Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Ezen az Andrássy úti palotán az ország legnagyobb mesterei dolgoztak, és itt volt a nyugatosok kedvenc kávéháza is

Ha palotavadászatra indulnánk Budapesten, utunk biztosan az Andrássy útra vezetne, hiszen itt egymás mellett sorakoznak a város szebbnél szebb palotái. Ezek nemcsak a szobrok, a korinthoszi oszlopok és a monumentális kapuk miatt érdekesek, de az ajtók mögött freskókkal díszített lépcsőházak és belső udvarok is rejlenek. Az Andrássy úti Krausz-palota egy fekete-fehér, Lotz Károly készítette sgraffitót rejt, amit a tervek szerint hamarosan bárki megcsodálhat, úgyhogy itt nem kell majd besurranni a kapun.

Ha a dualizmus korában lettünk volna pesti polgárok, bizonyára ide-oda kapkodtuk volna a fejünket, mert annyi változás indult el a városban. Nemcsak új technológiák jelentek meg, de új utak és újabbnál újabb épületek is, ráadásul a városnak azon részei kezdtek el ki- és beépülni, melyek akkor még igencsak egyszerű házakkal, földutakkal és szekerekkel voltak tele. A szárnyaló városrendezési törekvések egyike a belvárost és a Városligetet összekötő Andrássy út (akkor még Sugár út) kiépítése, ami ma már a világörökség része, és mivel már akkor is presztízsértékű volt ott telket szerezni, minden valamirevaló mágnás és társaság itt akart palotát építeni.

Krausz Lajos az egyik legjobb telket szerezte meg palotájának

A város legszebb sugárútján építkezett többek között a Weiss, a Saxlehner és a Haggenmacher család, de a francia Fonciére Biztosító is – ők az út legforgalmasabb telkét szerezték meg –, de itt épült fel az Operaház is. Ebből a díszes társaságból Krausz Lajos sem szeretett volna kimaradni, és annyira jól választotta meg a telket, hogy az épület legfelső emeletéről zseniális kilátás nyílik a Bazilika kupolájára, de az Operaház is csak szemvillanásnyi időre van.

Krausz Lajos egy Bonyhád melletti faluból származó tehetős terménykereskedő család sarja volt, övé volt a Krausz Mayer Maláta- és Szeszgyár, és ő irányította a Gizella-gőzmalmot is, amit szerelméről, Dálnoki Gizelláról nevezett el.

A város legszebb sgraffitóját őrzi a palota

Palotáját, amelynek első emeletén saját otthona is volt, az akkor sztárépítészi babérokra törő Quittner Zsigmonddal terveztette meg. Ez annyira pazar lett, hogy az ország legjobb mesterei dolgoztak rajta: a műlakatosi munkákat Jungfer Gyula, a kapualj, a díszlépcsőház és az udvari homlokzat díszítését pedig Lotz Károly készítette. A belső udvar fekete-fehér sgraffitója talán a palota egyik legszebb eleme, és annyiféle motívum van rajta, hogy mi is hosszú percekig próbáltuk megfejteni, mi mit jelent. De nemcsak a jelentések találgatása miatt kötött le minket, hanem mert

annyiféle motívum és stílus van jelen a homlokzaton, hogy teljesen belevesztünk a felfedezésébe. Vannak itt ugyanis mérges griffek, sárkányok, ókori isteneket és gondolkodókat idéző ábrázolások, de még Aladdin csodalámpáját is megtaláljuk a sgraffitón.

annyiféle motívum és stílus van jelen a homlokzaton, hogy teljesen belevesztünk a felfedezésébe. Vannak itt ugyanis mérges griffek, sárkányok, ókori isteneket és gondolkodókat idéző ábrázolások, de még Aladdin csodalámpáját is megtaláljuk a sgraffitón.

