Kis budapesti kerülethatározó – VIII. kerület

Földrajz és közlekedés

Palotanegyed, Corvin-negyed, Népszínház, Baross vagy Práter utca, Orczy park és Füvészkert – nem biztos, hogy mindannyiunkban tudatosul, de ezek bizony mind a VIII. kerületben találhatók. A 11 városrészt magában foglaló Józsefváros beékelődik a belső kerületek közé, és olyan forgalmas utak határolják, mint nyugatról a Múzeum körút, északról a Rákóczi út, míg a külső körutak mentén keleten a Könyves Kálmán körút és a Népliget határolja, északon pedig a mindig forgalmas Üllői út zárja le.

Ha már forgalom: a kerület központi elhelyezkedése miatt jól kiépített tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Az éjjel is mindig nyüzsgő Blaha, az egyetemistákkal és irodistákkal átitatott Astoria és Kálvin tér forgalmas csomópontok, átszeli a 2-es, 3-as és 4-es metrók vonala, miközben a buszok és a trolik bevisznek a kerület rejtett szövetébe, ahol egyszerre tárul elénk az egykor fényűző paloták és a málló homlokzatok világa.

Ez a kontraszt a Nagykörúton (alias József körút) suhanó 4-es, 6-os villamosról is elég jól érzékelhető, de ha szociokulturális kalandra vágyunk, elég felszállnunk a 9-es buszra vagy a 28-as villamosra. Ezek nemcsak egyszerűen átvezetnek a „nyócker” hírhedt és legendás területein, de egyenesen bevisznek a mélybe: Népszínház, Magdolna és Baross utca, Orczy és Kálvária tér: csupa olyan megálló, melyek környéke gyerekként – és olykor még ma is – no go-zónaként élt a fejünkben.

Története

De Józsefváros valóban „sötét hely” és „gengszter kerület”, ahogy azt az Animal Cannibals is megénekelte már a 90-es években és tényleg leomlott házfalak jellemzik? Legtöbbünkben ez a kép él, holott a kétezres évek óta a kerület egykori szegény negyedei komoly fejlődésen és rehabilitáción mentek át, sőt, e a negatív kép erős kontrasztja a Palotanegyed. De honnan indult a rengeteg sztereotípiát hordozó Józsefváros története? Az 1720-as években területén egykor földszintes agyagházak álltak, ezek az 1832-es árvíz során elpusztultak. Ekkor jelentős újjáépítés kezdődött: kialakult a mai városias utcakép, megjelentek a középületek, elindult a József körút kiépítése, felépültek a főbb utak menti bérházak, klasszicizmus, szecesszió, eklektika 2-3 vagy 4-5 emeleten.

De a kerület belsejében a 19. század második felében a mai Palotanegyed fényűző épületei is megjelentek: Andrássy-, Esterházy-, Károlyi- és Wenckheim-palota. Ezek a hatalmas arany csillárokkal, stukkókkal, boltívekkel, márványoszlopokkal ékesített kúriák jól reprezentálták a pénzben dúskáló nemesi világot, akiktől a külkerület teljesen idegen volt. Az arisztokrácia és a gazdag polgárok szívesen terveztették meg villáikat a kor olyan neves építészeivel, mint Ybl Miklós, Hild Károly vagy Meinig Artúr. Ezek legtöbbje ma is áll: egyetemek, kultúrintézetek, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vagy az állam tulajdonát képezik, de az építészet szerelmesei és kíváncsi érdeklődők mindig megtalálják a módját, hogy megcsodálják a paloták titkos világát (tematikus városi séták vagy a Budapest100 remek lehetőséget ad erre).

Elhivatott bölcsészek és lelkes, könyvtárba járó egyetemisták naphosszat töltenek el a kerület egyik legszebb és leghíresebb palotájában, a Wenckheim-palotában, melyben 1931 óta működik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A neobarokk stílusú épületet Meinig Artúr tervezte, aki a rokokó és biedermeier elemeit is szívesen alkalmazta a tervezés során. Az egykori fogadótermekből és szalonokból olvasótermekké avanzsált helyiségekben szinte verseny folyik az ülőhelyekért, míg a művészeti és bölcseleti olvasóterem berendezése, a faltól falig könyvekkel, kandallóval és csigalépcsővel Harry Potter és a Roxfort világát idézi. Ki ne akarna hűvös őszi és téli délutánokon ezekben a terekben mondjuk irodalomelmélet vizsgára készülni? A palota az évek során kinőtte a helyét, így 2001-ben Hegedűs Péter tervei szerint felújították és két épülettel bővítették.

