A főváros környéki városokat bemutató cikksorozatunkban jó pár helyet bejártunk már. Kalandoztunk többek között Zebegény, Vác, Esztergom, Zsámbék, Nagymaros és Szentendre kanyargós, rejtett utcáin, most pedig megnéztük, mi mindent ad még nekünk Gödöllő a híres barokk kastélyán túl.
Sokkal közelebb van, mint gondolnánk
Gödöllő 30 kilométerre van Pesttől, autóval és vonattal nagyjából fél óra alatt elérjük, HÉV-vel picit tovább tart az utazás, közel egy óra kell. A vonat a Keleti pályaudvarról indul, a H8-as HÉV az Örs vezér teréről, de távolsági busszal is megközelíthetjük a várost Újpest-városkaputól, illetve a Stadion autóbusz-állomásról is indulnak járatok. Gödöllőt dombok és völgyek formálta zöld terep veszi körül, ez a Rákos-patak völgye, egy olyan erdős terület, ahol évszázadokon át vadásztak királyok és főurak. Ez a szép táj a városnézés mellett sokakat túrázásra is sarkall, így a bakancsunkat semmiképp ne hagyjuk otthon!
Egy kis gödöllői történelem
Gödöllő hivatalosan csak 1966-tól város, annak ellenére, hogy okleveles említések szerint már 1349-ben is létezett. Bár leginkább a Habsburgokhoz kötjük, felvirágzását valójában Grassalkovich Antalnak köszönhetjük, aki a 18. században birtokai központjává tette Gödöllőt. A kastély és a város műemlékeinek jó része, valamint a máriabesnyői kegyhely is ebből az időszakból származik. Az 1848–1849-es szabadságharc idején Kossuth Lajos a gödöllői kastélyban fogalmazta meg a Függetlenségi nyilatkozatot, a kiegyezés után pedig a kastélyt a magyar állam koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adományozta – ekkor indult Gödöllő második virágzása.
A környék a századfordulóra már nemcsak a királyi pár, de a fővárosiak kedvelt kiránduló- és nyaralóhelyévé vált. Megközelítését előbb a vonat, az 1910-es évek elején pedig már a HÉV is segítette. Megtelepedtek itt művészek, színészek, Blaha Lujzának is volt itt háza, de 1944-ben, egy szőnyegbombázás során megsemmisült. A 20. század elején a Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor alapította művésztelepéről volt híres. A telepet a magyar szecesszió központi iskolájaként tartották számon, egyfajta szellemi és alkotóközösségként működött, a művészek pedig az egymáshoz közeli utcákban béreltek házat, lakást vagy szobát.
Sissi-emlékek
A Gödöllői Királyi Kastély kihagyhatatlan látnivaló, tereiben többször jártunk már, és minden egyes alkalommal képes minket lenyűgözni. Mindez nem is csoda, hiszen az 1735-ben emelt épület az ország legnagyobb barokk kastélya, és a korszak akkori sztárépítőmestere, Mayerhoffer András munkája. Minden van itt, ami nem hiányozhat egy kastélyból, így a rengeteg szoba és szalon mellett bálterem, kastélykápolna, lovarda és pálmaház is. Az épület mellett a parknak is érdemes időt szentelnünk, jelenlegi formáját a 19. század idején a romantika és a szentimentalizmus jegyében alakították ki. A ligetes facsoportok, gazdagon virágzó ágyások mellett ma már madárbarát tanösvény és mezítlábas ösvény is van, a kanyargós utakon pedig jólesik a séta. Ha a kastélyba nem váltunk jegyet, ide akkor is beléphetünk.
A HÉV mentén találjuk az Erzsébet-parkot, amit 1898-ban a királyné tiszteletére hoztak létre. Egyike volt azoknak a parkoknak, amelyeket a királyné tragikus halálát követően hoztak létre az országban. Egy krími hársakkal szegélyezett sétány vezet minket Erzsébet királyné egész alakos szobráig (ez volt a világon az első), amit 1901-ben I. Ferenc József jelenlétében lepleztek le.
A Grassalkovich-kastély alsó parkja egészen az Állomás térig ér, ezen átsétálva érhetjük el az 1882-ben emelt neoreneszánsz királyi várót. Az uralkodói váróterem típusa alapvetően a német nyelvterületeken terjedt el, így érkezett meg hozzánk is. A II. világháborút megsínylette, egyszerű lapos tetős utasforgalmi épületként állították helyre, csak 1958-ban nyilvánították műemlékké. 2011-ben újították fel, azóta egy kisebb városi múzeum és kulturális tér működik benne, ahol rendszeresen rendeznek jazzkoncerteket, felolvasásokat, könyvbemutatókat.
A kastéllyal szemközt álló barokk Várkapitányi Lak eredetileg a Grassalkovich-uradalom jószágkormányzójának otthona volt, később Ferenc József rendelkezésére bocsátották, ekkor az udvartartás tisztségviselői használták. A Horthy-korszakban testőrlaktanyaként funkcionáló épületet 2019-ben állították helyre. Az adventi időszakban itt működik a Karácsonyház, az év más részeiben pedig képző- és iparművészeti kiállítások (többek között a Gödöllői Iparművészeti Műhely tárlatai), kulturális rendezvények kapnak helyet.
