A tematikus sorozatok a gyengéink, amikor ugyanannak többféle izgalmas alakváltozatát figyelhetjük meg a városban, legyen szó színes lépcsőházi csempékről, kapukról, lépcsőházakról, belső udvarokról – és most végre eljött a pillanat, hogy csak az ablakokra koncentráljunk. Van, aminek a formája ragadott meg minket, többnek a környező díszítése vagy az egész homlokzatot uraló játékossága.
Tárnok utca 14.
A Várnegyed egyik legszínesebb homlokzata – amit ma láthatunk, az az 1520 körüli geometrikus, úgynevezett gyémántmetszéses mintájú homlokzat rekonstrukciója, melyet az 1950-es évek elején állított vissza Czagány István és Csemegi József.
Az elképesztő leletek a második világháború pusztítása során kerültek elő, korábban nem is sejtették, milyen egyedülálló emlék rejtőzik sokrétegnyi vakolat alatt. A ház lakói évszázadokon keresztül tisztes budai polgárok voltak, 1846-ban került nemesi kezekbe, majd 1872-től Wágner János építész vette meg, akinek utódai az államosításig lakták az Urbface kutatása szerint.
Andrássy út 88–90., MÁV bérpalota
A Kodály körönd a város egyik legkülönlegesebb hangulatú és kialakítású helye, ám az itt álló házak közül egyik sincs túl fényes állapotban (bár a pár éve leégett tetőzetű bérpalota felújítása végre elindult).
A téren a kedvencünk a sgrafittós ház, amely 1880–1881-ben épült, Gustav Petschacher tervei alapján a MÁV nyugdíjintézetének egykori bérházaként. A neoreneszánsz stílusú épület egy kis észak-itáliai hangulatot varázsol az Andrássy útra, a sgrafittói a firenzei és észak-olasz palazzókat idézi fel. A homlokzat figurális alakjait nem kisebb művész, mint Székely Bertalan készítette.
Petőfi Sándor utca 2–4., Párisi udvar
A maga nemében egészen páratlan a Ferenciek terén álló, Schmahl Henrik tervezte, eklektikus, mór-bizánci stílusjegyekkel tarkított egykori Belvárosi Takarékpénztár. Az 1912-13-ban átadott épületet kívülről több százezer kerámialappal és dísszel burkolták, amelyek a felújítás után újra eredeti pompájukban ragyognak.
Érdemes aprólékosan szemügyre venni a homlokzatot, nemcsak a szőlőindák közül kitörő férfi és női felsőtesteket, de az apró méhkaptárakat is – a szorgos méhek kedvelt és gyakori díszítőelemek a különböző pénzintézetekhez kapcsolódó épületeken.
Károly körút 14.
Érdemes egy pillanatra megállni a Kiskörút rohanásában is, és alaposabban szemügyre venni a Károly körút 14. nemrég helyreállított homlokzatát. A világszerte hihetetlenül népszerű Mucha alakjaira hajazó, a természet körforgását szimbolizáló mozaikok (Róth Miksa műhelyéből) keretezte ablakok a város egyik legszebbjei.
Izabella utca 94–96., a Lindenbaum-házak
A város legelső, immár a szecessziós mozgalom tagadhatatlan hatását mutató épületként számon tartott Lindenbaum-házak 1896-1897-ban épültek Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes tervei alapján. A baloldali, nemrégiben felújított homlokzaton találunk mindent, mi szem-szájnak ingere. Vagyis csak szemnek, de az összes elképzelhető, a szecesszióra majd olyan jellemző motívum felbukkan: kígyók, pávák, nap és hold, kecses, meztelen nőalakok.
A két szomszédos ház motívumrendszerének szervező elve az alapelemek – tűz, víz, föld és levegő – voltak, a jelenlegin az utóbbi kettő jelenik meg. Ahogy haladunk felfelé a homlokzaton, a gyökereivel a földbe kapaszkodó édenkerti fát, különböző madarakat majd a napkorongok felé nyújtózó, és a Holdat jelképező ezüst női alakokat látunk .
Hold utca 4., Postatakarékpénztár
Szívünk szerint Lechner Ödön összes épülete szerepelne ebben a listában, ám ha önmérsékletet gyakorlunk, és csak egyet választunk tőle, akkor az a Hold utcai, eredetileg takarékpénztárnak készült remeke lenne. A kortárs építészeti szakma szerint ezzel az épülettel a magyar építőművészet a világ élvonalába lépett és nagykorúvá vált.
A monumentális, ám mégis játékos épület két év alatt, 1899–1901 között elkészült. A homlokzaton a magyar pusztai pásztorok szűrének mintái, a majolikakaptárak felé igyekvő takarékos és szorgos méhecskék, az ablakokat körbefonó csillogó apró mozaikos és sárga majolikadíszítések és persze a tetőzet kincseket őrző sárkányai a mai napig lenyűgözik az erre járókat.
Városligeti fasor 47., Kőrössy-villa
Nem tudunk szó nélkül elmenni a Városligeti fasorban álló, legkorábban itt felépült nyaraló, Kőrössy Albert Kálmán saját villája mellett sem. Az 1900-ban elkészült épület díszes, pávás ablakkereteivel, gazdagon díszített homlokzatával erős francia hatást mutat, az art nouveau „tankönyvi példája” is lehetne.
