Mindig különleges élmény „felmászni” az épületek legmagasabb pontjára, hogy onnan kémleljük az eget, gyönyörködjünk az elénk táruló városban és megpróbáljuk beazonosítani a hegyeket. Ugyanilyen élmény az is, amikor szép sorban felfedezzük a magasból Budapest ikonikus és a mi személyes kedvenc épületeinket. A Hilton tetejére kivételesen nem kell mászni, mert a lift egyenesen a White Raven kapujához visz, ahol olyan csodás látvány tárul elénk, hogy pár percre földbe gyökerezett a lábunk.
Amikor konstatáltuk, hogy egy szinten vagyunk a Mátyás-templom tetejével és ennyire közelről látjuk a színes cserepeit, sőt még a hollószobrokat is észrevettük, amiket lentről alapesetben nem feltétlenül, akkor csak még nagyobb lett az ámulatunk. Hosszú percekre belevesztünk a panorámába, a budai hegyek felfedezésébe meg abba, hogy végre teljes egészében látjuk a Toldy Gimi neogótikus épületét, és nyilván megkerestük a szerkesztőség irodáját is.
Lehuppanva a kényelmes székekbe, amiket direkt úgy rendeztek el, hogy mindegyikből élvezhessük a panorámát, órákat el lehet tölteni ezzel a kilátással, de milyen jó, hogy a látványt másokkal is megoszthatjuk, ráadásul különleges koktélok és ételek kíséretében. Tudjuk, hogy számtalan rooftop van már Budapest-szerte, de a Várnegyedben a White Raven az első, ráadásul a Danubius Hotels már a 90-es évek óta dédelgeti ezt az álmot.
Mivel világörökségi helyszínen vagyunk, nem lehetett ide akármit felhúzni, rengeteg előírásnak kellett megfelelni ahhoz, hogy egy olyan helyszín jöjjön létre, ami egyáltalán nem változtatja meg a látképet – az Erzsébet hídon sétálva mi például nem szúrtuk ki, hogy lenne valami a Hilton tetején. A koktélbár egyébként egy korábbi üzemeltetési épületrész helyén van, szóval ennek a magassága adott keretet a tervezésnek. Míg az épületet ugyanaz az iroda tervezte, mint a Hiltont, vagyis a KÖZTI, addig a belsőépítészetet a spanyol hoteldizájn-specialista Nathalie Rottenburg.
Szemfülesek hamar felfedezhetik, hogy a Mátyás-templom nemcsak közvetlen szomszéd, de a falat és a bárpultot borító 3D-s kerámiamozaikok bizony a Zsolnay kerámiacserepek kis testvérei, míg a bár italtárolója a templom ólomüveg ablakait idézi. Mátyás király hollói pedig a belsőépítészeten túl a hely nevét és a koktélokat is inspirálták.
Barta Mátyás bármenedzser és az italkínálat megalkotója a holló faroktollaihoz kapcsolódó mondakörből kölcsönözte a White Raven koktélkülönlegességeinek karakterét, így nem véletlen az italok színe, hangulata és tálalása sem. Nem kóstoltuk végig mind a 7 signature-koktélt, de az a pár, amit megkóstoltunk, olyan új íz- és élményvilágot adott, hogy nem győztük keresni a szavakat, hogy is jellemezhetnénk ezeket a progresszív italokat.
A könnyed nyári lazuláshoz és egy vacsora felvezetőjeként szuper választás a Hit (4500 Ft), amiben olyan finoman harmonizál a mangó, az ananász, a banánlikőr, a vodka, a tonkabab és a zöldszőlőlé – ez Gere Attila pincészetéből jön –, hogy egy üde gyümölcslére hajaz, ami kellemesen édes, de még nem lépi át azt a bizonyos határt, hogy gejl legyen. A vattacukorral érkező, vörös Erő (4500 FT) elég becsapós, ugyanis a tömény édesség helyett a markáns, füstös, mégis kellemes ízkombinációt érezzük az alapvetően száraz, tequila- és mezcalalapú koktélban. A vattacukor szerepe pedig nem csak dísz: mi magunk variálhatjuk az ital édességét, amiben van némi paradicsom, menta, gránátalma és fahéj is.
A mi személyes kedvencünk a Bátorság (4500 Ft), ami már akkor felhívta magára a figyelmet, amikor még csak az itallapot – ami szétnyitva a holló faroktollait formázza! – böngésztük, ugyanis cékla van benne, de élénk, ciklámen- és vörös színeivel le sem tagadhatta volna, hogy itt valami igazán különlegesben lesz részünk. Ez az a koktél, amiből biztos, hogy kettőt fogtok rendelni, mert igazi ízorgiában lesz részetek: míg az elején a savanykás, fanyar jegyek dominálnak, ahogy telik az idő, úgy érnek össze a különböző alkotóelemek – gin, fehér kakaó, fekete ribizli, eper, verjus (verzsü), kókuszvíz, cékla-kókusz-hab – és a végén egy kellemesen lágy italt fogunk kortyolgatni, míg szemezünk a Margit-szigettel.
A skybar gasztronómiai élményeit fokozzák azok a fogások, amiket Maráczi Imre culinary director és csapata megálmodott. Az étlap megalkotásakor nem egyszerűen a koktélokat kísérő bárételek elkészítésén volt a hangsúly, hanem azon, hogy a trendteremtés mellett a hazai alapanyagokat és kistermelőket részesítsék előnyben – persze vannak olyan signature-elemek, amiket külföldről szereznek be. Mivel Maráczi rengeteget utazott a nagyvilágban, élt Arubán és Egyiptomban is, az ottani élményeit, tapasztalatait és ízvilágot építette a White Raven ételeibe, ötvözve mindezt a magyar alapanyagokkal.
A karibi térség hangulatát idézi a tépett csirkével, magyar zöldségekkel töltött taquitos (4500 Ft), amit házi salsával kínálnak. Nem véletlen a 12 és fél centi hossz sem, ugyanis ezt az ételt a karibi konyha mellett a kubai szivar inspirálta. Szerintünk érdemes becsukni a szemet, miközben ízlelgetjük a marinált atlanti lazacot (5900 Ft), mert így adhatjuk át magunkat igazán a tengeri ízek élvezetének. A 72 órán át tengeri só, citrusok és fűszerek társaságában pácolódó lazac wakame-hínársalátán érkezik, tápiókaropogós kíséretében.
Van két vegán opció is, ráadásul az egyik kedvencünk is ebből a sorból jön: a Raven saláta (4100 Ft) háromfajta érett koktélparadicsomból, friss mangóból, rukkolából készül, amit ecetes pácolt lila hagymával és roppanós rizstésztával bolondítanak meg. A Levantei mártogatós trió (6900 Ft), vagyis a muhammara, a hummusz és a moutabel Jordánia, Libanon, Szíria és Palesztina világába repít minket. Nem feltétlenül vagyunk édesszájúak, de a White Raven egyik ikonikus desszertjének, a mangókrémmel töltött, aranyfüsttel lefújt, hófehér macaronoknak (2400 Ft) nem tudtunk ellenállni.
A világörökségi helyszínen lévő White Raven skybarban minden együtt van ahhoz, hogy egy kicsit kiszakadjunk a mindennapok nehézségeiből és legalább egy estére átadjuk magunkat az önfeledt pillanatoknak.
