A 4-es metró az, amiről azt hittük, sosem készül el: ígéretek, kampányszövegek, halasztások társultak hozzá, míg sokunkban gyerekként valami megfoghatatlan titok és legenda épült köré. Éppen ezért volt hatalmas pillanat, amikor az elkészült vonalat és az állomásokat 2014-ben átadták. Idén 10 éves a 4-es metró, mi pedig összegyűjtöttünk 10 érdekességet a magyar kortárs építészet egyik csúcsalkotásáról.
Szerintünk máig az egyik legjobb kortárs építészeti alkotásunk a 4-es metró, amely állomásait nemcsak itthon, de komoly nemzetközi szaklapokban is méltatták. Bár a hatalmas látszóbeton, acél- és üvegfelületek meg a hodályszerű terek elsőre ridegnek és furcsának hathattak a városiaknak, az eltelt években sokan megszerették. Az állomások nagy belső terekkel épültek, a természetes megvilágítás előtérbe helyeződött, valamennyi állomás egyedi belső arculatot kapott, minőségi és sajátos anyagok jellemzik a teljes vonalat (döntően mozaik, üveg, cortenacél és látszóbeton), illetve gépészetileg is abszolút a jelenkor elvárásainak megfelelő megoldások születtek. A 10 állomást 5 építészcsapat (Sporaarchitects, Gelesz és Lenzsér, Budapesti Építész Műhely, Puhl és Dajka Építész Iroda) tervezte, ezt a sokszereplős folyamatot pedig az Erő Zoltán – ő ma Budapest főépítésze – vezette Palatium Stúdió fogta össze.
A végeredmény kortárs építészetünk egyik legmenőbb beruházása lett. Annak ellenére, hogy a föld alatt vagyunk, hogy leginkább csak végigsuhanunk a metróval, vagy épp felrohanunk a mozgólépcsőn, erősen ajánlott megállni, megcsodálni és megfejteni az állomások építészetét. A Fővám teret keresztül-kasul beszövő betonhálók, a Szent Gellért tér spirálos színes mozaikja vagy a II. János Pál pápa téren látszódó ipari formák elég Insta-kompatibilis alkotások lettek – csak hogy kiemeljünk néhányat. A 4-es metró állomásai pedig nemcsak minket, járókelőket ihlettek meg az évek során, hanem a filmeseket is, úgyhogy forgott itt a Vörös veréb, A kém, aki dobott engem, a Berlini küldetés és a Végtelen matrjoska című sorozat is.
1. Már 1972-ben felmerült az építése
A budapesti 4-es metróvonal építésének ötlete egészen 1972-ig nyúlik vissza, egészen pontosan már akkor megkezdődött a tervezése, amikor a 2-es metró vonala elkészült. A 3-as metróvonal Kálvin téri állomásának építésénél – az 1970-es években – már figyelembe vették ezen közlekedésfejlesztési terveket, és az akkori építés során létrehozták az M3–M4 vonal közötti átszálló műtárgyat is. Az átszálló folyosó tíz évvel ezelőtt megvalósult kialakítása csak annyiban tér el az akkori tervektől, hogy a 4-es metróvonal nem mélyebben, hanem épp ellenkezőleg, magasabban fut, mint a 3-as metróvonal – írta megkeresésünkre a BKV.
2. Kripta a mélyben
Nem is gondolnánk, hogy a Kálvin tér alatt van egy kripta, pedig logikus, hiszen a templomok alatt gyakran volt temetkezési hely. A Kálvin téri református templom alatti kriptákat a metró építésekor találták meg, amikor a munkálatok miatt megrongálódott a templom, és felújításra volt szükség. Itt több mint 70, a 19. században élt rangos pesti polgár földi maradványa nyugszik. Egy ideig itt nyugodott Wesselényi Miklós és pár hónapos gyermeke, és ma is itt nyugszik Almási Balogh Pál, Kossuth Lajos és Széchenyi István orvosa, a homeopátia hazai meghonosítója, illetve az író Fáy Miklós és zeneszerző fia, Gusztáv, valamint olyan egyházi méltóságok, mint Báthori Gábor és Török Pál.
3. Két halálos áldozata volt az építésnek
Egy munkást betondarabok zúztak halálra, egy másik pedig az építési daruban halt meg.
