Az első templom: a Belvárosi Plébániatemplom
A belváros egyik legismertebb közterén, a Március 15. téren áll Budapest legrégebbi temploma, a Belvárosi Plébániatemplom, ami a római kori határsáv erődítményének helyén épült fel a XIII. században. Az épületen a római kori emlékektől egészen a kortárs beavatkozásokig megtalálhatók a különböző időrétegek, egészen pontosan 14 építészeti kor emléke: római altemplommaradványok, barokk újjáépítés, egy XIV. századi, Szűz Máriát ábrázoló freskó és egy orgona, amin Liszt Ferenc is rendszeresen játszott, hiszen évekig a plébánián élt. Az Erzsébet híd építésénél felmerült, hogy a templomot hátrébb tolják, de erről végül lemondtak a várostervezők. A templom két tornyát két éve felújították, bejárhatóvá tették és összekötötték a padlástérrel, így az 55 méteres tornyok ma már különleges kilátóként funkcionálnak.
Az első mozi: az Ikonográf
Az első filmszínház Budapesten egyáltalán nem valami fancy áruházban volt, hanem az Andrássy út 41. szám alatti épületben. Az 1896 nyarán megnyitott Ikonográfhoz hatalmas reményt fűzött a tulajdonos Sziklai testvérpár, akik Párizsban estek ámulatba a Lumière testvérek mozgófényképeket bemutató estjétől. Úgy gondolták, ez az itthoni közönséget is elbűvölné, de a nyitás után egy hónappal már be is zártak, mert a várt érdeklődés elmaradt. Részben azért, mert az egyik filmben maga Ferenc József is szerepelt, ám a gyakorlatlan gépész rosszul, szakszerűtlenül vetített, az uralkodó feje pedig csak félig jelent meg a vásznon, amit a közönség nagy fokú tiszteletlenségként értékelt. A nézők felháborodva hagyták el a termet, és a mozi bojkottjába kezdtek, de az sem segítette a helyzetet, hogy a várost lefoglalta a millenniumi ünnepségsorozat szervezése.
Az első gyár: az óbudai selyemcérnázó üzem
A város első üzemei kezdetben inkább nagyobb manufaktúraként működtek, mint hatalmas gyárként, ahol éjt nappallá téve pakolnak, vágnak, csomagolnak, egyszóval sürögnek a munkások. A város legelső üzemei a textiliparhoz köthetők: a selyemgyártás és a kékfestés volt az a két ág, ahol először beindult a termelés, a selyemgyártásnak pedig kifejezett lökést adott, hogy Mária Terézia ösztönözte a hazai selyemhernyó-tenyésztést (leginkább azért, mert Ausztriának alapanyagra volt szüksége). 1781-ben Óbudán épült fel a selyemcérnázó üzem, vagyis a filatórium (itáliai mesterek honosították meg nálunk a selyemgyártást, a fonógép olaszul filatore) hatalmas épülettömbje, ami az egész Monarchia legnagyobbja volt. Emlékét a Filatorigát neve őrzi.
Az első közpark: a Városmajor
Valószínű, hogy mindenki a Városligetet mondaná, ha megkérdeznék tőle, hogy melyik volt Budapest első közparkja, holott azt Budán érdemes keresni. Az Ördög-árok árteréből II. József rendelkezése alapján lett közpark, így 1785 júliusában megszületett a Városmajor, amit az akkoriban divatos franciakertek – mértani – mintájára telepítettek tele fával, ezek közül a legöregebbeket 1989-ben vágták ki. A park egyébként nemcsak a város, de Európa egyik legrégebbi parkja, aminek állapota az évek során sajnos erősen leromlott, idén viszont végre tényleg megindult a felújítása.
Az első fejpályaudvar: a Pesti indóház
Azt tudjuk, hogy nem a Déli volt az első pályaudvar a városban, de vajon a Keleti vagy a Nyugati a régebbi? Evidens lehet(ne), hogy budapestiként rögtön rávágjuk a választ erre a kérdésre, de ha képtelenek vagyunk az évszámok és a kronologikus sorrendek memorizálására, akkor súgunk: a Nyugati pályaudvar régebbi, mégsem ez az első. Amikor megépült az ország első vasútvonala, vagyis a Pest–Vác-vonal, szükség volt egy fejpályaudvarra is, ez lett az 1846-ban megépült Pesti indóház, aminek helyén ma a Nyugati téri óra van. Ekkoriban még elég nagynak gondolták az épületét, de a 70-es évekre úgy berobbant a vasúti forgalom, hogy a pályaudvar már kicsinek bizonyult. A bővítés helyett viszont a bontás várt rá, ugyanis útban volt a Nagykörút nyomvonalának kiépítésénél.
