1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön, a hazai szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki egész életét és munkásságát az egyedi, magyar formanyelv megteremtésére tette fel. Épületein gyakran fedezhetünk fel a népi művészetből vett motívumokat vagy építészeti megoldásokat, de mindezt úgy, hogy közben az épület a funkciójával is tökéletes összhangban maradt, és illeszkedik a modern nagyvárosi környezetbe is. Egy-két korai, még hagyománykövetőbb munkáját kivéve könnyen felismerhetjük színes, Zsolnay kerámiákkal gazdagon díszített épületeit.
Viszonylag korai munkája a Városligeti Jégpálya leégett korcsolyacsarnoka helyére tervezett pavilonja, 1975-ben. Az épület ma már nem látható, mert 1893-ban lebontották, és hamarosan egy masszívabb kőépületet építettek a helyére. Az ekkor harminc éves Lechner Ödön már túl volt egy három éves berlini tartózkodáson, amit Hauszmann Alajossal és későbbi állandó tervezőtársával, Pártos Gyulával a Berlini Építészeti Akadémián töltöttek, és egy egy éves, itáliai nászúttal egybekötött tanulmányúton. Ám 1874-ben váratlan családi tragédia árnyékolta be lassan fellendülő magyarországi építészeti karrierjét: felesége hat évnyi házasság után elhunyt. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy Lechner ekkor évekre elhagyta szülőföldjét, és főleg franciaországi kastélyrenoválásokon dolgozott.
Építésének éve: 1875 (1893-ban lebontották) Cím: Budapest, Városliget
Hazatérve négy éves franciaországi tartózkodásáról, első jelentősebb fővárosi munkája az akkoriban kiépülő Sugárúton (mai Andrássy út) az Operaházzal szembeni telken és az Opera építkezéseivel egy időben zajlott. A Drechsler palotaként elhíresült épület névadója az itt működő híres kávéház volt, aminek később olyan illusztris vendégei is voltak, mint Mahler vagy Ibsen. Lechner ezen épületén érződik talán leginkább a franciáknál eltöltött évek hatása, az épület homlokzatán és tetőszerkezetének formáiban visszaköszönnek a reneszánsz kastélyépítészet megoldásai és ívei. Az épület jelenlegi sorsáról már sokat írtunk, és változatlanul várjuk, hogy felébredjen Csipkerózsika álmából és visszakapja eredeti fényét.
Építésének éve: 1882–1884. Cím: Budapest, VI. Andrássy út 25.
A forgalmas Váci utcában található az egyik kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb épülete. A hajlított bútoraival világhíressé váló Thonet-bútorgyár számára tervezett épület alsó szintjein az üzlet volt, hatalmas, a vásárlóutcára néző nagy üveges portáljaival, fölöttük pedig nagypolgári lakásokkal. Az épületet számtalanszor átépítették, de legjellegzetesebb ismertetőjegyei megmaradtak. A búzavirágkék Zsolnay majolikával borított homlokzaton sokszáz egymásba fonódó T-betű hirdeti a mai napig az épület egykori építtetőit. A Thonet-ház homlokzatán már érdekesen keverednek a régi és új lechneri építészet elemei: a francia gótikus és historizáló hatás még erős, de már megjelennek a rá oly jellemző színes Zsolnay csempék.
Fotó: We Love Budapest
Építés éve: 1888–1889. Cím: Budapest, V. Váci u. 11/a Thonet-ház
Lechnernek az egyedülállóan magyar építészet formanyelv megteremtésére tett első kísérletei főként vidéki nagyvárosokban, Szegeden és Kecskeméten valósulhattak meg, egészen addig, amíg meg nem nyerte az Iparművészeti Múzeum építésére kiírt titkos és jeligés pályázatot. A szintén Pártos Gyulával közös, a “Keletre magyar” mottóval beküldött pályaműve a millennium évében vált valósággá és nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A növényi és állatmotívumokkal gazdagon díszített, hihetetlenül színes épületnek már a korszakban is voltak nagy rajongói és ellenzői is. Lechner ennek a tervezése során már felhasználta a korszak friss néprajzi gyűjtéseinek eredményeit is, de érezhető az épületen a londoni, indiai relikviákkal teli gyarmati múzeumban tett látogatásai is. A pesti környelv mégis gyakran csúfolta az épületet a "maharadzsa palotájának". Pedig az Üllői úti épület mindenben megfelelt a korszak és az intézmény támasztotta technikai kihívásoknak és igényeknek, egyszerre rendelkezett reprezentálásra és kiállításokra alkalmas terekkel, és fényes, szellős, alkotásra alkalmas műhelyekkel az iskola részére. Hamarosan induló felújítását már nagyon vártuk.
Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
Építés éve:1891–1896. Cím: Budapest, IX. Üllői út 33-37. Látogatható: szeptember 3-ig, a rekonstrukció megindulásáig K-V: 10.00-18.00
A 19-20. század fordulója az építész legtermékenyebb évei voltak, legnagyobb, és máig ikonikus budapesti épületeit ekkor tervezte. Épp csak befejezték és átadták az Iparművészeti Múzeum épületét, máris belevettette magát a Stefánia úti Magyar Királyi Földtani Intézet új épületének megtervezésébe. Ezen az épületen is érdekesen keverednek a magyaros motívumok, a nyíló kék majolika tulipánok, a földgömböt tartó ősmagyar figurák és az épület funkciójára utaló, az üledékekben kirajzolódó mélytengeri élőlények formái. A megnyitó ünnepségen maga Ferenc József császár is megjelent, és majdnem egy órát nézelődött az épületben és a kiállításokon a protokoll szerint előírt 15 perc helyett.
Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
Építés éve:1896–1899. Cím: Budapest XIV. Stefánia út 14. Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján
A Hold utcai, eredetileg takarékpénztárnak készült épület szintén Lechner és Pártos közös munkája. A kortárs építészeti szakma szerint ezzel az épülettel a magyar építőművészet a világ élvonalába lépett és nagykorúvá vált. Az egyre zsúfoltabbá váló belvárosba, viszonylag kis telekre kellett egy gazdaságos, de elegáns és modern pénzpalotát tervezniük, úgy, hogy a szigorú pénzügyi keretet nem léphették át. Lechner zsenije itt sem vallott kudarcot és a monumentális, ám mégis játékos épület két év alatt elkészült. A homlokzaton a magyar pusztai pásztorok szűrének mintái, a majolika kaptárok felé igyekvő takarékos és szorgos méhecskék és a tetőzet kincseket őrző sárkányai a mai napig lenyűgözik az erre járókat. Ám hiába az épület sikere, a politikai légkör változásával Lechner Ödön és az általa képviselt stílus nemkívánatos lesz, sorban veszti el budapesti a pályázatokat, és innentől élete végéig inkább kisebb magán-megrendeléseken dolgozik és az asztalfiókjába rejti az álmait.
A Városliget mellett épült villa a zala megyei főispán számára készült el. Az elegáns, szecessziós épülethez, melyet Lechner két tanítványával együtt tervezett, hatalmas kert is tartozott valaha, maga az építész pedig ezt tartotta a legharmonikusabb, legszebb szecessziós alkotásának. A mozgalmas, mégis könnyed, csipkeszerű homlokzat és a kertbe nyúló télikerttel lágyan olvad a környezetbe az épület. Az építettető házaspár végrendeletének értelmében a villa értékének nagyobbik hányada a budapesti vakok egyesületére szállt, ma is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székháza működik itt.
Élete végén Lechner Ödön még egy nagy állami megrendelésen dolgozhatott, Vágó Józseffel közösen tervezték az iskola épületét. A közélettől visszavonult, idősödő építész, akit a pesti köznyelv csak Papszinak becézett, legszívesebben az Andrássy úti, mai Írók Boltja helyén álló Japán kávéházban tervezgetett és tanítgatta az asztala körül összesereglett fiatalabb építész-nemzedéket. Az épület elkészültét Lechner már nem élhette meg, még az átadás előtt elhunyt. A huszadik század során épületeinek sorsa sokszor mostoha volt, egészen a hetvenes évekig nem tekintették a szecessziós stílusú épületeket védendő értéknek. Felfedezése csak a huszadik század végén indult meg, épületeinek renoválása, vagy az állagmegóvásra való törekvés is ekkor kezdődött. 2014 óta pedig megvan a remény, hogy hamarosan felkerülhet az UNESCO Világörökségi Listájára.
Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!