4. Rejtett üzenetek
Nem biztos, hogy elsőre mindenkinek feltűnik, de a Kálvin téri metróállomás falait nem csak random minták díszítik. Ha elég ideig vizsgáljuk ezeket a színes mintákat, észrevehetjük, hogy ezek bizony hangjegyek, a mozgólépcsőn egy szinttel lejjebb érve pedig még egy kézzel írt szöveget is kiolvashatunk belőlük. Aki nem végzett zeneművészetit, és nem tudja kívülről a különféle zenei művek kottáját, annak eláruljuk, hogy a mozaikok Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus című oratóriumát alkotják. Hogy mégis miért van itt egy református énekeskönyvben lévő mű, arra a Kálvin tér névadója és persze maga a református templom ad okot, másrészt a tervezőnek tetszett, hogy ebben a kétszintes térben elhelyezheti „A szegényeket felmagasztalod, a kevélyeket aláhajigálod” részt.
A Kálvin mellett egyébként a Rákóczi téri metróállomáson is találunk rejtett üzeneteket: a látszóbetonba vésve Szerencs, Sárospatak, Tállya, Tiszavasvári és további északkelet-magyarországi települések neveit látjuk bevésbe. A megoldás egyszerű, itt voltak a Rákóczi-birtokok.
5. Kortárs képzőművészeti alkotások
Tele vannak az állomások kortárs képzőművészek alkotásaival, így több helyen is láthatók például üvegtextilek. Ezek azok a panelek, amiket elsőre mi is gyakran absztrakt mintákkal teli színes üvegnek néztünk, de valójában textilművek vannak benne. Ezek Hegedűs Andrea textilművész alkotásai. A II. János Pál pápa téri állomás végfalára Jovánovics György készített egy kifejezetten a környezetbe illő betonplasztikát, míg a Szent Gellért teret díszítő mozaik Komoróczky Tamás képzőművész alkotása.
6. A legmélyebb állomás
A Fővám téri állomás a legmélyebb, a peron 32 méter mélyen van a felszínhez képest.
7. A legbonyolultabb állomások
Építéstechnikai szempontból 4 olyan állomás van, amelyeket jóval nehezebb volt kivitelezni, mint a maradék hatot. Ahogy kérdésünkre a BKV is írta, az egyik legbonyolultabb a Szent Gellért téri állomás építése volt, mivel innen indult a pesti oldal alagútfúró pajzsa, számolniuk kellett a Duna és a BME CH épületének közelségével, de itt egy fordító műtárgyat is építeni kellett a vonali vágánykapcsolat számára. A Fővám téri állomás egy része benyúlik a Duna medre alá, ezért ezt csak talajfagyasztásos módszerrel lehetett megépíteni. A Rákóczi téren volt a legszűkebb helyük és a legrosszabb talajviszonyok, míg a Kelenföldi vasútállomásnál az organizáció okozta a nehézségeket, hiszen itt egy működő vasútállomás alatt kellett építeni.
8. Külföldi díjeső
Az M4-es metróvonal az egyik legtöbbet díjazott kortárs építészeti alkotásunk, ráadásul nemcsak itthoni, de külföldi díjakat is rendszeresen bezsebel. 2006-ban a Fővám téri állomás már tervként elnyerte az Építészfórum Média Építészeti Díját, majd megépülte után az egész metró Építőipari nívódíjat nyert. De a Fővám téri és a Szent Gellért téri állomás az Architizer A+ Awards (2015), az ArchDaily Building Of The Year (2015) díjait is elnyerte, míg a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) nemzetközi kiválósági díjával és a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázattal mind a 10 állomást díjazták.
9. Különleges mozaikok
A Gellért téri és a Fővám téri mozaikokat Olaszországban gyártották 3 hónap alatt. Eredetileg a Duna két partján lévő állomások egymás ikertestvérei lettek volna, a tervek szerint a pesti oldalon is ugyanolyan mozaikmintát és ugyanazt a hat színt láthattuk volna.
10. Közép-Európa első…
…automata vezérléssel megvalósult mélyvezetésű metróvonala.
(Borítókép: Bikás park, Balkányi László – We Love Budapest)