Az első múzeum: a Magyar Nemzeti Múzeum
1802-ben jött létre nemcsak a város, de az ország első múzeuma (ami egyébként a legnagyobb is), vagyis a Magyar Nemzeti Múzeum, amikor gróf Széchényi Ferenc engedélyt kért a császártól, hogy a nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Ez 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, valamint rengeteg érmét, régiséget és képmásokat jelentett. A gyűjteményt először a pesti pálos kolostorban helyezték el, 1807-ben pedig közadakozásra szólították fel a város polgárait, hogy legyen miből felépíteni az ország első múzeumát.
Az első villamosjárat: a Nagykörúton
A 4-es, 6-os villamoson utazva, főleg ha még tömeg is van, valószínűleg nem azon töprengünk, melyik lehetett az első villamosjárat, és merre csilingelt, de ha mégis, akkor a Nyugati tér és a Király utca közötti szakaszon egészen közel kerülünk a helyes válaszhoz. 1887-ben indult el az első próbavillamos a Nagykörúton, de csak az 1890-es években indult el a teljes vonalon. A villamos ötletét Balázs Mór vetette fel, majd megalapította a Budapesti Városi Villamosvasút Társaságot, és elindította a próbavillamost.
Az első szabadtéri strand: a margitszigeti Palatinus
Az 1919-ben nyitott margitszigeti Palatinus a főváros legrégebbi szabadtéri strandfürdője, amit a nyitás után egy évvel már be is zártak, mert megindult a fürdő kiépítése. Annyira népszerű lett a strand, hogy az 1930-as években már bővíteni kellett, ekkor építették ki a hullámmedencét és a központi épületet. A Palatinus 5000 négyzetméter vízfelületű nagymedencéje egészen a II. világháborúig Európa legnagyobbjának számított.
Az első gyorsétterem: az Ilkovics
Budapest első gyorsétterme nem a City Grill vagy a nyugati nyitással érkezett McDonald's volt, hanem az 1925-ben megnyitott Ilkovics a Teréz körút 62. szám alatt. A tulajdonos, Ilkovics Izidor vendéglőscsaládból származott, és noha szakmáját tekintve mozigépész volt, hamar átpártolt a vendéglátásba. A XX. században változóban voltak a szokások, a kávéházi és az éttermi ücsörgést már nem engedhette meg magának bárki, ugyanakkor igény lett az olcsó és gyors étkezésre. Ilkovics hamar felismerte, mire van szüksége a pestieknek, és a piszkos talponállók sorából kitűnt a modern „gyorséttermével”, ahol saját tervezésű hűtő- és fűtőgépei voltak, hideg sörrel, sőt még szagelszívó berendezést is készített.
Az első panelház: a József Attila-lakótelep egyik háza
Budapest első panelháza a József Attila-lakótelepen épült, a város legismertebb nyomornegyede, a Mária Valéria-telep helyén. A Kádár-korszakban hatalmas lakásépítési program kezdődött, ennek első pontja volt a József Attila-lakótelep megvalósítása. A város legzöldebb és legbarátságosabb lakótelepe több ütemben valósult meg, az első kapavágások 1957-ben történtek, míg az utolsó lakóház átadására 1981-ig kellett várni. Az új szerkezetek és anyagok, a belső terek és a telepítés, valamint a szalagrendszerű szervezési módszer miatt a maga korában mintaprojektnek számított.
Az első magasház: az OTI-székház
A maga 120 méterével a város különböző pontjairól is jól kivehető a most épülő MOL-torony, és bár magasságával ez van a legközelebb a felhőkarcolókhoz, nem ez lesz az első magasház Budapesten. „Nincs a városnak olyan pontja, ahonnan ezt az izléstelen, hivalkodó, cifra tornyot ne lehetne látni” – írták a Népszavában 1931-ben az épülő OTI-székház tornyáról, ami a maga 70 méterével az első budapesti magasház volt.
