Dozzi-villa
A 19. század végén felértékelődtek a fővárosi nyüzsgéstől távoli, vidékiesebb környékek, ahol a nagypolgárság előszeretettel épített nyaralókat. Ebbe a sorba tartozik Mátyásföld is, ami árnyas fasoraival és elegáns nyaralóival a mai napig őrzi a századforduló előkelőinek világát. Bár télen az árnyas fasor hiányzik a környékről, ilyenkor érdemes belevágni a felfedezésbe, mert az épületek ekkor válnak igazán láthatóvá. A XVI. kerületi nyaralótelep ötletét a cinkotai HÉV-vonal megjelenése adta, 1888 őszén kezdték meg az építést, így hamarosan szecessziós, historikus és az alpesi nyaralókat idéző villák lepték el a környéket. Ezek egyik legszebb és legismertebb példája az egykori olasz szalámigyáros háza, a Dozzi-villa. A Májusfa és a Koronafürt utca sarkán álló épület tele van a floreális szecesszió jegyeivel: tekergő növényi indák, ablakok körül pihenő pávák, napraforgók és női alakok vannak mindenhol. A mátyásföldi villatelepről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Hild-villa
Vajon ki lakott ebben a korinthoszi oszlopokkal tagolt, elegáns klasszicista villában? Hild József, az ország legfoglalkoztatottabb építésze, aki a jó levegőben, csendben és nyugalomban bővelkedő budai hegyekben találta meg magának és nyaralójának a legideálisabb telket. Még a Honderű is gyönyörködve írt az építész otthonáról: „...szemet és kedélyt kellemesen gyönyörködtetöleg mosolyg a látogató elé Hild ur' gyönyörü kis villácskája izléssel rendezett parkjának közepette. Illatos virágcsoportok, árnyékos erdőcskék, tisztán tartott sétautakkal, a legkellemesb nyárlakok' egyikévé egészítik ki a nem kevesb kényelem, mint csín s építészi izléssel épített lakot, mellyet e jó rend s karban tartott csinos kert körülölel.” A nyugalmas vidéki élet vágya már a 19. század derekán megjelent a pesti polgárság körében, akik ekkor még Zugliget és a Sváb-hegy felé vették az irányt, így lehet az, hogy ha ma ezen a környéken sétálunk, akkor rengeteg vidéki kastélyt idéző villát találunk. A felújított Hild-villában ma a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete működik.
Róheim-villa
A Városliget mögötti Róheim-villa a francia reneszánsz kastélyokat idézi, ám a városi legendák nem a franciákhoz és nem is a tulajdonoshoz kötődnek, hanem az ÁVH-hoz. Egyes legendák szerint 1949 és 1956 között az épületben az ÁVH kémközpontja működött, ahol különféle papírokat, útleveleket hamisítottak, és ahol a kémeknek szükséges álruhákat is tárolták. Ehhez érdekesség, hogy a villa 1957-ig nem szerepelt a budapesti telefonkönyvben, illetve címe sem volt. A házat a faiparban és az építőanyag-gyártásban jártas Róheim Sámuel és felesége, Schultz Leontin építtette az 1890-es évek végén, és bár a homlokzaton nem látszik, de a belső terekben a tulajdonosok mesterségére utalva dominál a faanyag. Így a látogatót faragott bútorok, lépcsőkorlátok és díszes kazettás mennyezet fogadja.
Sipeki-villa
A Sipeki-villa a Róhem-villa szomszédja, így ha már ott vagyunk az egyiknél, érdemes megnézni a másikat is. A szépen felújított épületet a magyar szecesszió nagymestere, Lechner Ödön tervezte. Hosszú évekig pasztellrózsaszín homlokzatával hívta fel magára a figyelmet, a 2024-es felújítás során kapta vissza eredeti színét: a szürkét. Ez persze nem egyenlő az unalommal, hiszen rendkívül formagazdag épületről van szó, melynek lényegét télen (a lombok takarása nélkül) fedezhetjük fel igazán. Karcsú kémények, míves ereszcsatornák, szélkakas, boltívek és pártázat gazdagítja a villát. Az építtető, Sipeki Balás Béla számtalanszor tartott itt összejöveteleket, így a házban a századelő több fontos zenésze, színésze, énekese és közéleti személyisége megfordult, például Horthy Miklós kormányzó is.
Hlavay-villa
Az alpesi nyaralókat idéző épületeket leginkább a budai hegyekben találjuk, de azért a pesti tájon is van belőlük egy-kettő – ilyen ez a zöldben pompázó Thököly úti villa is. Bár az év jó részében különös megjelenését elrejtik a sűrű lombok, melyekbe még színével is beolvad, télvíz idején megéri felfedezni, hiszen ilyenkor láthatjuk az üvegezett verandát, a faragottfa részleteket és a díszes bejáratát. A házat Veszelka Venanto tervei szerint 1896-ban építtette Hlavay György vállalkozó, ám mai megjelenése több átépítés eredménye: 1913-ban Elsner Oszkár kereskedő, majd 1940-ben az akkori lakó, Halász Józsefné alakíttatta át a villát.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