A paloták sorában szintén jelentős a Bródy Sándor utca–Puskin utca–Pollack Mihály téren álló Magyar Rádió tömbje – bár a rádiót az épületek többségéből kiköltöztették, ezek nemrég a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tulajdonába kerültek –, itt áll a világ első stúdiópalotája (tervezte: Gerlóczy Gedeon), melynek erkélymintázata az elektromos kapcsolási rendszert idézi. De az Esterházy-palota (tervezte: Baumgarten Antal) elegáns környezete vagy a koraeklektikus, a francia vidéki reneszánsz kastélyépítészetre hajazó, árkádos kocsifelhajtóval és sarokrizalitokkal díszített, ma leginkább szomorúan álldogáló Károlyi-palota is a kerület egyik megkerülhetetlen éke (mennyezetét egykor Lotz Károly festményei borították).

Kicsi, de fontos palota az Ötpacsirta utcai Almásy-palota is (tervezte: Gottgeb Antal), amely ma a Magyar Építőművészek Székházaként funkcionál. Az utca felől vadszőlővel befuttatott tömör falkerítéssel elválasztott, növényekben gazdag és kockakő burkolattal fedett udvara, melyből egy íves lépcső vezet az épületbe, igazi oázis a városi nyüzsgésben. Egyébként érdemes végig sétálni a Bródy Sándor utcán is, hiszen amellett, hogy ez a városrész egyik legrégebbi utcája, az első magyar parlament épülete is itt van, csak épp funkciót váltott: ma Budapesti Olasz Kultúrintézetként működik. Vele szemben pedig a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete és kertje, melyet az elmúlt években szedtek rendbe, sőt, még egy, A Pál utcai fiúknak emléket állító, tematikus játszóteret is terveztek ide.

Józsefváros fejlődését az iparosodás alakította. A különböző háztípusok különböző embereknek, társadalmi és kulturális rétegnek adtak otthont: az arisztokrácia mellett a muzsikus cigány családok, a pesti zsidóság szegényebb rétege, írók és művészek gazdagították a lakóközösséget. Kosztolányi Dezső hosszú évekig volt a kerület lakója: belakta az Üllői út, József körút és Baross utca bérházait, ahogy Tóth Árpád, Babits Mihály vagy Juhász Gyula is.

A századeleji építkezési hullám a 30-as évekre lassult, a II. világháború során pedig leállt. A háború során lebombázott és romos épületeket igyekeztek újjáépíteni vagy legalább lakhatóvá tenni, de új építések nem indultak, a foghíjtelkek is beépítetlenül, elhagyatottan álltak még évekig. Többek között ez is belejátszik a kerületről kialakult nem túl pozitív képhez. Az 1960-as években merült fel először a kerület átfogó fejlesztése, de ez ekkor még leginkább a foghíjtelkek beépítését jelentette. Ugyanakkor Józsefváros egykori változatos, egyszerre kisvárosi és nagyvárosi jellegével nem foglalkozott: az iparosok és kereskedők tágas udvarú földszintes épületei vagy a pár emeletes szecessziós házak és gangos bérházak ugyanúgy megmaradtak. Bár éppen ez a kaotikus hangulat adja a VIII. kerület báját.

Gasztronómia

Éttermek, bisztrók
A VIII. kerület tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, egyedi helyekkel, legyen szó étteremről, kocsmáról vagy cukrászdáról. A kerületben kifejezetten sok családias hely található, amely adott esetben már több generáció törzshelyének számít. Az egyik legnépszerűbb, legrégibb hely, a Keleti pályaudvar romantikusan kopott környékén található, ami érdekes, polgári bájt kölcsönöz a vendéglőnek, vagyis a Rosensteinnek, ahol a hagyományos magyar és zsidó konyha remekeire mindig számíthatunk, akárcsak a kedves kiszolgálásra. Ha zsidó konyha, akkor a kerületben van egy másik étterem, ahol érdemes a közép-európai és a zsidó konyhát megismerni, a liba ételekről és a sólet különlegességekről ismert Fülemüle. 
 
Ha gyors, laktató és hagyományos ebédre, vagy kiadós reggelire vágyunk, akkor a Múzeum körúti Mindenem brunch étterem a jó választás, de házias ízeket és kreatív burgereket találunk a Szentkirályi utcában, az Otthonkában is. 

