egy város újabb titkai című könyvet, amelynek első részéről itt írtunk.