Évtizedekig húzódott Budapest legmeghatározóbb városképi eleme, a Citadella megújítása, amely speciális karaktere, múltja és a hozzátapadt megannyi jelentésréteg miatt kihívás elé állította a szakmát, a közvéleményt és a politikát egyaránt. Az eltelt években mindannyiunkat foglalkoztatott a Mit lehetne kezdeni a Citadellával? kérdés, így volt már több ötletpályázat és szakmai vita is azzal kapcsolatban, hogy milyen funkcióval lehetne megtölteni a valamikori katonai erődöt. A Gellért-hegy tetején lévő épület felújításáról és új funkciójáról 2020 nyarán született kormánydöntés, azóta folynak a munkálatok, amelyek várhatóan 2026 tavaszára fejeződnek be.
20 000 négyzetméteres zöldfelület, új közpark, gyalogossétányok, kilátópontok, okostávcsövek és a magyarok szabadságküzdelmeit bemutató múzeum várja majd a látogatókat.
A Citadella megújításával párhuzamosan a Szabadság-szobrot is restaurálták, a főalak talapzatára ennek keretében helyeztek egy keresztet, annak ellenére, hogy az alkotó, Kisfaludi Strobl Zsigmond örököse és Budapest önkormányzata is tiltakozott az ellen, hogy bárki hozzányúljon a műalkotáshoz. Ahogy a bejáráson elhangzott, a kereszt az 1000 éves magyar államiságot, a nyugati kereszténységet és az európai kultúrkört szimbolizálja, ugyanakkor nem teljesen értjük (hívőként sem), hogy egy valamikori katonai erődítmény közepén, illetve a szabadságot szimbolizáló szobron milyen létjogosultsága van ennek a szimbólumnak.
Már a római hódítás előtt is állt itt erőd
Az 1960-as, 1970-es évekbeli feltárások bizonyították, hogy már az ókorban, a római hódítás előtt is állt itt erőd. A hegy tetejéről elvégre kitűnően belátható az egész Pesti-síkság a Gödöllői-dombságig, ahogy a környező budai dombok és a Duna is a szigetekkel. A török időkben palánkvár állt a hegyen, majd József nádor kezdeményezésére 1813-ban egy csillagvizsgáló (Budai Csillagvizsgáló) épült, amit végül 1849-ben a Gellért-hegy stratégiai pozíciója miatt a magyar honvédség használt a szabadságharc során: innen lőtték a budai Várat. Az egykori csillagda romjain épült fel végül az erőd.
A Citadella építését 1850-ben kezdték el Emmanuel Zitta irányításával, Ignaz Weiss tervei alapján. A császári katonaság 1854-ben vette birtokba az elkészült erődöt, amelynek neve az olasz „citadella” szóból ered, jelentése: ′fellegvár′, azaz a város fölé magasodó erődítmény. Alapvetően a budai Vár védelmét szolgálta a birodalmi védelmi rendszer részeként. Az osztrák csapatok 1899-ben vonultak ki az épületből, a budapestiek pedig azonnal hozzáláttak a Citadella bontásához, de anyagi okokból nem tudták befejezni. Egy V alakú nyílás és a rondella panorámaterasza máig őrzi ennek emlékét.
Megnyitották a zárt erődöt
A jelenlegi felújítás építészeti koncepciója ennek az 1899-es bontásnak a folytatása volt, így hangsúlyosan átvágták a falat, és összekötötték a Gellért-hegy két oldalát, ennek köszönhetően egyszerűbben bejárható lesz mind az erőd, mind pedig a hegy. Cél volt, hogy
a zárt katonai erődítmény helyén egy nyílt, szabad park és közösségi tér legyen,
így amellett, hogy megnyitották a falat, a lebetonozott felületeket is feltörték, és új gyalogösvényeket, kilátópontokat, belépőhelyeket alakítottak ki. A Citadella megújítása a régészeti feltárással indult. Ekkor kerültek elő a Csillagda falmaradványai és egy I. világháborús ágyútalp, valamint II. világháborús lövedékeket és légibombákat is találtak. Az állapotfelmérés után statikailag megerősítették a falszerkezetet és a födémeket, megtisztították a rondella belső tereit és az épületegyüttes központi udvarát, de eltávolították az idők során hozzátoldott idegen beépítéseket is, hogy az erőd visszakapja eredeti térszerkezetét.
