Aki Romániába utazik Magyarországról, az általában Erdélybe, azon belül is Székelyföldre megy. Pedig közvetlenül a határ mentén is található egy Párizs világát idéző, méltatlanul mellőzött település, Nagyvárad.

Csodáljuk a francia fővárost és Barcelonát, a szecessziós épületek szépségét, de kevesen tudják, hogy Budapesttől alig háromórányi autóútra építészetileg legalább ugyanennyire figyelemre méltó város található. A román–magyar határtól pár kilométerre fekvő Nagyvárad nem csupán tagja az Európa 23 szecessziós városát tömörítő szervezetnek, a Réseau Art Nouveau Networknek, hanem 2022-ben egy nívós turisztikai portál „Európa legjobb Art Nouveau (szecessziós) úti céljának” választotta.

Az egykori Bihar vármegye székhelye a korán kelők számára akár egynapos programnak is ajánlható, hiszen a magyar fővárostól az M3-as érintésével körülbelül három óra alatt érhető el (szerencsés forgalmi viszonyok esetén ebbe egy kávé is belefér). Az út busszal és vonattal is megtehető, ekkor inkább 5-6 órával számoljunk. Az autóval érkezők számára egy tipp: a Román Hadsereg útja (Calea Armatei Române) és a Fogarasi út (Strada Făgărașului) találkozásánál van egy alig kihasznált kis parkoló, ami még pont nem tartozik bele a fizetős zónába. Innen a központ nagyjából húsz perc séta.

Itt volt Szent László végső nyughelye

Nagyvárad a Sebes-Körös partján fekszik, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál, évszázadok óta fontos kereskedelmi útvonalak találkozási pontja. Már István király alatt egy földvár állt itt, első virágkorát Szent Lászlónak köszönhette, aki gyakran vadászott errefelé, majd monostort és püspökséget hozott létre. A szent király annyira szerette a települést, hogy ide is temették. A legenda szerint a testet szállító szekér elé fogott ökrök maguktól indultak el Nagyvárad felé (más változat szerint angyalok tolták). Ebből tudta mindenki, Isten akarata, hogy a lovagkirály a városban nyugodjon. A sír hamar „csodatevő” zarándokhely lett, Ulászló lengyel király 1412-ben gyalog és mezítláb zarándokolt a sírhoz. Kevéssé emlegetik, de a „szent helyen” istenítéleteket, tüzesvas-próbákat és forróvíz-próbákat is tartottak.

A mongolok a várost lerombolták, a tatárjárásról fennmaradt egyetlen korabeli beszámoló, a Siralmas ének szerzője, a Rogerius mester néven emlegetett kanonok is Váradon szolgált. A 14. században már javában folytak a nagy építkezések, sokszor Itáliából hívott mesterek vezetésével. Ebből a korszakból származnak az Olaszi vagy Velence városrész elnevezések. Luxemburgi Zsigmond közbenjárásával a pápa 1407-ben búcsúengedélyt adott a székesegyháznak. Abban az időben csak a velencei Szent Márk- és az assisi Santa Maria Portiuncula-székesegyház rendelkezett ilyen kiváltsággal.

Gazdasági és szellemi pezsgés a Monarchia évei alatt

A török kor alatt Nagyvárad az Erdélyi Fejedelemséghez került, Izabella királyné, Szapolyai özvegye itt rendezte be az udvartartását. De a város kiemelkedő szerepe a dualizmus korában jött el. Ebben az időszakban Debrecen és Nagyvárad egyfajta vetélytársakká váltak. Mindkét város a régió központi szerepére pályázott, karakterük azonban egészen eltérő volt. Debrecent protestáns „parasztpolgárok” lakták, míg Nagyvárad katolikus volt, és sokkal inkább polgárosult, mint a „kálvinista Róma”. Kialakult egy erős nagyvállalkozói réteg, körükben nagy arányban voltak zsidók. A gazdasági megerősödés pezsgő szellemi életet hozott.

Országosan jelentős irodalmi-kulturális szervezetek jöttek létre, mint például a holnaposok vagy a Szigligeti Társaság. Az egyesületek tagjai között ott találjuk Ady Endrét, Juhász Gyulát, Dutka Ákost, Emőd Tamást, Babits Mihályt, Balázs Bélát és Miklós Jutkát. A boldog békeidők Nagyváradát talán semmi sem idézi fel jobban, mint az a jelenet, amikor a fiatal hírlapíró, Ady Endre az Astoria Szálló EMKE kávéházában üldögélt. Tekintete ekkor akadt meg a sétányon agarait sétáltató Brüll Adélon, egy hadseregszállító feleségén.

Minden szecessziós iskola képviselteti magát

A máig álló nagyváradi vár legrégebbi fennmaradt szárnya reneszánsz, de a későbbi századokban is bővítették az épületet. A magyar történelem emlékeit kutató turisták azért is érkeznek ide, mert itt található I. László és Luxemburgi Zsigmond sírjainak a helye. A török harcok és belháborúk miatt már egyik test sincs itt, maguk a síremlékek is veszendőbe mentek, a vár udvarán csak jelölve vannak az egykori temetkezési helyek. A szintén „kötelező látnivalók” közé sorolt neológ zsinagóga historizáló, a római katolikus székesegyház, a püspöki palota és a Kanonoksor barokk stílusúak.