Az Andrássy úti homlokzat tobzódik az oszlopokban, a különféle puttókban és a szobrokban, utóbbiakat és a belső udvarban található, Incselkedők című kútdomborművet Donáth Gyula készítette. A főhomlokzati szoborpárok a polgári erényeket jelenítik meg, így balról indulva a hűség és a szerelem, a vendégszeretet és a gazdagság, az egyetértés és az erő, valamint a béke és a munka látható.

Itt volt a nyugatosok kedvenc kávéháza

Mivel a korban az első, vagyis a főemeleten a tulajdonos vagy a leggazdagabb lakó élt, így nem véletlen, hogy a palotában ez az emelet a Krausz család tulajdona volt. A nemrég a BORD Építész Stúdió tervei szerint rekonstruált épületben még mindig megvan az első emeleti helyiségek eredeti faborítása és a fakazettás mennyezet is. Néhány szoba azonban már nem a Krausz család, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság emlékét őrzi – ilyenek a kommunizmus idejéből itt maradt tapéták.

Bár eredetileg lakóépületnek szánták, valójában már 1917-től irodaházként funkcionált a Krausz-palota, aminek földszintjén már 1898-ban jól menő kávéház, a Szalon Kávéház működött. Pár évvel később már a Magyar Korona Kávéház otthona volt, ami a kereskedők, az orvosok és a tisztviselők mellett a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is kedvenc helye volt. Gyakran lehetett itt látni Osvát Ernőt, Móriczot, Gellért Oszkárt, Kassák Lajost vagy József Attilát.

Élet a háború után

A II. világháborút épségben átvészelte, csak egy repesztalálatot kapott, ennek nyomait a tetőtéri fagerendáknál lehetett megtalálni. A háború után a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz került a ház, ám eddigre már olyan erősen leromlott az állapota, hogy a 60-as években már kapott egy részleges felújítást. A 2000-es években újabb tulajdonosváltás, ezzel együtt egy rendes, teljes körű felújítás is történt, ezzel pedig elérkeztünk a mába, ahol a tulajdonosváltás és a felújítás megismétlődik.

Az épületet nem egyszerűen helyreállították leromlott állapotából, de a tervezőcsapat arra is figyelt, hogy minden részlete – a szobrok, a freskók, a lépcsőházak – visszakapja eredeti állapotát, és a modern igényeknek is megfelelő irodákat alakítsanak ki. Minket a projekt építésze, Zih Kata vezetett körbe az épületben, aki azt is megsúgta, hogy a munkálatok során a tetőtéri párkányok alatt vonatsíneket találtak beépítve mint tartószerkezet, ami, mint kiderült, a korban nagyon is sokszor alkalmazott elem volt. Érdekes volt az egyelőre még lecsupaszított irodaterekben sétálni, melyek közül egyértelműen a gerendákkal teli tetőtéri irodarész volt a kedvencünk – itt a világháborús repesz helyét is megkerestük, de azt is el tudnánk képzelni, hogy itt legyen szerkesztőségünk otthona.

Azt is elmondta, hogy a helyreállítás során a tulajdonos kifejezetten kérte, hogy a lépcsőház és a belső udvar kialakítása úgy legyen, hogy a palota elkészülte után az egyszerű járókelő nyugodtan besétálhasson gyönyörködni a freskókban és a sgraffitóban. Ennek a hírnek mi kifejezetten örülünk, így végre nem kell a tilosban járni, ha a város eme rejtett kincsét szeretnénk felfedezni.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Kultúra

Szurcsik József: A varázsló kertje

Szurcsik József A varázsló kertje c. kiállítás egyfajta összegzés és visszatekintés. Láthatjuk a legfontosabb alkotói korszakok jellegzetes műcsoportjait: a korai grafikákat és ceruzarajzokat, lemezborítókat és olaj-karton képeket. Azokat a festményeket, amelyeken Szurcsik jellegzetes motívumai jelennek meg, mint a csapda, a hiány, a falak, az emberi viszonyok, illetve a formázott mitológiai kompozíciók.

Neked ajánlott

A