A Városligeti fasoron sétálni kicsit olyan, mintha időutaznánk a múltban, vagy egy építészeti skanzenbe tértünk volna be, ahol az art nouveau, a neobarokk és a skandináv szecesszió egyaránt megjelenik. Érdemes a fákon túl az épületeket is szemügyre venni, mert olyan izgalmas munkákat fogunk látni, mint a Zsolnay csempékkel díszített fasori református templom, az alpesi üdülőket idéző villák, egy bástyára emlékeztető ház vagy a habos-babos Kőrössy-villa.
Városi bóklászásaink során mindig találunk valami – számunkra – újat és izgalmasat, legyen szó épületről, térről vagy gasztrohelyről, amit érdemes közelebbről megnézni és felfedezni. A Városligeti fasoron jó párszor végigsétáltunk már minden évszakban, de télen különösen ajánljuk, hogy tegyetek arra egy pár órás felfedezőtúrát, mert ilyenkor látszanak igazán az egyébként fák mögött rejtőző épületek.
Egyszerű a válasz arra, hogy miért van ennyi villa a fasoron, ugyanis mielőtt elkészült volna az Andrássy út, ez volt Pest város reprezentációs útja, ami egyenesen belevezetett a Városligetbe. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a 19. század közepére egyre több nyaralóvilla és szanatórium épült fel a környéken, itt időzött az arisztokrácia legjava, az úri társaságokba pedig elég jó belépő volt, ha valaki egy Városligethez közeli nyaraló tulaja volt.
A Lövölde tértől indítva sétánkat rögtön az egyik legérdekesebb épület, a fasori református templom előtt haladunk el, ami a szecesszió egyik izgalmas példája. Bár ebben a stílusban épült, hullámokat és virágba boruló indákat nem fogunk találni rajta, ellenben a magyar népművészeti formakincset így is felfedezhetjük, ha közelebb lépünk a homlokzatához. Az Árkay Aladár tervezte templomot Zsolnay kerámiák és egy Róth Miksa alkotta festett, színes üvegablak díszíti, ám a többi üvegablak, a faragott padsorok és a növényi ornamentikával ellátott falfestmények az építész munkái. Megjelenésében sokkal közelebb áll a modern, szögletesebb motívumokat használó skandináv világhoz, mint a lechneri hagyományhoz.
1887-ben épült fel a Városligeti fasor 9–11. szám alatt álló Fasor Szanatórium, amit a Gresham-palotát is jegyző Quittner Zsigmond tervezett. 1949-ben a szanatóriumot kórházzá alakították, 80 ággyal kezdte meg működését, de pár év után már belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas intézménnyé fejlesztették, ami a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátásával foglalkozott. A rendszerváltás után vált közkórházzá, ám 2007-ben bezárták, azóta üresen áll, ám a tervek szerint a Magyar Építészeti Múzeum költözhet majd be az épületekbe, ha azokat felújítják és átalakítják a területet.
A 10-es szám alatti ház eredetileg az 1880-as években épült, és évekig ez volt Schulek Frigyes nyaralója is. Ma ismert formáját a kor kedvelt építészpárosa és a villák specialistái, Kármán Géza és Ullmann Gyula tervezték. Az épület egy időben a Magyar Írók Szövetségének tulajdona volt, és itt működött a Magvető Kiadó, az Élet és Irodalom, valamint a Kortárs szerkesztősége is, ma a Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodája működik itt.
Kicsit továbbhaladva már az eklektikus Ráth György-villához érünk, ami azért érdekes, mert ma múzeumként működik. Ráth György 1901-ben vásárolta meg a Városligeti fasor 12. szám alatti épületet, amit át is alakíttatott, szecessziós stílusban. Míg a lépcsőkorlátot Jungfer Gyula, a lépcsőház és a hall bútorzatát Horti Pál készítette, Ráth pedig műtárgyak tömkelegével rendezte be a villát.
Vidor Emil az egyik legfontosabb szecessziós építészünk, bár nevét még kevesen ismerik, ám a fasoron négy olyan épületet is találunk egymáshoz egészen közel, amit ő tervezett: a 23-as szám alatti Schwartz-villa, a 24-es Egger-villa, a 33-as szám alatti Vidor-ház és a 45-ös számú Wodianer-ház. Az Egger-villa Vidor első megvalósult lakóháza, itt nemcsak kívül, de belül is minden a tervei szerint valósult meg. Bár 1902 elején megindult a Vidor-ház építése, annak tervein annyit módosított, hogy csak 1905-re készült el. A svájci üdülőket idéző épületet Vidor saját családjának tervezte, és itt nőtt fel az építész nagybátyjának legidősebb fia: Szilárd Leó.
A Wodianer-ház a premodern és a szecessziós stílus izgalmas elegye, aminek toronyszerű, íves zárterkélye a leghangsúlyosabb része. Az épületet a Lampel és Wodianer Könyvkereskedő és Kiadó Vállalatot vezető Wodianer Hugó terveztette Vidorral.
Szerintünk a Városligeti fasor egyik legszebb épülete a habos-babos Kőrössy-villa, ami egyben a fasor egyik legkorábban felépült háza is. Kőrössy Albert Kálmán eredetileg nyaralónak szánta a francia art nouveau mintákat felvonultató épületet, de végül saját építészműtermét is itt alakította ki, ahol eleinte alkotótársával, Sebestyén Artúrral dolgozott. Az épület vakolatarchitektúrája csupa megfejtésre váró szimbólummal van tele, növény- és állatalakok, valamint az érzelmek széles tárházát felvonultató szobrok mindenütt. Világfa, napraforgó, írisz, pávák, gyümölcsök és mákgubó, a szecesszió elmaradhatatlan motívumait fedezhetjük fel a ház előtt álldogálva.