A Rákóczi téren délben egyszerűbb ebédmenüket, este könnyű salátákat, szendvicseket és főételeket kaphatunk a hangulatos Csiga Caféban, és bár alapvetően borozóként definiálják magukat, finom tapas tálakat és ízletes sörkorcsolyákat kaphatunk a kiváló italok mellé a kerület egyik legbájosabb bárjában, a Cintányérosban. Apropó, tapas: a Horánszky utcai Padron az egyik legrégibb motoros a műfajban, válogatott spanyol falatkái sosem okoznak csalódást. 
 
A Nagy Lumen ideális ebédre, vacsorázásra, fröccsözésre, társasozásra, az Építészpince bájos, kis belső kertjében pedig főleg a magyaros konyha kedvelői találnak majd kedvükre valót. A szomszédban található Fecske Presszó az egyetemisták gyűjtőhelye, itt biztosan jó ár-érték arányban ebédelhetünk vagy vacsorázhatunk.

A kerületben találunk jó pár nemzetközi helyet is, amit nagyon is érdemes meglátogatnunk. A kínai-koreai különlegességekért és autentikus fogásokért a Corvin-negyedben található Spicy Fish-be menjünk, ha igazi vietnami ízekre vágyunk, akkor a Madame Pho a legjobb hely a környéken. A Corvin mozi mellett található Kicsi Japánban pedig valóban kis helyen sushizhatunk, nigirizhetünk vagy kérhetünk egy ízig-vérig keleti lunchboxot. A Bródy Sándor utcai Caffé Torinóban a piedmonti hangulatba kóstolhatunk bele – remek pizzákkal, tésztákkal, csütörtökönként aperitivóval várnak minket. A Nem adom fel kávézó és étterem Magyarország első olyan kávézója, ahol kizárólag valamilyen fogyatékkal bíró személyek, főleg értelmi sérültek, Down-szindrómával és autizmussal élők dolgoznak. A kávék mellett ebédmenüt is bátran kereshetünk náluk.

Street food és piacok
A Népszínház utcán végisétálva rengeteg érdekes kifőzdét találunk az afgántól az irakin át a kínaiig – ha bevállalósak vagyunk, bármelyik autentikus kifőzdébe érdemes megkóstolni a helyi kínálatot. A Night Marketről a Vas utcába költözött Happy Panda izgalmas műfajt képvisel: autentikus észak-kínai fogásokat kínálnak, street food formában, elérhető áron – ha ide jövünk, mindenképp kóstoljuk meg a sült palacsintát és a gőzölt batyukat! Ha a klasszikus amerikai műfaj irányába indulnánk, akkor a kerület két legjobb helye az Uránia mellett található Black Cab illetve a kerület mélyén, a Corvin-negyed mögött található Burger Bár-hol. A Kálvin tér mellett található Budapest Bagel-ben remek reggeliket, hagyományos, friss bageleket és szendvicseket kaphatunk be.
 
Piacból két híres, régi darab is akad a kerületben – a Rákóczi téri vásárcsarnok és a Teleki téri piac is egyaránt alkalmas nemcsak vásárlásra, de egy kis múltidézésre is.

Cukrászdák, kávézók
A kerület egyik legszerethetőbb részén lévő Lumenben mindig jó kávét találunk – helyben fogyasztásra vagy otthonra, szemes formában is magunkkal vihetjük. A Gutenberg téren lévő zsebkendőnyi kávézóból, a Coffee Stand Gutenberg indulhatna a város legkisebb kávézója címért. A specialty kávékhoz való alapot Lucky Cap szekszárdi pörkölőjéből érkeznek, és friss péksütit is találunk itt minden reggel. A Mátyás tér közelében lévő Műterem Kávézó színes, bohém és illatos, be is vonz bárkit, legyen egyetemista, professzor vagy művész. Gyakran tartanak időszakos képzőművészeti kiállításokat, a remek kávé mellé pedig finom péksütik és jófajta piadina választható. Ha már művészet – a Kálvin tér mellett található Főfotó egyszerre galéria, analógfotó-központ és kávézó. Akkor is könnyű ott ragadni, ha csak egy kávéra, sütire vagy szendvicsre ugrottunk be! Hagyományos alapanyagok, titkos családi receptek és bécsi hangulat várnak a Corvin-negyed közelében lévő Wiener Szalonban ahol a bécsi kávé mellé finom házi sütiket és remek fánkot is kérhetünk. Ha pedig nem vagyunk igazán kávépártiak, akkor a rendkívül széles teaválasztékáról és letisztult, minimalista belsőjéről ismert Bonthé-t keressük. 

