Vannak olyan látványosságok, látnivalók a fővárosban, melyeket mindenképpen ismerni kell, így egy cikkben gyűjtöttük ezeket össze. Ez hasznos segítség lehet többek között azoknak, akiknek vidéki rokonuk vagy külföldi barátjuk van, és tanácstalanok, mit mutassanak meg neki a Budapesten, de amikor néha turistaként szeretnénk nézni a városra, olyankor is jó opció.
Városliget
A Városliget (régi becenevén a Lizsé) a világ egyik legelső nyilvános parkja, ahol minden évszakban jólesik sétálni, és amit nemcsak a turistáknak, de a fővárosiaknak is érdemes időről időre felfedezniük. A nagyjából 120 hektáros területen minden van, amire egy városi vágyhat: árnyat adó fák, rózsakert, tó – télen jégpálya –, botanikus kert, sportolási lehetőségek és néhány érdekes épület is (számuk, reméljük, a jövőben már nem fog növekedni). Érdemes itt felkeresni a magyar történelemnek és építészetnek emléket állító Vajdahunyad várát, a szépen felújított Millennium Házát, ahogy az olyan extravagáns épületeket is, mint a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza. A magasság szerelmeseinek pedig a BallonFly ballonkilátót is ajánlott kipróbálni, ahonnan 150 méter magasból kémlelhetik Budapestet.
Andrássy út
Kétségkívül Budapest legszebb és legérdekesebb útja az Andrássy út, köszönhetően az azt szegélyező fényűző palotáknak és a fasornak. Itt nemcsak turistaként, de fővárosiként is érdemes végigsétálni, mert jó pár órát el lehet tölteni az épületeket (és a luxusüzletek kirakatait) mustrálva. A magyar Champs-Élysées-ként emlegetett út az 1896-os millenniumra épült, összekötve az ünnepségek fő helyszíneit (a Hősök terét és a Városligetet) a belvárossal. Ez a főváros legszélesebb útja, alatta a Millenniumi Földalatti Vasút szállítja az utasokat. Itt található az Operaház, a Párisi Nagy Áruház szecessziós épülete, a Terror Háza és a Magyar Képzőművészeti Egyetem is. Az Erzsébet tértől az Oktogonig tart a világhírű luxusmárkák terepe, az Oktogontól a Kodály köröndig az út kiszélesedik két szervizúttal, oldalt fasoros sétányokkal, míg a Kodály körönd és a Bajza utca közötti részen már előkertes palotákat, a Hősök teréig tartó részen pedig már különálló, kertes villákat is láthatunk.
New York Kávéház
A New York-palota tükrökkel, arannyal, márvánnyal gazdagon díszített belső tere a város egyik büszkesége, az pedig jól megszokott kép, hogy épülete előtt szakadó esőben is hosszú sorokban állnak az emberek. A palota egy New York-i biztosítótársaság székhelyének épült, az itt lévő kávéház pedig az 1900-as évek elején lett az irodalmi élet központja. Ekkoriban volt itt törzsasztala a Nyugatnak és a Pesti Naplónak, Kosztolányi, Bródy Sándor, Babits, Kaffka Margit és Márai Sándor is megfordult itt, míg a (nem igaz) legenda szerint Molnár Ferenc a Dunába hajította az épület kulcsát, hogy sose zárhasson be. A fénykort hanyatlás, majd 1990-től a teljes bezárás követte. A palota 2006-ban újult meg teljeskörűen, és olyannyira visszakapta eredeti fényét, hogy kétszer is elnyerte a világ legszebb kávézójának járó elismerést. Érdekesség, hogy a kávéházban naponta többször élőben hallgathatunk cigányzenét.
Dohány utcai zsinagóga
Valószínűleg a Dohány utcai zsinagóga az első, ami eszünkbe jut, amikor kimondjuk a zsinagóga szót. Ez persze nem véletlen, mert az 1859-ben épült, 3000 fő befogadására alkalmas épület ikonikus tornyaival nemcsak a magyarországi zsidóság híres épülete, de a főváros egyik látványossága is. Mivel a 19. századra már elég nagyszámú volt a pesti zsidóság, felmerült a hitközségben, hogy egy méretében és látványában is pazar zsinagógát építsen magának, melynek tervezésére 1850-ben párhuzamosan több építészt is felkértek. Hild József, Feszl Frigyes és Kauser József is készített koncepciókat, de végül a bécsi zsinagóga tervezőjét, Ludwig Förstert bízták meg a Dohány utcai tervezésével. Neki köszönhetjük a kéttornyos, mór jegyekben gazdag épületet, ami ma Európa legnagyobb zsinagógája.
