Ki itt belépsz – Budapest 20+1 legszebb kapuja Bódis Krisztián képein

Budapest telis-tele van ismertebb és rejtett szépségekkel. Bódis Krisztián legújabb sorozatában most a kapukat csodálhatjuk meg, középkori boltívektől kezdve a grandiózus templomokén át a finom ívű szecessziós vagy steampunk papagájosig.

Andrássy út 23.
Az Opera szomszédságában álló épületet az 1880-as évek elején építette Wahrmann Mór. A képen is látható főbejárat melletti két Flóra nőalak pedig a korszak legismertebb szobrászának, Stróbl Alajosnak a munkája. Wahrmann, a sikeres és mesés vagyonnal rendelkező üzletember, aki amellett, hogy egy halom vállalat igazgatója volt, az első zsidó vallású országgyűlési képviselőként írta be magát a magyar történelembe.

Aradi utca 57.
A szecessziós lakóházat Löffler Béla és Samu építészpáros jegyzi, akiknek talán legismertebb alkotása a Kazinczy utca vöröstéglás zsinagógája. Az épület kapuzata is különös műgonddal készült el, a dombormintás vasajtókat két páva őrzi, amelyek amúgy a stílusirányzat egyik kedvelt és visszatérő motívumai voltak. A páva húsát romolhatatlannak tartották, így az örök élet szimbólumaként tekintettek rájuk.

Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.
A Toldi mozinak is otthont adó épület kapuja mellett legtöbbször csak elsietünk, pedig tényleg szép darab, érdemes pár pillantás erejéig lassítani mellette. Az eredetileg a Lipótvárosi Takarékpénztár által építtetett, részben szék- és bérházat Alpár Ignác tervezte, aki a közeli, Deák téri Anker palotát, vagy a Vörösmarty téri Váci1-et is jegyzi.

Elefántház
Az eredetileg a kevésbé hangzatos Vastagbőrűek háza névre keresztelt szecessziós épületet Neuschloss Kornél tervezte 1912-ben. A csodás színű Zsolnay kerámiákkal díszített épület az Állatkert talán legismertebb eleme.

Földtani Intézet
A magyar szecesszió legnagyobb mestere, Lechner Ödön tervezte épületen domináló kék színek, és a stílusra jellemző lágy hullámzó vonalak és népies motívumok a kapuzaton is visszaköszönnek.

Fortuna utca 23.
Mint annyi pontján a Várnegyednek, itt is a középkor óta állt lakóépület, ám a mostani elődje a második világháborús bombázások és az ostrom alatt szinte teljesen megsemmisült. 1947-ben építették fel újra mai formájában.

Jáki kápolna kapuzata
A millenniumra épült Vajdahunyad várában a Történelmi Főcsoport legemlékezetesebb eleme a Vas megyei jáki templom román stílusú lépcsőzetes kapuzatának a másolata. A hat boltívből álló bejáratot az apostol galéria koronázza meg.

Kelenhegyi út 12-14.
Jellegzetes kék homlokzatáról messziről felismerni a 20. század elején szecessziós stílusban épült műteremházat, ahol nem kisebb művészek, mint Czóbel Béla, Uitz Béla Kokas Ignác adták egymásnak a kilincset, lévén itt volt a műtermük. Az építész, Kosztolányi Kann Gyula is inkább festő volt, Budapesten ez az egyetlen megvalósult nagyobb volumenű épülete.

Kozma utcai temető Schmidl sírbolt
Lajta Béla korai munkái közé tartozik a Kozma utcai zsidó temetőben álló Schmidl-sírbolt. Itt még érződik Lechner Ödön hatása a fiatal építészre, a magyaros szecesszió formavilága csodásan keveredik a zsidó motívumkinccsel és szimbólumokkal a kék Zsolnay csempés kriptán.

Marek József utca 31.
A steampunk gépmadarak fészkének tűnő csodás kapu a Gerő és Győry iparos-páros alkotása, akiknek az épületben működött a műhelyük és irodájuk. Itt is laktak, így reklámtáblaként is működhetett ez a különleges bejárati ajtó.

Műcsarnok
A Hősök terén álló, Szépművészeti Múzeummal farkasszemet néző épület gazdag díszítéssel, eklektikus stílusban készült. A klinkertégla borítású épületen színes kerámia fríz fut végig, de a mintázatból az ajtók köré is jutott bőségesen.

Munkácsy Mihály utca 23.
1904-ben tervezte a szecessziós villaépítészet mestere, Körössy Kálmán Albert az épületet, amelynek leghangsúlyosabb eleme a bejárati részleg, ahol a finom ívű ajtó fölötti könnyed, szecessziós nőalakok állnak. A homlokzat többi részét drasztikusan átalakították, az egykor gazdag ornamentikus díszítésből nem sok maradt.

Nádor utca 21.
Az impozáns bejárattal rendelkező épület 1910-ben készült el, az Osztrák-Magyar-Monarchia egyik legnagyobb faipari vállalatának, Ugriai-Nasici Fabanknak a székházaként.

Síp utca 17.
Szintén a már említett Löffler Sándor és Béla testvérpáros jegyzi ezt az épületet is, akik az átadás után az építész irodájukat is ide költöztették. Talán a homlokzat legismertebb eleme a bejárat fölötti, kékesen irizáló Zsolnay-csempe berakat, de madárkás motívumaival hasonlóan csodás részlet maga a helyreállított bejárati ajtó is.

Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb termálfürdő-komplexuma és a Budapestre látogató turisták kedvelt célpontja is. Itt biztos, hogy a világ minden tájáról ideérkező emberek adják a kilincset egymásnak naponta.

Szent István Bazilika
A város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma 96 méter magas kupolájával igazán impozáns látványt nyújt. A minden részletében grandiózus Bazilika egyik kapuja például a 12 apostolt arcképével van díszítve.

Szilágyi Erzsébet fasor 1.
Régi barátaink, a pávák újra előkerültek. A míves kovácsoltvas kapu az épület homlokzatának legizgalmasabb eleme, igazi rejtett érdekesség.

Úri utca 72.
A szintén középkori alapokkal rendelkező várbeli házat a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg a ‘30-as években. Az épület szolid külseje mögött hihetetlen titkokat rejt: alatta húzódik 15 méter mélyen egy többszintes bunkerré alakított barlangrendszer. A terv az volt, hogy a világháború alatt itt helyezik majd biztonságba az ország aranykészletét a Szent Koronával együtt.

Vas utca 9.
A szintén Lajta Béla tervezte iskola a környék egyik legizgalmasabb épülete. Ha arra járunk, érdemes kicsit jobban megnézni a lábazatot, ahol zeppelinek és gőzösök bújhatnak meg a faragványok között, és persze a kapuzata sem utolsó. A diákok lelkesítésére szánt “Non scolae sed vitae discimus”, azaz “Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” mondat eredetileg egy Seneca idézet megfordítva, aki épp az ellentettjéről panaszkodott egy levelében.

Vécsey utca 1.
A Szabadság tér mellett álló épület érdekes részlete a Vécsey utcai bejárat fölött olvasható Budapesti Műhely faragvány. Egykor Kozma Lajos építész-iparművész lakberendezési üzlete működött itt, a portált eredeti formájában a korabeli fényképek alapján állították helyre.

+1 BKV Forgalomirányító Központ
Az Üllői és a Baross utca között elhelyezkedő monstrumot valószínűleg még kevesen nézték meg közelebbről tüzetesen, pedig érdemes. A szinte a falba rejtett bejárati ajtajával mintha valami sci-fiből idepottyant űrhajó díszlete lenne.