Látnivalók

Minél kijjebb megyünk a Nagykörúton, úgy jutunk el egyre inkább a kerület parkos részéig: az Orczy kert hatalmas zöldfelületével, játszóterével, sportpályáival, csónakázótavával megnyugvást ad a lakóknak, várost járóknak egyaránt. A ligetes, tavas területet az 1790-es évek végén alakították át angolkertté, de viszonylag hamar lezárták a nyilvánosság elől: itt építették fel Pollack Mihály tervei szerint a Ludovika Akadémiát.

A Pál utcai fiúkból mindenki által ismert Füvészkert az ország első botanikus kertje, a Diescher József tervezte, különleges, nyolcszögletű központi terű Pálmaházával a nyolcker egyik eldugott, és a főváros jól kihasznált zöldterületeinek jó példája.

A szecesszió szerelmeseinek must see az impozáns, részleteiben is kidolgozott Gutenberg-otthon, amely a magyarországi nyomdászszakszervezet bérháza volt. A négyemeletes épületben egykor bérlakások, hivatali helyiségek, dísztermek és üzletek kaptak helyet. A ma műemlékvédelem alatt álló épületet Vágó László és Vágó József tervezték. A ház több híres lakóval is büszkélkedhet: itt élt a hazai szecesszió nagymestere, Lechner Ödön, és az abszurd prózáiról ismert Mándy Iván is.

Érdekes köztéri beavatkozás a reformáció 500. évfordulójára készített installáció: a Hetedik Műterem tervezésében a Kálvin tér kövezetén 95 db kockán olvashatunk a reformátoroktól és a 19-20. századi szerzőktől különféle, a reformációhoz, hithez, kultúrához kapcsolódó idézeteket, miközben villamosra várakozunk vagy áthaladunk a téren.

A kétezres évektől azonban már nemcsak a Palotanegyed számít Józsefváros nyüzsgő kulturális és fejlettebb helyszínének, hanem a Corvin-negyed is, ami ma a főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési akciója. A főváros nehézsorsú negyedének rehabilitációja során újépítésű lakások, irodaházak, plázák és kávézók épültek, melyek hangulata és menő kortárs dizájnja egyértelműen a fiatalokat célozza.

A 2004-ben indult projekt fontos eleme, hogy egy tiszta, zöld szigetekkel tarkított modern városrész jöjjön létre, ahol a hátrányos körülmények között élő családok is jobb otthonba költözhetnek. A negyed kortárs építészetünk kis skanzenje is lehet, tervezett ide a 3h építésziroda, a MÜPA-t is jegyző Zoboki Gábor vagy a Paulinyi and Partners is. A negyed egyik ikonikus irodaépülete a ZDA-Zoboki Építésziroda által tervezett Nokia Skypark, ahol keveredik a skandináv dizájn, a high-tech részletek és még a vegyes városszövetbe is jól illeszkedik.

Szórakozás

Színházak
Bár a kerület évtizedeken át (1908 és 1964 között) otthona volt Nemzeti Színháznak, manapság a Józsefváros utcái és terei mégsincsenek tele színházi épületekkel. Persze, aki keres, az talál alapon azért itt is találkozhatunk Thália papjaival és papnőivel. A kerület első számú színháza a II. János Pál pápa téren (az egykori Köztársaság tér) álló Erkel Színház, ami az Operaház kamaraszínháza, és egyben Magyarország legnagyobb állandó kőszínháza is a maga 2400 ülőhelyével.
 
A kerületben, a Vass utcában található a Színház- és Filmművészeti Egyetem és annak saját színháza, az Ódry Színpad is. Itt elsősorban a hallgatók előadásait, köztük vizsgaelőadásokat lehet megnézni, de időnként a nagy kőszínházak is elhozzák ide néhány, kamara jellegű darabjukat.