A Szimpla Kert
Bár ma már jóval kevesebb van belőlük, mint a 2000-es években, ezek az egyedi hangulatú szórakozóhelyek máig tömegeket (leginkább külföldieket) vonzanak. A romkocsmák jó része elhagyott, leromlott állapotú és a beruházók által lerombolni kívánt bérházakban jött létre, ám a lakosságnak köszönhetően ezek többsége védettséget kapott. Mivel ezeket így már nem lehetett lebontani, és az átépítés, a felújítás is csak bonyolult engedélyezési folyamat során jöhetett létre, a beruházók jó néhány romos épületet bérbe adtak – így jelentek meg Budapesten a romkocsmák. A legendás Szimpla Kert az egyik legrégebbi, legkomplexebb és leghíresebb romkocsma a városban. Itt a hét minden napján van valamilyen program, legyen szó koncertről, buliról, kiállításról vagy akár bolhapiacról. Ezt az érdekes kuszaságot szerintünk mindenkinek látnia kell, aki Budapestre érkezik.
Országház
A Steindl Imre tervezte épület az egyik legkedveltebb turista- és fotócélpont Budapesten. 20 évig tartott, mire elkészült ez a 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas épület, melynek díszítéséhez 40 kg aranyat és félmillió díszkövet használtak fel, nem beszélve a 40 millió tégláról, amiből épült. Az Országház épülete már az építése előtt is heves viták tárgya volt, a későbbiekben pedig az épületen belül is voltak incidensek, egyszer például még az üléstermet is szétverték.
Szent István-bazilika
A Szent István-bazilika a város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma, lépcsőin szinte mindig ücsörögnek a turisták, ahogy az előtte lévő téren is fogózkodó és felfelé néző embereket szúrhatunk ki. Fél évszázad alatt épült fel, a kupolája beomlott, három neves építészünk (Hild József, Ybl Miklós, Kauser József) és a kor legismertebb művészei (Lotz Károly, Róth Miksa, Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula) dolgoztak rajta. Érdemes átlépni a hatalmas kaput, mert a szakrális épület beltere rengeteg felfedeznivalót rejt – többek között a Szent Jobbot is itt őrzik. A 8000 fő befogadóképességű épületbe elcsendesedésre, misére ingyen is betérhetünk.
A 2-es villamos vonala
A város egyik legszebb útvonalát kínálja a 2-es villamos, amire felpattanva megcsodálhatjuk a Dunát a Lánchíddal, a budai oldalt a Gellért-heggyel, de a pesti Duna-korzóba és a Kossuth térbe is belefeledkezhetünk rajta. A villamos a Jászai Mari tér és a Közvágóhíd között közlekedik, a Duna-parton kanyarogva, az évek során pedig már a világ legszebb villamosvonalai közé is beválasztották.
Margitsziget
A Margitsziget igazi paradicsom, ha szabadtéri programra vágyunk. A Margit híd és az Árpád híd közötti sziget valójában egy nagy zöld park, ami ideális randi- és pihenőhelyszín, ahol egyaránt lehet sétálni, a Dunában és a rakpart menti épületekben gyönyörködni, piknikezni, strandolni a Palatinuson vagy úszni a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában, bringóhintózni és felfedezni a sziget néhány épületét, míg a sportos fővárosiak gyakran a köröket róják az 5,3 kilométeres futópályán. Ha már a szigeten vagyunk, a Japánkertet, a Vadasparkot, a zenélő szökőkutat, a víztornyot és a középkori kolostorromokat semmiképp se hagyjuk ki! Ha pedig kultúrára vágyunk, akkor a Margitszigeti Szabadtéri Színpad programjait is érdemes átnézni.
Fürdők
Szokás Budapestet fürdővárosnak nevezni, ami nem meglepő, hiszen nagyjából 80 geotermikus forrás fakad itt, másrészt nemcsak a törökök, de már a rómaiak is építettek itt fürdőt, ráadásul ez a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyvizeket fürdőink elsősorban gyógyászati, turisztikai és rekreációs célokra hasznosítják, de érdemes ezekre a helyekre a mártózáson és a pihenésen túl az építészet miatt is ellátogatni, hiszen többségük műemlék, és rengeteg apró részletet, díszítést és a vízi világot idéző motívumot fedezhetünk fel rajtuk. Az biztos, hogy a legismertebb és a turisták által is a leglátogatottabb a városligeti Széchenyi fürdő, de a szecessziós belsőtér miatt a Szent Gellért Gyógyfürdő is kihagyhatatlan látnivaló. Rajtuk kívül a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda, a Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, az Irgalmasok Veli Bej fürdője, a Dandár Gyógyfürdő és a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő várja a fürdőzni vágyókat, míg a Király Gyógyfürdő és a Rác Gyógyfürdő egyelőre a felújítását várja.
