Kivételesen egy olyan sétán vettünk részt, ahol sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a gasztronómia és az evés, mint a város titkos zugainak felfedezése. Ezt egy cseppet sem bántuk, mivel Katona Csaba történész rengeteg információt csepegtetett a 19. századi város gasztronómiájáról meg arról, hogy kik és kinek írtak először szakácskönyveket, és hogy
réges-régen egyáltalán nem volt meglepő, ha a recept a „végy egy hódot” felütéssel indult, vagy éppen előszeretettel használta a „trágyázd [szórd] meg bőséggel” kifejezést.
réges-régen egyáltalán nem volt meglepő, ha a recept a „végy egy hódot” felütéssel indult, vagy éppen előszeretettel használta a „trágyázd [szórd] meg bőséggel” kifejezést.
A gasztronómia témakörét körüljáró kis sétánk a ferencvárosi egykori Borjúvásárcsarnok elől indult, ami ma már irodaházként funkcionál, ellenben a korabeli Pest éléskamrájának mementójaként szolgál. Az éléskamra elnevezés egyáltalán nem véletlen, ugyanis a 20. század elején még malmok, gyárak és vágóhidak jellemezték Ferencvárost.
A modern vásárcsarnokok, a Közvágóhíd és Budapest közellátásának rövid története után átsétáltunk a Boook Kitchenbe, ahol egy rövid pódiumbeszélgetés után megalkothattuk a saját ételünket. Noha a főzés kimaradt, de a díszítést magunknak készíthettük el, miután László Ágnes food stylist elmesélte nekünk, mi mindenre kell figyelni a szakácskönyvekben látható ételfotóknál. Egyáltalán nem mindegy, milyen sorrendben és hogyan díszítjük fel az ételeket.
Az interaktív gasztrosétán persze azt is megtudtuk, milyen tematikus sétákkal készül az Imagine a márciusi Gasztronómia Hónapja során. Lesz kőbányai főzdelátogatás a Mad Scientistnél, ahol a sörök és a sztorik adják a séta fő összetevőit, de az édességimádók is örülhetnek, ugyanis az Édes élet – gasztroséta az édességek nyomában sétán a cukor évszázados útját járhatják be az érdeklődők.
Az ország legrégebbi cukrászdinasztiájának történetét is megismerhetjük a márciusi sétákon, ahogy a barokk kori kemencék, a malmok és az újhullámos északi pékségek titkait is. Az idén háromszáz éves Magyar Nemzeti Levéltár százéves épületébe is bejuthatnak a kíváncsiskodók, de kivételesen nem az épület történetéről fognak hallani, hanem egy különleges időutazáson vehetnek majd részt.
Részletek és információk itt.