Idén húszéves az eredetileg vándortársulatként alakult, ám a 2014/15-ös évad óta a Kálvária téren lévő Turay Ida Színház, ami a főváros független színtársulatainak egyike. De nemcsak függetlenek vannak a kerületben, hanem speciális programot kínáló színházak is, mint például a hazai stand up fellegvárának tekinthető Dumaszínház, ami a Corvin sétány 1/b alatt található, vagy a Megálló ház a József utca 49-ben, ahol pedig egykori drogfüggők vagy hátrányos helyzetű gyerekek közreműködésével állítanak színpadra terápiás célú darabokat. De a kerületben, a Kerepesi út 29/B alatt található a Magyar Nemzeti Táncegyüttes játszóhelye is.

Mozik
Mozikban nem túl erős a kerület, mindössze három található benne, ugyanakkor ez a három nagyjából le is fed mindent: akkor is megtaláljuk a számításunkat, ha művészfilmet néznénk, vagy ha magyar alkotást, és akkor is, ha popcorn mozit. A Kerepesi úton lévő, a Keleti pályaudvarhoz közeli Aréna plázában működik egy 32 termes Cinema City és IMAX mozi. Közönség- és a művészfilmeket egyaránt kínál a repertoárjában a Corvin mozi, ami a Corvin közben található, és ami 2 év múlva lesz 100 éves, ugyanis 1922-ben nyitott, 1996 óta multiplex moziként működik. Az Uránia Nemzeti Filmszínház viszont már több, mint 100 éves, 1916-ban nyitotta meg a kapuit. A második világháború után itt tartották a legelső mozivetítést. Jelenleg ez számít a magyar filmek első számú játszóhelyének. Eklektikus stílusú, ám sok mór stílusjegyet felvonultató épülete pedig egy külön fejezet.

Kocsmák és szórakozóhelyek
Jó magyar szokás szerint és jó budapesti kerülethez méltó módon a Józsefvárosban is bőven van miből válogatni, ha bevetjük magunkat az éjszakába, hogy mulatozzunk egy emlékezeteset. Persze azért tegyük gyorsan hozzá, annyira azért mégsem erős, mint például az V., a VII. vagy a IX. kerület. De azért vegyük csak sorba, miket látogathatunk meg, ha a VIII-ba vezérel bennünket Dionüszosz. Mivel mindent felsorolni nem lehetetlenség, de felesleges, ezért most szerkesztőségi szubjektív ajánlat következik.
 
A Blahán, az egykori Corvin áruház épületének aljában találjuk sokunk régi kedvencét, a Jelent, ahol korábban remek koncertek is voltak, manapság viszont inni-enni tér be ide az ember. Szintén a Blaha közelében, a József körút 14. alatt van a kerület legnagyobb sörös helye, a Rizmajer Sörház. Ha innen tovább haladunk a József körúton, az 55–57. szám alatt szintén egy régi kedvenc és egyben legendás helyet találunk, a STEX Házat, ahol nemcsak ehetsz meg ihatsz, de biliárdozhatsz, sőt még lottózhatsz is. 

A jófajta cseh sörök és kultúra rajongóit célozza meg az Astoriához közel, a Rákóczi út 11. alatt található Hrabal söröző. Az igazi underground arcoknak ajánljuk az Orczy út 46–48. alatti Gólya Presszót vagy az Aurórát, amit az azonos nevű utcában találunk. A bohémeknek a Hintaló Iszoda lesz a kedvenc kerületi helyük a Bacsó Béla utcában. További ajánlatunk még a Krúdy Gyula utcai Zengő bár, ahol azt lesz nehéz eldönteni, hogy minőségi borokat vagy söröket vagy röviditalokat fogyasszunk, illetve a Zappa bisztró, ami a Mikszáth Kálmán tér legendája és az egykori Tilos az Á helyén található, és ha már legenda, akkor a Nagytemplom utcában lévő A Grundról se feledkezzünk el, ami pedig részben az egykori West Balkán helyén nyitott.
 
A Nagykörúttól nem ismeretlen a kocsmák fogalma, de olyan hely, ahol az ország legjobb sörei frissen csapolva érkeznek korsónkba, és mellé a sörkorcsolyánkat reggel a piacon szerzett finomságokból kreálják, már igencsak kevés akad. A Rákóczi tér szomszédságában üzemelő Beerstro ilyen – csaplistáján a folyamatosan változó kínálatban 14-féle sört találunk. A kisüzemi sörök mellett opcióként pedig megjelenik egy–egy olcsóbb ivósör is, persze a minőségi fajtából. 
Végül, de nem utolsósorban, ha jófajta rock-, blues- vagy jazz-koncertre menne az ember, akkor a Muzikumban érdemes szétnéznie a Múzeum utca 7. szám alatt.