Budai Vár
Egyértelmű, hogy Budapest alaplátnivalói között ott van a budai Vár és környezete. A Szent György téren álló palota Luxemburgi Zsigmond idején vált a királyok otthonává, míg a legfényesebb korszakát Mátyás és II. Ulászló uralkodásakor élte. Bár Buda visszafoglalása idején az épület erősen megrongálódott, néhány középkori fala megmaradt, majd a 19. században megindult az erőteljes átalakítás: Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján. A II. világháború utáni felújítás során nem rekonstruálták a palota belső részeit, termeiben pedig a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum kapott helyet. Jelenleg zajlik a palota rekonstrukciója, a Nemzeti Hauszmann Program keretében a Hauszmann korabeli állapotokat állítják vissza – ez vonatkozik a Vár környékén lévő épületekre is. A budai Vár környezetében érdemes tenni egy kiadós sétát, megcsodálhatjuk közben a panorámát, kacskaringózhatunk a barokk lakóházak között, és megnézhetjük a Mátyás-templomot és a Halászbástyát is.
Gellért-hegy
Bár a Gellért-hegy nem tör himalájai magasságokba a maga 235 méterével, de felsétálni a meredek emelkedőin mégiscsak kihívás. Ám a csodás panoráma, a vadregényes ösvények és az itt-ott megbújó villák mindenért kárpótolnak. Mivel elég könnyen megközelíthető, és lenyűgöző látvány tárul elénk a Duna felé néző sziklafaláról, a turisták körében is igen népszerű. Ikonikus pontjai közé tartozik a Sziklatemplom és a Citadella, míg a titkosabb, kevésbé turistás helyet keresőknek a Filozófusok kertjében érdemes megpihenni. Ezen a helyen egyébként a Buda királyfi és Pest királykisasszony találkozását megörökítő szobrot is megtaláljuk. A hegyre két oldalról juthatunk fel, az Erzsébet híd felől a nyári időszakban működő vízesés mellett lehet elindulni, míg a Gellért fürdő mellől egy kevésbé meredek, de turistákkal teli, kicsit hosszabb út vár ránk.
Magyaros ételek
Budapesten több kockás abroszos, házias ételeket kínáló vendéglő is van, amelyek közül akad jó pár olyan, ami egyáltalán nem turistacsapda. Ezekre a helyekre nemcsak a külföldieknek, de olykor nekünk is érdemes ellátogatnunk, ha vágyunk egy jó gulyásra, pörköltre, halászlére vagy húslevesre, és épp nincs kedvünk vagy időnk saját magunknak elkészíteni. Ebben a listánkban három családias, magyaros fogásokat kínáló éttermet gyűjtöttünk össze.
Fővám téri vásárcsarnok
Ez az 1897-ben átadott épület az ország első vásárcsarnoka, ami ma már inkább a turistákra, mintsem a fővárosi vásárlókra fókuszál, de azért számukra is akad itt jó néhány friss áru. Érdekesség, hogy egy ideig a csarnok végében volt egy baromfiudvar, tele tyúkkal és csirkével, innen a kofák pár métert sétálva tudták árulni a friss tojást vagy a baromfihúst. Sőt, annak idején volt itt egy vendéglő is, ahol már a hajnali vásárnyitáskor megkapták az éhes szájak a pörköltet. Az épület 1977 óta műemlék, 1999-ben a felújításával elnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi díjat, azóta pedig állandó szereplője a külföldi útikalauzoknak.
Normafa
A fővárosiak egyik kedvenc kirándulási célpontja a budai hegyekben található Normafa, ahová minden évszakban előszeretettel felmennek a budapestiek, legyen szó az első hóról, az első tavaszi napsugarakról vagy a színekbe borult erdőről. Számos túraútvonalat és piknikterületet találunk itt, ráadásul az elénk táruló panorámát sem szabad elfelejtenünk. A legenda szerint Mátyás király születésének évében sarjadt ki az évszázadokig itt állt vén bükkfa. A bükkfa tövében énekelte el Schodelné Klein Rozália operaénekesnő Bellini Norma című operájának részletét, amely után a helyszín a Normafa nevet kapta. A fát a 20-as évek végén villám sújtotta, és elpusztult. A kirándulóhely viszonylag könnyen megközelíthető: a Széll Kálmán tértől a 21, 21A buszokkal, Hűvösvölgytől a Gyermekvasúttal, a Városmajortól pedig a fogaskerekűvel juthatunk el ide. Ha már fent vagyunk, akkor kihagyhatatlan az ottani rétes, és a Normafa Síházat is érdemes felkeresnünk.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
