Szinyeitől Cezanne-ig – 8 remek kiállítást ajánlunk a télre

Ezen a télen is különleges meglepetéseket tartogat számunkra a Szépművészeti Múzeum. Február 13-ig még megtekinthetjük a Cezanne-tól Malevicsig kiállítást, amely a francia mester és az európai avantgárd művészet viszonyát vizsgálja. A tárlatra akkor is érdemes ellátogatni, ha nem vagyunk rajongói az utóbbi irányzatoknak, hiszen abban is segítséget kaphatunk, hogy eljussunk hozzájuk, közelebb kerülhessünk megértésükhöz. A múzeumi rekonstrukció egyik fontos állomása pedig decemberben a Régi Képtár Városligeti-szárnyának, a 17. századi barokk művészetet bemutató résznek a megnyitása volt. Itt most új elrendezésben láthatjuk a közel 300 festményből álló anyagot, köztük a leghíresebb mesterek, Velázquez, van Dyck, Rubens és Murillo alkotásait.

Az időszaki kiállítás február 13-ig tekinthető meg.  

A Városliget új múzeumára már biztosan sokan kíváncsiak, január végétől pedig Hangdimenziók című, új állandó kiállításukra is jegyet válthatunk. A tárlat a zene születésétől kíséri végig a művészeti ág történetét, különös tekintettel a népzenére. Különlegessége, hogy a vizuális ingerek mellett most a fülünknek is főszerep jut. A kiállításhoz külön fejhallgatót is kapunk majd.

A kiállítás január 28-tól tekinthető meg.  

A Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című tárlat kétségtelenül az egyik legjobb választás, ha szeretnénk feldobni magunkat a téli szürkeségben, a vibráló színek és a természet folyamatos jelenléte a képeken segítenek abban, hogy úgy érezzük, rövidke kirándulást tettünk az idilli tavaszba. A festő művei nemzetközi párhuzamokkal és hazai kortársakkal együtt mutatkoznak most be, a budai Vár pedig a kiállítás utánra is számtalan lehetőséget tartogat, gyönyörködhetünk a kilátásban vagy forraltborozhatunk is egyet, ha kedvünk tartja.

A kiállítás február 13-ig tekinthető meg.  

Magyarországon sokan hadilábon állnak a modern építészet értékeivel, nehezebben értik meg ezeket a darabosabb alkotásokat, mint például a szecesszió könnyed eleganciáját vagy az Andrássy úti paloták nagyszabású ünnepélyességét. A Ludwig Múzeum Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása című kiállítása éppen az előbbi, elavultnak ható építészeti elemek átértelmezésére törekszik. A kiállításon 12 ismert budapesti épületet és ezek 12 közép- és kelet-európai építésziroda tervei alapján készült reflexióit láthatjuk. Az izgalmas kísérleteket és utópisztikus elképzeléseket látva pedig olyan érzésünk lehet, mintha egy sci-fi díszleteiben kirándulnánk.


A kiállítás január 16-ig tekinthető meg.  

Az idén hatodik alkalommal megrendezett TEXHIBITION legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet a korábban hazánkban is vezető szerepet betöltő textiliparban rejlő lehetőségekre, támogassa a tervezőgenerációk közötti kommunikációt, segítse együttműködések kialakítását a gyártókkal. A kiállításon művészek és kivitelezők szoros együttműködésének köszönhetően prototípus-kollekciók valósulnak meg, amelyeket a tervezők később szabadon felhasználhatnak. Idén 21 hazai művész, többek között Szigeti Szilvia, Vereczkey Szilvia, Regős Anna, Molnár Réka és Koós Daniella vesz részt a bemutatón. Az idei külföldi vendég a finn Marimekko sztártervezője, Erja Hirvi, akinek munkáit szintén megtekinthetjük a tárlaton.

A kiállítás január 22-ig tekinthető meg.  

A Mesebolt és Aranyecset című, az Iparművészeti Múzeummal közös tárlat a méltatlanul elfeledett iparművész, Lukáts Kató munkásságát mutatja be. A tárlat gerincét az Iparművészeti Múzeumban őrzött hagyaték adja, amelyben a grafikus művésznő által tervezett könyvek, plakátok és csomagolóanyagok, textilek és bútordekorációk bájos világa jelenik meg. Az Ablak–Zsiráf vagy a Gőgös Gúnár Gedeon még ma is frissnek ható illusztrációiról kevesen mondanák meg, hogy több mint fél évszázada tervezték őket.

 A kiállítás április 17-ig tekinthető meg. 

A tavaly elhunyt grafikusművész, Gyulai Líviusz munkásságát ismerhetjük meg a Valóra vált képzelet című kiállításon. Az alkotó pontos, a tartalomhoz, a mondanivalóhoz mindig tökéletesen illeszkedő linó- és fametszetei, rézkarcai, kőnyomatai ismerősek lehetnek számunkra Weöres- vagy Villon-kötetekből, Shakespeare vagy Cervantes alkotásai mellől is. A precíz és kimunkált technikával készített rajzok gyakran álomszerű, szürreális világot teremtenek. Gyulai nevét amúgy rajzfilmekből is ismerhetjük, bár a Tinti kalandjai vagy a Jómadarak rövidke epizódjai gyerekszemnek kissé bizarrnak tűnhettek, felnőttként már egészen máshogy tekintünk rájuk.

A kiállítás február 20-ig tekinthető meg.  

Mindig izgalmas válogatást látni egy magángyűjteményből, hiszen itt nemcsak az alkotások, hanem az azokat összeállító szemlélet is izgalmas lehet. Különösen így van ez Kacsuk Péter esetében, ahol az informatikus-műgyűjtő eredetileg befektetési céllal induló gyűjteménye fokozatosan nyerte el saját irányát és vált mára izgalmas tárházává azoknak a kordokumentumoknak, amelyek ironikus, groteszk módon reflektálnak korunk társadalmi problémáira. A gyűjteményben olyan hazai alkotók szerepelnek, mint Baranyai Levente, drMáriás, Labrosse Dániel, Nagy Kriszta Tereskova, Ősi László vagy Pinczehelyi Sándor.

A kiállítás január 29-ig tekinthető meg.