Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

budapest

Ezek Budapest legfájóbb luxusveszteségei – Hotelek, éttermek és üzletek

Természetes folyamat egy város életében, hogy helyek nyitnak és zárnak, majd új játékosok érkeznek. Ettől azonban még az ikonikus, netán a város presztízsének kifejezetten jót tevő vállalkozások megszűnése meglehetősen szomorú dolog. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mely szállodákkal, vendéglátóegységekkel és üzletekkel lenne még menőbb napjainkban a luxusélet Budapesten.

Tekintve, hogy Budapest nem számít globális luxusdesztinációnak, mint, mondjuk, London, Párizs, Milánó vagy Míkonosz, és nem él itt olyan mennyiségű jómódú, mint, mondjuk, Berlinben, Bécsben vagy Madridban, így luxusfejlesztésbe invesztálni mindig rizikósabb egy befektető számára. Persze sokszor a vállalkozóknak ez inkább kedvtelés, presztízsnövelő eszköz vagy egyéni misszió, és ez addig rendben is van, ameddig van egy olyan üzleti lába a cégcsoportnak, amelyik képes a „luxusjátékszer” deficitjét hónapról hónapra finanszírozni. Van azonban úgy (például egy gazdasági válság idején), hogy összébb kell húzni a nadrágszíjat, netán a politikai helyzetből fakadóan megváltozik a mindennapi életstílus és a társadalom, de egy háború is nem várt pusztítást tud kifejteni ebben a szektorban is, mint alább láthatjuk. Bárhogy legyen is, a város mindenképpen veszít, akár turisztikailag is, hiszen ha több vagyonos ember jön ide a világ minden tájáról megszállni, egy jót enni vagy vásárolgatni, abból a városlakók is csak profitálnak. Egy korábbi cikkünkben hoztunk pár példát arra, hogy hány budapesti luxusingatlan vált a háború, a politikai ideológia vagy a következő generációk áldozatává, most pedig jövünk a helyekkel, amelyek azokkal ellentétben szabadon látogathatók voltak.

A pesti szállodasor gyémántja a Ritz Hotel volt

A közismert hotelmágnás, César Ritz gondolt egyet, és híres párizsi, londoni, majd madridi luxusszállodája után (de még a barcelonai előtt) nyitott egyet Budapesten is. A világon így öt igazi Ritz Hotel volt – a jelenleg a régióban Bécs mellett egyedül Budapesten működő The Ritz-Carlton egy másik brand, amelyet egy Albert Keller nevű amerikai üzletember alapított, miután fizetett Ritznek a névhasználatért. 

A neobarokk, XVI. Lajos korabeli stílust imitáló, ötemeletes szállodaépületet a Stein-bérpalota lebontása után, 1910 és 1913 között húzták fel, Madame Ritz ezt követően hónapokra a városba költözött, hogy felügyelje a nyitást. 120 darab fényűzően berendezett lakosztály, tető- és télikert, bankett-terem, étterem, bár, kávéház, azaz minden volt benne, amivel a város első számú hoteljévé válhatott – holott olyan prominens konkurensek mellé épült a Duna-korzón, mint a Grand Hotel Hungária, a Bristol vagy a Carlton Hotel. 

Az I. világháború azonban betett az induló vállalkozásnak, így 1916-ban a Ritz házaspár eladta a hotelt a Dreher-konszernnek, amely Grand Hotel Ritz Dunapalota néven üzemeltette tovább a sorsát 1945. január 15-én megpecsételő bombatalálatig. Így járt azonban a pesti szállodasor többi épülete is, ezért vannak ma modern szállodák itt (a Ritz helyén, az Eötvös téren az InterContinental Budapest). 

A romokat csak 1947-ben takarították el, ezután írmagja sem maradt az egykor a város legelegánsabb teadélutánjainak is otthont adó hotelnek, ahol az első magyar koktélt (Puszta koktél) is kitalálták.

Kávéházak városa

Közismert, hogy Budapesten egykor élénk volt a kávéházi élet, a Nagykörúton szinte minden utcasarokra jutott egy. A századfordulós kávéházakba a fekete kortyolgatása mellett elsősorban kapcsolatokat építeni, társasági életet élni és ebédelni (merthogy tényleg úgy funkcionáltak, mint egy étterem) ültek be az emberek. 

Kicsit úgy kell elképzelni, mint ma az angol klubokat, hogy mindenkinek volt egy törzshelye, ahol elolvashatta a kedvenc, pártállásának kedves közéleti napilapját és eszmét cserélhetett, netán vitatkozhatott a hasonszőrű ismerőseivel. Szerencsére egy-két ilyen elegánsabb műintézmény (például a New York Café vagy a Centrál Kávéház) megmaradt az utókornak, de rengeteg eltűnt a süllyesztőben – köszönhetően nyilván annak is, hogy a szocializmusban az ilyesféle életvitel eléggé reakciósnak, osztályidegennek tűnt. 

Az enteriőrök (ha nem élveznek védettséget) ugye folyton változnak – pláne hogy a kortársak sosem azt látják bennük, mint az utódok. Nem akarják őket megőrizni, nem nagyon értékelik ezeket a tereket. Így ma már csak fekete-fehér fotókon láthatjuk az Erzsébet körúti EMKE-t, a Margit körúti Magyar Világot, a Rákóczi úti Balatont vagy az újpesti Elite-et. 

Két elegáns kávéházunk pedig jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza, az Andrássy úti, pazar szalonnal rendelkező Lukács Cukrászda pechére pont egy kormányzati épületben található (bár igaz, utolsó üzemeltetője bezárta, valószínűleg nem ment a hely), és a Covid óta a Párisi Nagy Áruházban lévő Lotz-terem sem fogad vendégeket. Abba is több vállalkozónak beletört már a bicskája. 

Az utca, ahol a legnagyobb a fluktuáció

Az Andrássy út híres arról, hogy a márkák többsége kinyit és bezár – bár vannak olyan szereplők is, akik már nagyon régen megvetették itt a lábukat. Sajnos nem közéjük tartozik az Il Bacio di Stile luxusáruház, a Roberto Cavalli, a Dolce & Gabbana vagy a Burberry márkaüzlete, de búcsút intettünk már itt a POLO Ralph Laurennek, az Emporio Armaninak, az S.T. Dupont-nak, a Baldinininek, a Franck Mullernek, hogy csak pár monobrandüzletet említsünk, és akkor hol vannak még a multibrandek, mint a sok nagy márkát forgalmazó Capsula, a luxuscipő-birodalom Gold vagy a Diort és Lanvint áruló Fidji Boutique. 

De tudtuk azt, hogy volt egykor a városban, a Four Seasons Hotel Gresham Palace-ban Brioni márkaüzlet, és ugyanitt lehetett Aigner táskákhoz is hozzájutni? Szintén közel esett a magyar Champs-Élysée-hez az ICONS by Bizanc, a luxus-multibrandüzlet a legnagyobb márkákkal, amely a város kevés védett üzlethelyiségében működött. Sajnos a sort még sokáig lehetne folytatni, de hogy optimizmussal zárjuk a cikket, valószínűleg sok szép nyitást fog még ez a város látni, mivel mindig lesznek olyan vállalkozószellemű befektetők, akik szívesen kipróbálnák magukat ezen a területen.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Budapest

Teljesen átépíthetik a Clark Ádám teret

Bár úgy tűnt, a Lánchíd rekonstrukciójával sok változáson esett át maga a tér is, teljes felújításáról most írtak alá szándéknyilatkozatot

Neked ajánlott

A