Ahogy élelmiszerért a közértbe, úgy fonalért és textilért még mindig a Röltexbe megyünk, akkor is, ha egész más név található az adott üzlet ajtaja fölé írva. Na de hogyan is tett szert ekkora ismertségre az az áruházlánc, amelynek a nevet köszönhetjük? És kicsoda Röltex Rózsi?

A kezdetek

Nem egyedülálló módon a Röltex, Rövidáru és Lakástextil Kiskereskedelmi Vállalat története is az államosítással kezdődik. Az áruházláncot 1950. január 29-én alapították, első székhelye az egykori Rózsa Ferenc (jelenleg Rózsa) utcában volt, és összesen 18 egykori lakástextil-, kézimunka- vagy rövidárubolt tartozott hozzá. Érdekesség, hogy a boltok között van az 1922-ben alapított ERMA is, amelynek sorsa remekül megmutatja Budapest épített örökségének rétegzettségét és az e mögül kibukó személyes történeteket, amelyek annyira otthonossá és szerethetővé teszik ezt a várost.

Egy híres pesti neon – az ERMA története

Az ERMA története furcsamód egy József körúti, nem is annyira prosperáló virágüzlettel és annak tulajdonosával, Goldberger Mariskával veszi kezdetét. Hozzá tér be Herzmann Erzsébet vásárolni, a két huszonéves hölgy pedig szinte azonnal barátságot köt. Este már kisfröccs mellett tervezgetik, hogy nyitják meg közös kézimunkaüzletüket a virágbolt helyett.
 
A logón és a néven persze sokat vitatkoznak, végül megegyeznek, hogy kettejük nevéből, az Erzsébet és a Mariska összevonásából ERMA-ra keresztelik az üzletet. Mariska később megházasodik, és férjével, Rózsa Gyulával viszi tovább – egyre nagyobb üzlethelyiségekben – a jól prosperáló kézimunkaüzletet. Így kerülnek 1935-re a Teréz körút és a Dohnányi Ernő utca sarkán álló üzletbe, amit alaposan átépítenek, így jön létre a két világháború közötti időszak egyik legcsinosabb kézimunka- és lakástextilüzlete, portálján hatalmas ERMA neonfelirattal. A rendkívül elegáns, a háború viszontagságait átvészelő üzlethelyiséget veszi át a Röltex 1950-ben.

A portálról ekkor természetesen eltűnik az eredeti ERMA-neon, és más változásokat is végrehajtanak, de az utca felőli homlokzat, éppen a Röltex üzletvezetőjének hála, megmenekül az átépítésektől. Ennek köszönhető, hogy 1987-ben, neonmentő civilek és Ferkai András építész segítségének, valamint az akkor még működő Röltex együttműködő hozzáállásának hála, sikerül megmenteni és levédetni a portált, sőt, az eredetihez hasonló neon kerül vissza a kirakatok fölé. És jóllehet a korábbi ultradrága és hiperelegáns anyagokat és megoldásokat itt-ott olcsóbbakkal kellett felváltani, a munkálatoknak hála még ma is velünk van egy csepp 30-as évekbeli Erzsike és Mariska a Teréz körút és a Dohnányi Ernő utca sarkán.

Noha a háború előtt Magyarországon virágzott a textilipar, és az üzletek között akadt olyan, amelynek szép kínálata és elegáns belső kialakítása miatt külföldön is híre ment, a régi dicsőség nyomát nehéz volt felfedezni a háború utáni textilválság okozta szegényes kínálaton és kopott belső tereken. A magyar átlagnak a háború után egyféle spárgából készült szőnyeggel, méterre vásárolt csomagolóanyagból, otthon elkészített kabáttal, kosztümmel kellett beérnie, amit felfejtett pamutból készült pulóverrel kombináltak. Az első Röltexeknek sem volt más választásuk, vegyesbolthoz hasonlóan árulták, ami az otthoni javításhoz, háztartásokba kellhetett, a használt gombtól a selejtes cérnáig. Ahogy a háború után elkezd magához térni az ország, úgy a textil-kiskereskedelem, vagyis a Röltex helyzete is ugrásszerűen javul. A kezdeti 18 üzlet helyett 1970-ben, 20 évvel a megalakulás után már 103 boltban szolgálják ki a vevőket, a termékskála pedig a lakástextilektől, függönyöktől, padlószőnyegektől egészen a gombokig, fonalakig, díszcsatokig tart.

