Hatalmas belmagasság, fényben úszó terek, festőállvánnyal és rászáradt festékkel teli paletták meg persze falakon lógó vázlatok és kész festmények. Hol volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme, hol jött létre az első művésztelep, és kik éltek a gellérthegyi műteremházban? A magyar festészet napja (október 18.) alkalmából mutatunk nektek néhány műtermet és művésztelepet Budapesten és környékén, ahol csodás festmények születtek.
1/5
Gellérthegyi műteremház
A kék és a sárga különböző árnyalataiban pompázó, magyaros szecessziós gellérthegyi műteremház sokunk kedvence, ráadásul ez volt Budapest első olyan épülete, ami kifejezetten műteremháznak épült. Az építkezés 1902 augusztusában indult meg, és a 19 műtermes házat a kor legmodernebb kényelmével rendezték be. Az épületben minden műteremnek más az alaprajza, de mindegyik tágas és jól megvilágított. Amikor elkészült, a legdrágább műterem 880 korona volt, míg a legolcsóbb 510 korona, ezzel azt szerették volna elérni, hogy minden művész megtalálja a számára legmegfelelőbb és legmegfizethetőbb helyet. Az épületben alkotott egykor Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Kokas Ignác, Madarász Viktor és Vojnich Erzsébet is, ez volt a művészeti élet egyik legfontosabb helyszíne.
2/5
Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum
Ha már úgyis a Gellérthegyen vagyunk, érdemes kalandoznunk egy picit, hogy felfedezzük a fák mögött rejtőző csodás villákat, a Ménesi útra érve, az arborétum közelében pedig egy újabb műtermet találunk: Molnár-C. Pál egykori villáját. A tájképek, lovak, szürreális álmok és szentek megörökítőjeként ismert festő 1931-től egészen haláláig az épülethez épített műteremben dolgozott, a spájzban pedig a pompeji falfestmények megidézésével kísérletezett. A házat a művész leszármazottai ma múzeumként működtetik, így mi is bemehetünk, megnézhetjük a festő állványát, palettáját, és visszarepülhetünk egy másik világba, miközben beleveszünk Molnár-C. Pál álomszerű képeibe.
3/5
Százados úti művésztelep
Európa legrégebb óta működő művésztelepét találjuk a Józsefváros szélén, a Puskás Arénához közeli Százados úton, ami úgy megbújik a lombos fák és bokrok között, hogy még úgy is könnyen elsétálunk előtte, ha viszonylag sokat járunk a környéken. Noha az 1911-ben elkészült telepet elsősorban szobrászoknak hozták létre, akiknek már elege volt a dohos és sötét pincékben való alkotásból, de a 20. században számtalan festő, grafikus, belsőépítész és író is élt és alkotott a műteremlakásokban. A Százados úti művésztelepen alkotott Gábor Móric, Pór Bertalan, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Makrisz Agamemnon és Mikus Sándor is.
4/5
Gödöllői művésztelep
A gödöllői művésztelep nem egy mindentől elzárt, körbekerített művésztelep, ahogy azt elsőre gondolnánk, a 20. század elején szép sorban fedezték fel maguknak a művészek Gödöllőt. A telep egyfajta szellemi és alkotó közösség volt, a művészek a környező utcákban, egymáshoz közel építettek házat vagy béreltek lakást, szobát. A magyar szecesszió központi iskolájaként számontartott telepet 1901-ben alapította Körösfői-Kriesch Aladár, akihez később Nagy Sándor is csatlakozott, így ők váltak a művésztelep vezéregyéniségeivé.
5/5
Csontváry műterme a Hadik-házban
Nem tagadjuk, hogy vibráló kék csempéivel ott van a kedvenc épületeink sorában a Bartók Béla út 36–38., ismertebb nevén a Hadik-ház, ahol az egyik legnagyszerűbb festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is volt. Az 1911-ben épült, eklektikus, kicsit szecessziós, kicsit orientalista jegyeket felvonultató bérházat érdemes kívülről is szemügyre venni, ugyanis a bejárat felett szárnyas szfinxek őrködnek. A lakásokat leginkább jómódú polgároknak szánták, a padlástéren pedig nemcsak mosóhelyiségek kaptak helyet, de egy jól bevilágított műterem is. Noha Csontváry itt már nem festett aktívan, mégis fontos helyszín volt ez az életében és a művészetében: egyrészt itt dolgozott önéletírásán, másrészt Gerlóczy Gedeon a ház előtt botlott bele a művész kipakolt, egymásra hányt festményeibe, amikre a másnapi árverésen az összes pénzét elköltötte.