Ugyanakkor a város hangulatára a szecesszió nyomja rá a bélyeget. Sétánkra induljunk Nagyvárad központi teréről, a Szent László térről, amelyet románul demonstratív módon Piața Uniriinek, vagyis Egyesülés terének neveznek. Bármerre megyünk, mindenütt játékos indák, virágmintás stukkók, kreatív geometrikus alakzatok vagy színes kerámiák köszönnek vissza a házak homlokzatáról. Ha alkalmunk van egy-egy társasházba besurranni, akkor megcsodálhatjuk az igényesen, műgonddal kialakított lépcsőházakat is. Néhány éve az önkormányzat magasabb adót helyezett kilátásba azoknak a társasházaknak, amelyek nem újították fel a homlokzatukat. Ennek hatására az utcafrontok szinte kivétel nélkül megszépültek. A kapuk mögött azonban sok helyen már egészen más kép fogadja a látogatót. Nem csak a belváros gyönyörű, érdemes messzebb sétálni a turisták által gyakran látogatott részekről, itt is gyöngyszemeket fedezhetünk fel.

A nagyváradi szecessziónak van egy nagyon sajátos vonása. Sok más európai városnak is az „Art Nouveau” határozza meg az utcaképét, de ezekben rendszerint működött építészoktatás, amire aztán művészeti iskolák épültek rá. Ez nagyban meghatározta a város arculatát is. Nagyváradon ilyen soha nem volt, így a kontinens különböző képzőhelyein végzett építészek „idehozták” a stílus különböző arcait. A bécsi geometrikus stílusokat fedezhetjük fel a Darvas–La Roche-házon, a Körös-híd geometrikus jegyei a német Jugendstilt idézik, a Moskovits-palota növényi ornamentikája, íves vonalai és mélykék színe pedig a liliomstílusra (Lilienstil), a müncheni szecesszióra jellemző. Az Ullmann-palota homlokzatán pedig a menórát tartó oroszlánok utalnak az építtető vallására.

Természetesen jelen van a Lechner Ödön által teremtett magyaros szecesszió is, a népművészetből kölcsönzött motívumokkal: tulipánokkal, virágmintákkal és pávaszemekkel. Ilyen a Stern-ház, de a művészeti kifejezésmód leghíresebb nagyváradi épülete a Fekete Sas palota. Az épületben Y alakú, üveggel fedett passzázs található, a megoldás a századfordulón nagyon divatos volt, a budapesti Párisi udvar ugyanilyen megoldással készült. A passzázsban üzlethelyiségek találhatók, párat kiadtak boltoknak és kávézóknak, de sajnos a legtöbb funkció nélkül, üresen áll.

A gyönyörű Nagyváradot joggal hívta Ady a Körös-parti Párizsnak, legalábbis egy gyakran idézett nagyvárosi legenda szerint. A valóságban a világ folyásával sok tekintetben elégedetlen költő a Pece-parti Párizsnak nevezte a települést. Az említett vízfolyás Félixfürdő mellett ered, és itt folyik bele a Körösbe. Ady korában a szemét- és szennyvízcsatornája volt a városnak, így a kijelentés mögött gúny állt, csak az idő szépítette meg és helyezte más kontextusba.

Ady Endre és a szecessziós villa

Bár Nagyváradon napokat lehet eltölteni csak sétával, két múzeumot érdemes beiktatni. Az egyik a már említett Darvas–La Roche-ház, amelyet Darvas Imre fakereskedő építtetett magának a 20. század elején. Az épület 2020-ban nyílt meg múzeumként. Korabeli szecessziós bútorokkal, műtárgyakkal és berendezésekkel mutatja be, miként élt a korabeli elit az utolsó ablakkilincsig művészileg megtervezett villában. A konyha és a fürdőszoba enteriőrje is a békeidők hangulatát idézi, a Zsolnay kerámiák, szobrok és az ólomüveg ablakok eredetileg is a házhoz tartoztak. A korabeli diszkút mellett vagy az emeleten lévő télikertben ülve a Ferenc József korabeli Bécsben is érezhetjük magunkat.

Az Ady Endre Emlékmúzeum az egykori Müller kávéház nyári kioszkjában található a Traian parkban. Az apró, de annál tartalmasabb múzeum a költő nagyváradi éveire koncentrál, leginkább levelek és visszaemlékezések alapján. Ne gondoljunk unalmas vagy száraz tartalomra, a múzeum varázsa pont abban rejlik, hogy elénk tudja varázsolni a kreatív, társadalmi kereteket nehezen tűrő, néha talán indulatos és meggondolatlan, de nagyon is emberi költőt, akit három hónapos elzárásra ítéltek az Egy kis séta címet viselő publicisztikájáért. A kiállítás után pedig jólesik egy kávé vagy egy limonádé a téren ülve és nézelődve, hiszen az épület alagsorában egy kávézó üzemel.

A képgalériára kattintva még több fotót nézhettek meg Nagyváradról! 

Felhasznált irodalom:

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék