Keresés EN

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Budapest Szubjektív – Kolodko Mihály

Új interjúsorozatunkban ismert embereket kérdezünk arról, hogy milyen a viszonyuk Budapesthez, mit szeretnek benne, melyek a kedvenc helyeik, és ez hogyan jelenik meg, milyen nyomot hagy – már ha megjelenik és nyomot hagy – a tevékenységükön, a munkásságukon. Az első interjút egy zenésszel, Henri Gonzóval készítettük, a másodikat pedig a magyarországi gerillaszobrászat méltán népszerű, első számú (vagy talán egyetlen?) alkotójával, a miniszobraival híressé vált Kolodko Mihállyal.

Az 1978-ban Ungváron született ukránmagyar szobrászművész, Kolodko Mihály ötletes apró szobraival szinte már tele van Budapest, alig létezik olyan pontja a tágan értelmezett belvárosnak, ahol ne találnánk egy-egy apró figurát. A legutóbbit épp az előző hétvégén helyezte ki, és Micimackót ábrázolja. A szobrász az első miniszobrait szülővárosában, Ungváron állította ki, majd, miután a 2010-es évek közepén a családjával együtt Budapestre költözött, itt folytatta gerillatevékenységét. 

Az első budapesti szobra a Főkukacot ábrázolta A nagy ho-ho-ho-horgászból, ami már egy másolat, az elsőt még Ungváron helyezte ki. Az elmúlt években rengeteg kicsi szoborral ajándékozta meg Budapestet, a kockásfülű nyúltól és Mr. Bean mackójától kezdve Seress Rezsőn és Dreher Antalon át egészen a 14 karátos autóig meg Ferenc Józsefig vagy a Süsüt alakító Bodrogi Gyuláig. De akkor is kitett egyet, amikor usánkát ábrázoló szobrát egy politikus baltával szétverte, ő pedig válaszul egy újabb szobrot helyezett a helyére, ami egy kisbaltát ábrázol.

Kolodko Mihálynak nemcsak Ungváron és Budapesten vannak miniszobrai, hanem több ukrajnai településen (például Munkács, Huszt, Odessza és Beregszász), néhány magyar városban (például Eger, Veszprém, Vác és Tihany), és jutott belőlük Lengyelországba (Kielce), Csehországba (Kralupy nad Vltavou, Olomouc), Németországba (München), Horvátországba (Rijeka), Olaszországba (Velence), Dél-Koreába (Szöul) és Svédországba (Stockholm) is. De nemcsak miniszobrai vannak Kolodko Mihálynak, hanem több emlékművet és nagy méretű szobrot is készített már, a legismertebb ilyen jellegű munkája a pesti Duna-parti korzó elején látható, és a kárpátaljai származású magyar festőt, Roskovics Ignácot ábrázolja, amint a Lánchidat festi vászonra. 

Most pedig nézzük, hogyan látja Kolodko Mihály Budapestet

We Love Budapest: Mi az első dolog, ami eszedbe jut Budapestről?

Kolodko Mihály: A Duna és a hidak.


WLB: Melyik a kedvenc budapesti kerületed, környéked, és miért?
 
K. M.: Amikor még ismerkedtem a várossal, mindig felmentem a Gellért-hegyre, és onnan néztem le, így próbáltam feltérképezni Budapestet. Amikor már valamennyire megismertem a várost, a VII. kerület lett a kedvencem, ahol a műhelyem is van. Felfedeztem a környéket, megszerettem az épületeket, és szorosabb kapcsolatba kerültem az itt lakókkal. Mostanában pedig szeretek eltévedni a belvárostól távol eső helyeken és megérezni az ottani hangulatokat is.

WLB: Hogyan nézne ki az ideális budapesti napod, amikor nincs semmi dolgod, és azt csinálsz, amit akarsz, oda mész, ahova akarsz?
 
K. M.: A nap a reggeli köddel kezdődik, amely egészen délig eltart. Végigsétálok a Margit hídon, lemegyek a Margitszigetre, ahol Budapest szinte elnyel engem. Nem látom sem Budát, sem Pestet, és úgy érzem, mintha a város gyomrában lennék. Átmegyek a Bem rakpartra, ahol a budai oldal épületei tűnnek fel előttem, az Országház pedig még mindig a sűrű köd ernyője mögött marad. Amikor a Szent Gellért térre érek, és a köd eloszlik, választanom kell, hogy hogyan folytassam az utam. Felszállok a kedvenc 4-es metróra, vagy átsétálok a Szabadság hídon, vagy éppen hagyom, hogy a Bartók Béla út hangulatos kávézói elcsábítsanak.
 
 
WLB: Budapest melyik korszakába utaznál vissza az időben, és miért oda?
 
K. M.: Elsősorban a főváros egyesítése előtti történet érdekel. Megszemlélném a különálló városrészeket alkotó Buda, Pest és Óbuda akkori hangulatát.

WLB: Hol esik a legjobban a sör/bor/pálinka/üdítő/kávé/tea?

K. M.: Az Antall József rakparton, a Duna mellett.
 
 
WLB: Kedvenc helyed a városban, amit talán kevesen ismernek? 
 
K. M.: A műhelyem.
 
 
WLB: Ha nem lenne határ, és oda költözhetnél Budapesten, ahova csak akarsz, hol élnél a legszívesebben?

K. M.: A Hadik kávéház padlásának műtermében, amely Csontváry műhelye volt.

WLB: Ha Budapestről készítenél miniszobrot, melyik épületet formáznád meg, ami jól kifejezi a várost? És ha nem épületet, akkor mit?
 
K. M.: A Néprajzi Múzeum épületét a Városligetben.
 
 
WLB: Melyik a 3 kedvenc budapesti szobrod, és mit szeretsz bennük?

K. M.: Cipők a Duna-parton, az Ötvenhatosok tere és Mansfeld Péter szobra a II. kerületben. Mindegyik nagy hatással volt rám az első pillanatban, amikor megláttam őket.


WLB: Melyik a legextrémebb budapesti helyszín, ahova nagyon szívesen kihelyeznél egy új Kolodko-szobrot, de oda szinte lehetetlen?
 
K. M.: A föld alá, a 4-es metró valamelyik állomására.

A We Love Budapest szerkesztőségének munkáját az interjúk megírásában az Alrite beszédfelismerő rendszer segíti. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A