Stand és werk
A standfotózás és a werkfotózás története szorosan összefügg és együtt halad a film történetével, mivel már az első hazai film (A táncz) forgatásán is részt vett fotós. Ez azért is fontos, mert a film nagyrészt elveszett, de a róla készült fotók fennmaradtak, és amit tudunk erről az alkotásról, a képeiről, arról, hogyan nézett ki, azt részben ezekből a fotókból tudjuk. A stand- és werkfotózást eleinte megbízásos alapon hivatásos fotósok végezték, majd a hangosfilm megszületésével, vagyis a filmgyártás nagykorúvá válásával párhuzamosan ez a pozíció is hivatalos keretek közé került.
A stand- és a werkfotózás nem ugyanazt jelenti, bár mindkét csoport képeit általában ugyanaz a fotós készítette egy-egy film kapcsán. A standfotó elsődleges szerepe, hogy felkeltse az érdeklődést az adott film iránt. Végül is ebben az esetben egy-egy jelenet vagy hangsúlyos szereplő fényképezéséről van szó. A werkfotó pedig magát a forgatást fotózza, mindazt, ami nem látszik a filmben, a kamera és a kulisszák mögötti világot mutatja. A werk a forgatás folyamatát dokumentálja: a színészi játékot, a rendezői figyelmet, a stáb mindennapjait, a díszletépítést, a filmkészítés minden egyes elemét.
Ami a filmvászonról lemaradt
A Mai Manó Házban augusztus 23-ig megtekinthető kiállítás – kihasználva a helyszín adottságait – két részből áll. A felső, II. emeleti kiállítótermekben a stand- és werkfotózás történetét követhetjük végig, az 1901-es A táncztól egészen napjainkig. Mindezt természetesen rengeteg fotó segítségével meséli el a kiállítás, és közben bemutatja ennek a speciális szakmának a legfontosabb alakjait (például Schandl Teréz, Inkey Tibor, Markovics Ferenc), a filmforgatások látszólagos káoszát – legalábbis egy hétköznapi ember számára annak tűnhet – folyamatosan dokumentáló és szinte észrevehetetlen háttérembereit.
Bár a stand- és werkfotósok láthatatlan szereplői a filmforgatásoknak, mégis nagyon fontos szerepük van. A standképek egy-egy pillanatot ragadnak meg a filmből, ám ez az állókép sokkal többet hivatott elmesélni az adott filmről, mint azt az egyetlen pillanatot: egy igazán jó standfotó a film egyetlen képbe sűrítése. A werkképek pedig árnyalják a filmekről bennünk kialakult képet azzal, hogy mögéjük néz. Ráadásul mindkét fotófajta hordozhat magában művészi értéket, vagyis lehet több, mint egyszerű dokumentáció. A legjobb példa erre a Déry Tibor írásai alapján készült, Szerelem című Makk Károly-film, melynek díjnyertes plakátjára végül egy werkfotó került. Sőt, a plakátot önszorgalomból maga a standfotós, Markovics Ferenc készítette, ami annyira tetszett mindenkinek, hogy végül az lett a film hivatalos plakátja.
A kiállítás másik fele, egy emelettel lejjebb, kiemel pár legendás mozit a magyar filmgyártás 125 évéből, majd a stand- és werkfotók segítségével mesél róluk, illetve a képek készítőiről. Van itt gyerekfilm (Égigérő fű), maró humorú társadalmi-politikai szatíra (Egészséges erotika), évekre betiltott film (A tanú), lírai alkotás (Szerelem), korabeli blockbuster (APogány Madonna), fesztiválsiker (Körhinta), monumentális történelmi regényadaptáció (Egri csillagok). Csupa olyan mozi, melyekhez mindenkinek van ilyen-olyan kötődése, ha szereti a filmeket. De talán még akkor is, ha nem különösebben. Nekem mint filmrajongónak például gyermekkori nosztalgiám támadt, amikor megpillantottam Holovácz 1-et és 2-őt (Égigérő fű), amikor pedig az Egészséges erotika vagy A tanú fotóihoz értem, fel-felröhögtem egy-egy kép láttán. Mert beugrott az adott jelenet. Meg aztán egy másik is. Meg még egy. Egészen addig, amíg el nem határoztam, hogy bizonyos filmeket ideje újranéznem. Mert ez a kiállítás erre is tökéletes: (újra) kedvet csinál a magyar filmekhez.
Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből – kiállítás a Mai Manó Házban
Program adatai
(Borítókép: Saphir Tibor: Liliomfi, 1954, Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
