Keresés
EN
1853. február 10-én a skót mérnök, Clark Ádám irányításával kezdték el kialakítani a budai Váralagutat. A munka problémamentesen zajlott, az építésig vezető út viszont nem.
Különleges gasztronómiai és kulturális eseménysorozattal várja a 110 éves jubileumát ünneplő Radisson Blu Béke Hotel a látogatókat.
Bejártuk a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központjának és a Pénzmúzeumnak otthont adó épületet.
Az Óbudai-sziget jóval több, mint a Sziget Fesztivál, amiről az emberek nagy része ismeri a helyet. A múltja – amit most bebarangolunk – egészen az időszámítás kezdetéig vezethető vissza.
A fürdőktől a Bambiig vezet az út a Koreai Kulturális Központ várostörténeti kiállításán, amit nyitvatartási időben ingyenesen látogathatunk.
Budapest nagyszabású kórházépítési programja a 19. században indult, ám a közkórházak felépülte előtt megesett, hogy a betegek akár földre szórt szalmán is aludtak.
Hajós Alfréd neve örökre egybeforrt az első magyar olimpiai bajnoki címmel, de nemcsak a sportban, hanem az építészetben is remekelt.
A Bélyegmúzeumban tett látogatásunk során nemcsak megtanultuk becsülni a bélyegeket, de elég sokat meg is tudtunk róluk. A magyar múzeum az egyik legnevesebb ilyen típusú intézmény a világon.
Lelkes városrajongók és térképmániások imádni fogják a megújult Budapest időgépet, ahol 3D-ben is bejárhatók a város régen volt utcái és terei, de 18. és 19. századi térképeket is böngészhetnek.
Ez volt a világ első nyilvános parkja, itt sétáltak napernyő alatt nyári délutánokon az úri hölgyek, és Karinthy is gyakran kereste fel a vurstlikat.
Budapest bizonyos utcáit, tereit és épületeit a hivatalos elnevezés ellenére van, hogy másképp hívják a városlakók. Ezekből gyűjtöttünk össze jó párat.
A cinkotai evangélikus templom melletti kiserdő egy rég elhagyott temető romjait rejti. Híres és hírhedt holtak nyugszanak a földben, a sírokat pedig már sűrűn benőtte az aljnövényzet és a borostyán.
Bejutottunk a Visegrádi utca 29. lenyűgöző lépcsőházába, ahol márványpadok, mozgalmas domborművek és színes üvegdíszek fogadják a betoppanókat.
Az 1989 óta létező, január 22-én ünneplendő magyar kultúra napján számos programlehetőség közül választhatunk, melyek közül ajánlunk is párat.
A Magyar Optikai Művek (MOM) egykori kulturális intézményét manapság már mindenki MOMkult néven ismeri. Bejártuk az épületet, és közben megismerkedtünk a múltjával és a jelenével.
Az interaktív installációk, az eddig még ki nem állított eredeti kéziratok, a korabeli művészeti alkotások és a sok személyes tárgy olyan izgalmassá teszi a kiállítást, hogy garantált a Petőfi-láz.
Bár ma már egészen más képet mutat a Pongráctelep, egykor volt itt lubickolómedence a gyerekeknek, mozi, gondosan megtervezett park és kapuőr is.
1963-ban Kass János és Mácsai István képzőművészek megrajzolták az akkori Budapest részletgazdag térképét az épületek háromdimenziós illusztrációival, ami egy remek könyvhöz vezetett a jelenben.
A Boulogne-Billancourt-ban található Albert Kahn Museum több tízezer régi fotót tett nyilvánossá, köztük több olyan képet, melyek az 1910-es évek Budapestjén készültek.
Lajta Béla a századfordulót követő két évtized egyik legnagyobb építésze, nevét mégis csak kevesen ismerik, annak ellenére, hogy épületei mellett már biztosan mindenki elhaladt jó párszor.
2019-ben indult el a Vienna Blood (Bécsi vér) című angol–osztrák tévésorozat, melynek friss, harmadik évadát Budapesten forgatták. Január 9-től nézhetjük majd meg az Epic Drama csatornán.
A Városliget mellett húzódó Ötvenhatosok terét a politikai akarat szülte, Felvonulási tér néven, és bár sokat változott a rendszerváltás óta, mégis lassan kopik le róla a politika bélyege.
Beliczai Bea Tabán, fényképek, történetek című könyvében 150 fotón (köztük eddig még nem publikáltakon), valamint írók és fővárosi tisztviselők emlékein keresztül ismerhetjük meg a Tabán történetét.
A Városligeti fasoron sétálni kicsit olyan, mintha időutaznánk a múltban, vagy egy építészeti skanzenbe tértünk volna be, van itt art nouveau, neobarokk és skandináv szecesszió is.
Kőbánya nemcsak Budapest mértani közepe, de a főváros középületeinek nagy része is az itt bányászott mészkőből épült.