Történelmi értékek és kortárs megoldások
A II. világháborús ostrom során bombázták az erődöt, ekkor sérült meg a déli fal is, amit mára úgy építettek újjá, hogy az eredeti osztrák technológiát alkalmazták. De a 10 000 négyzetméteres erődfalat, az ágyútorony külső és belső homlokzatát, a kődomb rézsűit is tisztították, javították, valamint konzerválták. A falrendszert borító süttői fehérmészkövet, illetve a falazatot felülről lezáró tardosi faragott vörösmészkövet kőrestaurátori felügyelet mellett, egy speciális réteggel fedték be, hogy tartósak legyenek az időjárás viszontagságaival szemben.
Minden egykori vésésnyomot, lyukat, belövést és bombabecsapódást meghagytak, láthatóvá tettek, amik az elmúlt 150 évben nyomot hagytak az erődön. Így a leendő kiállítási térben sétálva az eredeti téglákat látjuk, ahogyan a mennyezeten betonból kiöntve láthatjuk az egykori bombabecsapódás helyét is, abban az állapotában, ahogy a háború után befoltozták. Sőt, korábban a rondella keleti homlokzatán volt egy markáns nyom, amit egy szovjet bomba becsapódása okozott, ezt kövenként szedték szét a restaurátorok, és áthelyezték a nyugati udvarba – ezt csak a kiállítás részeként lehet megtekinteni. Érdekes még, hogy az új szerkezeteket fehér betonnal jelölik, ugyanakkor a Szabadság-szobor mögül a gyilokjáróhoz és a Citadella felső szintjéhez vezető lépcsősor és a fal e szín miatt olyannyira visszatükrözi a fényt, hogy alig bírtuk nyitva tartani a szemünket, amíg felsétáltunk a lépcsőkön – kifejezetten kellemetlen érzés volt.
A történelmi értékek megőrzése mellett új funkciót és kortárs megoldásokat is integráltak az erődbe. Ilyen a kiállítás fogadóterén átívelő többrétegű, ragasztott üvegből készült híd, ami azért is különleges, mert itt az üveg szerepe nemcsak esztétikai, hanem szerkezeti is. Az üveg mint elsődleges teherhordó anyag alkalmazása ugyanis kimondottan ritka az építészetben.
A 20. században a Citadella funkciója sokszor változott: volt rendőrségi lakás, nyomortelep, bűnözők búvóhelye, majd a II. világháborúban újra katonai célokat szolgált: bunkerek, légvédelmi állások, sebesültellátó kazamaták létesültek benne. A háború után laktanyaként funkcionált, az 1960-as évektől vendéglátó és turisztikai célokat is betöltött, míg a 2000-es években diszkó, hosztel és éjszakai klub működött itt. Az erőd felújítása várhatóan 2026 tavaszán fejeződik be, ekkor nyílik meg az ágyútoronyban a Szabadság Bástyája című kiállítás, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be, és okostávcsövek is a részét képezik, melyekben a török kori Pest képét láthatjuk majd. Fontos kiemelni, hogy a Citadella szabadon, bárki által látogatható lesz, csak a kiállításra kell majd jegyet váltani, de a belső közparkot, a körbeölelő sétányokat, a gyilokjárót mindenki szabadon bejárhatja, ezeken a részeken a látogatói élmény fokozásaként vendéglátó funkciókat is kialakítanak.
(Borítókép: Várkapitányság)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