A nők újra horgolni, kötni, kézimunkázni, varrni kezdenek, egyrészt talán több idejük jut erre, másrészt ha igazán szép, egyedi darabot szeretnének, akkor még mindig az a legjobb megoldás, ha maguk készítik el. Ezért is fontos, hogy a vásárlókat szakképzett eladók segítik. Híresek például az elegáns Deák téri üzlet kézimunka-tanácsadói, akik abban segítenek, hogy a kötés- és horgolásmintákból létrehozandó öltözék minél szebben simuljon viselője alakjára, de több üzletben vállalnak függönyvarrást, szemfelszedést, szőnyegszegést és a 70-es, 80-as évek jellegzetes, házilag készített autóülés-huzatainak varrásában is szakszerű segítséget kaphattak a vállalkozókedvűek.

A vásárlást különböző akciókkal is próbálják ösztönözni. Ma már megmosolyogtató az az öröm, amit a korszakban rendkívül innovatívnak ható első év eleji leárazás okoz a sajtóban. „Hasonlóra még aligha volt példa szocialista kereskedelmünkben” – írja például a Népszava. A nyomott ár miatt ugyanis kétszer annyi áru fogy az első leárazás tíz napja alatt, mint a korábban megszokott.

Röltex Rózsi, a szocializmus egyik legkedvesebb logója

Bizonyára sokan emlékszünk még a Röltex emblémájára, a fonalból készült, horgoló vagy kötögető helyes babára, Rózsira. Az ötletes figuráról azonban kevesen tudják, hogy az ismert grafikus, Vértes György munkája, így testvérei közé tartoznak a Füles egykori karikatúrái és a Vasedény lábasból és betűkből álló figurája is. A Röltex ezenkívül is jelentős összegeket fordított marketingre, saját logós csomagolópapírok és zacskók mellett reklámkampányaik során Röltex Rózsin kívül olyan híres szépségek is dolgoztak nekik, mint a Fabulon arcaként ismertté vált Pataki Ági.

A Röltexnél dolgozni

A Röltexnél sok gondot fordítottak a dolgozókra, arra, hogy az üzletláncnak stabil és hozzáértő eladói, üzletvezetői legyenek. Természetesen a jó munkaerő megtartásához az is hozzájárult, hogy a boltok többsége modern, tiszta berendezést kapott, a dolgozók pedig csinos formaruhában segítették a vásárlókat, és szabadságuk alatt a vállalat tapolcai, hévízi vagy dobogókői nyaralójában pihenhettek.

A cégnek erős – ha nevezhetjük így – HR-stratégiája volt, a legfiatalabbaknak külön szakoktatással, a gyakorlottabbaknak pedig rendszeres továbbképzésekkel, amelyek segítségével megismerhették az új anyagokat, technikákat. Ezzel persze nemcsak a személyes fejlődés lehetőségét biztosítottak, de folyamatosan javították a vásárlóknak nyújtott szolgáltatás minőségét is. A Röltex ráadásul az egyik első üzletlánc volt, ahol a dolgozókat jutalékos rendszerrel is motiválták, ilyen körülmények között pedig nem ment ritkaságszámba, hogy egyesek évtizedekig a cégnél maradtak...

Húsz év a Röltexnél

...Ez történt a ma már nyugdíjaskorú Icával is, aki 1975 szeptemberétől, 15 éves korától egészen a vállalat 1996-os csődjéig maradt a Röltexnél, ez alatt az időszak alatt pedig szépen végigjárta a „szamárlétrát”. Először három évig tanulóként, gyakorlatban, több üzletben sajátította el az alapokat, majd eladóként dolgozott. Eközben nagy változások mentek végbe a magánéletében is, elvégezte a szakközépiskolát, férjhez ment. Kismamaként az irodán kapott munkát, majd, miután a bolti beosztást (délután 6-ig kellett dolgozni) a gyerekek miatt nem tudta vállalni, a pénzügyi osztályon foglalkoztatták. A rendszerváltás után, a cég hanyatlásával kevesebb lett a munka, ezért Icát is áthelyezték, a raktárban is dolgozott néhány évet, végül innen váltott.