A földszinti teraszra nyíló ablakok és ajtók különleges formája, az első szinten látható, klasszikus pávák őrizte ablakkeret és a felső szinten látható, növényi indák körbefonta ablakok is mind-mind zseniálisak – egyenként is, nem hogy egy épületen. Néha az az érzésünk, hogy ha kicsit nyugatabbra állnának ezek a századfordulós villák, bérházak, közintézmények, már milliók rajonganák körbe, mint Gaudí vagy Victor Horta épületeit.
Májusfa utca 5., Dozzi-villa
A mátyásföldi nyaraló- és villatelepen álló Dozzi-villa tényleg Budapest egyik legrejtettebb, kincse – elcsépelt, de egyszerűen nem találunk rá jobb szót. Az 1905-ben az olasz szalámigyáros Giuseppe Dozzi építtette, és az elmúlt években minőségi felújításon esett át.
Ha valaki felkeresi, tényleg hosszú percekig kell álldogállnia előtte, hogy be tudja fogadni a minden egyes négyzetcentiméteren díszített homlokzatot, a tekergő indákat, a megbúvó pávákat, a változatos formákat és ablakkereteket.
Bakáts tér 3., Paulheim-bérház
Ha felpillantunk a Ráday utca torkolatánál álló épület legfelső emeletére, és ott megkeressük a legfelső emeleti ablakot, elég könnyen kitalálhatjuk, mi is működött mögötte. Mindig izgalmas látni, ahogy a klasszikus ábrázolási formák a századfordulón találkoztak a legmodernebb technikai vívmányokkal: így itt is baloldalt egy lepelbe burkolt férfialak áll a harmonikahuzatos stúdiófényképezőgép mellett, míg jobbra egy női(!) festő az állványa mellett.
A bérház 1910-es években készült el, id. Paulheim Ferenc tervei alapján. Ha már ez előző bekezdésben Mátyásföldet emlegettük, muszáj megemlítenünk, hogy az ottani villák egy jelentős részét is a Paulheim építészdinasztia egy tagja, József tervezte.
Síp utca 17., Burger-bérház
Volt időszak, amikor szinte naponta elmentünk ez előtt a Síp utcai ház előtt, és a bejárat fölötti Zsolnay-díszítés csillogása mindig pár pillanatos megállásra késztetett minket.
A Löffler testvérek, Sándor és Béla (akik a közeli Kazinczy utcai zsinagógát is jegyzik) által tervezett bérház 1906-ban készült el, legtöbben a madaras-menórás kapuját szokták felismerni, ám az első emeleti ablakokat keretező, irizáló Zsolnay betét, és a szomszédos atlaszok is méltán megérdemlik a figyelmet.
Honvéd utca 16.
Vidor Emil tervezte épület 1912-ben készült el, és összevetve az építész korábbi, burjánzó szecessziós munkáival, mint a Városligeti fasor Egger-villája vagy a híres Bedő-ház a Honvéd utca elején, a 16-os szám alatt álló háza már a modernebb, art decós vonalak felé mozdul el.
A sajnálatosan lecsupaszított homlokzat síkjából kiemelkedő színpompás csempeborítással beburkolt zárt erkélyt színes-geometrikus motívumok díszitik.
Pannónia utca 19.
A múlt században ez egyik legváltozatosabb, modern városnegyed épült ki Újlipótváros néven, ahol az eklektikus át a szecessziós, art deco és a hazai modernizmus megannyi fontos épülete áll – a hatalmas merítésből mi most egyet választottunk ki, amelynek feltűnő homlokzata mellett nem lehet szó nélkül elsétálni.
Bolla Zoltán könyvéből tudjuk, hogy a görögös meander- és távol-keleties szvasztika motívumokkal díszített épület 1928-29 készült el, Spiegel Frigyes és Kovács Endre tervei alapján.
Kiss János altábornagy utca 55–59.
Kevésbé ismert, ámde annál zseniálisabb építész, Medgyaszay István tervezte U alakú házakból álló lakótelep az 1920-as évek második felében készült el, a korban még mindig szoktalanul modern felszereltséggel – az egyszobás lakásokhoz is tartozott saját fürdőszoba.
A házak homlokzatait díszítő sgrafittók közül három épületé maradt meg a mai napig – Nagy Sándor Márton Ferenc falképei más-más temetika szerint, de székely motívumokat, szokásokat dolgoznak fel.
Az 55-es házon a vidéki munka különböző jelenetei láthatóak, a szomszédos 57-esen szarvasvadászat, míg az 59-es épületen népi szólások-mondások elevenednek meg, mint a Róka fogta csuka, Lemaradtatok?, Félre bajusz vagy párválasztáshoz kapcsolódó életképek, mint az Anyai jótanács, Apai jótanács, Kit szeretek?, Noszogatás.
Bercsényi utca 24.
A Lágymányos izgalmas későmodern felhozatalából kedvencünk a Bercsényi utcai – a markáns, széles ablakkeretek izgalmasan strukturálják a homlokzatot, játékosságot adva a szigorú mértani vonalaknak is. Az épület 1963-ban Scultéty János tervei alapján készült el.
Belgrád rakpart 9.
Nem igazán ablak, hanem egy teljes, üvegből álló emeletráépítés zárja a listánkat. A Belgrád rakparti épület mindig is izgatta a fotósaink fantáziáját is, és bár az építkezés félig illegálisan zajlott a 2000-es évek elején, az üvegkalicka szerintünk jól mutat a Duna-parton – mint egy hatalmas akvárium a város felett. Ma már lakatlanul áll, csak pár évente látszanak buli fényei, de régen elég népszerű LMBTQ szórakozóhely volt.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