 „Akkor még az ember hűséges volt a munkahelyéhez, ha szerette” – meséli Ica. Ő pedig szerette a Röltexet, tanulóként a nevetgélést a hasonló korúakkal, később az irodán a megbízható kollégákat. A cégnek köszönheti legjobb barátnőjét, akivel ma már családostul, nyugdíjasként járnak össze. A legjobban amúgy az eladói munkát élvezte, ami nagyon változatos volt, a vevőkkel pedig jól meg lehetett találni a közös hangot. Jellemző volt amúgy, hogy a tanulók egymás után több boltban is kipróbálták magukat rövidebb ideig. Ica is több üzletben dolgozott, tanulóként, később pedig eladóként is. Többek között (a jelenlegi utcaneveken) a Madách téri, a Károly, a Múzeum és a Ferenc körúti, a Mester utcai boltban és a Flórián Üzletközpontban is lehetett vele találkozni, a Röltex boltok szakosodása idején pedig a Baross utcai üzletbe került, ahol 1975-től (Csipkerózsika néven) a cég egyik, gyerekruhákat forgalmazó egysége működött.

A bomlás

A Röltex nem elégedett meg az üzemekből kiérkező textiláru eladásával, hanem számos kreatív ötlettel serkentette a kereskedést, a szakképzett dolgozók hozzáértő segítségén és a kiegészítő szolgáltatások bevezetésén túl is. Kevesen tudják például, hogy a vállalat vezetett be először egyes boltjaiban önkiszolgáló rendszert, igaz, az átállás nem volt teljesen zökkenőmentes. Először 1958-ban próbálkoztak a bevezetéssel, ám ez a próbálkozás a boltberendezés és a csomagolás hiányosságai miatt kudarcot vallott, az akadályok csak 1965-re hárultak el, a kezdeményezést innentől koronázta siker.

A boltok a 70-es évekre szakosodni kezdenek, innentől kapható külön üzletben a lakástextil, a rövidáru, de harisnyabolt és Csipkerózsika néven négy külön bababolt is nyílik. A Deák téri üzlet legendás, a Kígyó utcai lakástextilboltnak pedig nemcsak frissen átalakított belső tere, de külföldről, Jugoszláviából, Belgiumból és az NDK-ból érkező termékei is egyedülállóak, a kínálatában keleti szőnyegek, futók és a korszakban teljes újdonságnak számító padlószőnyegek is találhatók.

A Röltex annak ellenére, hogy árult exporttermékeket, alapvetően kiszolgáltatott maradt a magyar textilipar változásainak, így története is követte ennek alakulását. A 80-as évekre kezdenek el mutatkozni a problémák, elsősorban a kereslet és a kínálat összehangolása, a megjelenő verseny, illetve a szakképzett munkaerő hiánya terén. A megváltozott gazdasági légkörben először megpróbálják a bajok egy részét házilag orvosolni, illetve néhány peremkerületi bolt üzemeltetését kiszervezik külső vállalkozóknak. De a növekvő versenyben egyre nehezebb a lépést tartani

A folyamat végére a rendszerváltás tesz pontot. A nagy múltú Röltex és a hazai textilipar privatizációja során a még mindig jelentős értékű vagyon a többszöri tulajdonosváltás során felaprózódik, az üzletek bezárnak, a vállalat pedig a 90-es évek közepén csődeljárás alá kerül. Ennek keretében a védjegyeket is eladják. A védjegy jelenlegi tulajdonosainak köszönhető, hogy a nehézségek ellenére továbbra is Röltex elnevezésű, hasonló funkcióval rendelkező üzletben vásárolhatjuk meg fonalainkat, gombjainkat, vásznainkat. Ez a cég ugyan már nem a régi Röltex, mégis jó érzés a megszokott arculatot és betűket látni jelenlegi tíz üzletük homlokzatán.

Források:

Népszava, 1970. január 23.
Magyar Hírlap, 2017. március 25.
Magyar Építőművészet, 1987, 6. szám
Retronom.hu
Retró Reklámok
vertesgyorgy.blogspot
Roltex.hu
Világgazdaság, 1996. május 10.
Világgazdaság, 1996. augusztus 1.
Népszava, 1997. augusztus 11.
Népszava, 1982. május 30.
Népszava, 1970. január 23.
Népszava, 1975. január 26.

Címkék