Látnivalók a kastélyon túl
Érdemes egy sétát tenni az egykori gödöllői művésztelep utcáján és ellátogatni a GIM-házhoz, ez a Gödöllőn és környékén élő iparművészek műhelye, ami az alkotás mellett időszaki kiállításoknak is helyet ad. Ahogy a kastély, úgy a város főtere, vagyis a Szabadság tér és környezete is fontos célpont, ha Gödöllőn járunk. Az egykori községháza ma már hotelként (Erzsébet Királyné Szálloda) funkcionál, érdemes megcsodálni hagymakupoláját, ívelt ablakait, szecessziós füzéreit, amelyek máig a városközpont egyik fénypontjává teszik. A szépen rendezett téren megéri megpihenni, vannak itt zöldfelületek, virágok, árnyékot adó fák, és az 1745-ben felszentelt református templomot is itt találjuk. A Szabadság tér 2012-ben a Magyarország legszebb főtere címet is elnyerte.
A Gödöllői Városi Múzeum és a mozi épülete eredetileg Hamvay Ferenc kúriája volt, a 18. századtól pedig vendégfogadóként működött. A mozit 1930 körül alakították ki benne, a múzeumi funckió pedig a 70-es években került ide. Udvarán működik a városi piac, és itt találjuk a Monarchia Rétesházat is.
Igazi titkos csemege a gödöllői szocreál lakótelep, ami az egyetemhez közel, a fák között bújik meg. Ide turista csak elvétve érkezik, leginkább akkor, ha szereti az építészetet és vevő az 1950-es évek rövid életű stílusára, a szocreálra. A telepet az 1950-es években építették, eredetileg tanári és professzori lakóházak voltak, némelyik földszintjén még üzleteket is kialakítottak. Mindez az egyetem fejlesztéséhez kapcsolódott, így épült meg a kútház és a víztorony is, bár utóbbiban – funkciója ellenére – sosem volt víz. A csendes, kisvárosi teleptől nincs messze a Magyar Agrártudományi Egyetem campusa, amelynek neobarokk főépületében eredetileg a premontrei rendház és gimnázium működött.
A már említett víztorony Gödöllő egyik legérdekesebb épülete, már csak azért is, mert egyidőben Európa legnagyobb napóráját szerették volna itt létrehozni. A Jánossy György tervezte toronyra az egyetemi lakótelep ivóvízellátása miatt volt szükség, mellette kilátó és időjárás-megfigyelő állomás is lett volna. Ez végül nem valósult meg, ám már a 60-as években felmerült az épület hasznosítása, ekkor még napóraként. A víztornyot körbeveszi egy kőkerítés, ennek vonalát az épület tetején lévő szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki, míg a torony a napóra mutatója lett volna. A furcsa totemek valójában a 12 állatövi jegyet ábrázolják és az idő múlását mutatták volna.
Ha városi látnivalók helyett a természetbe vágyunk, akkor a Gödöllői Arbo-park felé vegyük az irányt (távolsági busszal a Gödöllő, Méhészet megállóban, míg vonattal a Gödöllő-Állami telepek megállóhelyen kell leszállni). A hely az ezerarcú erdőt mutatja meg nekünk, hiszen a 137 hektáros, szabadon bejárható területen 154-féle erdőtípust találunk. Itt a kikapcsolódás és a rekreáció mellett a játszva tanulás, a vezetett séták és a különféle programok egyaránt megférnek, hiszen tanösvényeket, információs táblákat, erdészeti tematikájú játszóteret is kialakítottak. Az arborétum maximálisan gyerek- és kutyabarát, négylábúakat azonban csak pórázon sétáltathatunk.
Az arborétumon kívül az egyetemhez tartozó MATE Botanikus Kertet is megéri bejárni. A 4,5 hektáros kertet 1959-ben kezdték el kialakítani, gyűjteményei között van bambuszerdő, magnólia-, rózsa- és galagonyagyűjtemény is. A kertben üvegházak, tavak és egy kisebb tanösvény is vár ránk, miközben olyan védett fajokat is láthatunk, mint az illír sáfrány vagy a homoki árvalányhaj. Érdekesség, hogy az országban ez volt az első agrobotanikus kert (elsősorban a mezőgazdaságban hasznosított növényeket mutatja be), legöregebb fája pedig a kb. 289 éves „Vén Vackor”, ami nemcsak Magyarország, de Európa legismertebb vadkörtefája.
Amennyiben hosszú hétvégére érkezünk, nyugodtan vágjunk bele a kirándulásba is, szuper helyszín ehhez a Gödöllői-dombság. Az Aranyos-patak völgyében található Babati-tavak, valamint a Pap Miska-kút népszerű kirándulóhelyek a könnyedebb erdei sétát kedvelőknek, míg a mogyoródi Szent László-kilátót és a Margita-hegyet a kilátás miatt érdemes felkeresni. Hangulatos helyszín Máriabesnyő is, ahol az ország egyik fontos Mária-kegyhelyét találjuk. A Nagyboldogasszony-bazilika alsótemplomában találjuk a Grassalkovich család kriptáját, a kolostor udvarán pedig a Mária Múzeumot. A sétát a templomkerti kálváriával és a közeli temetővel egészíthetjük ki, ahol Teleki Pál sírja is megtalálható. Ezeken kívül még számos túraútvonal van a környéken, válogathatunk kedvünkre a rövidebb és a hosszabb távok között.
És ha megéhezünk?
Cseppet se aggódjunk, ha megéhezünk gödöllői kalandunk során, ugyanis van jó pár hely, amit érdemes kipróbálnunk! Egyik kedvencünk a Kútház újhullámos kávékortyoló a MATE közelében. Ez a város egyik leghangulatosabb kávézója, ahol saját pörkölésű kávét és minőségi összetevőkből készült sütiket és péksüteményeket kapunk. A Szabadság téren találjuk a Tóth Pékség és Specialty Kávézót, ahol a specialty kávék mellett édes és sós péksüteményeket is találunk, ráadásul a családi vállalkozás már 30 éve készíti a leveles péksütiket és a kovászos kenyereket – megéri kipróbálni. Ha már a városközpont, itt van a realisztikus desszertjeiről híres Sulyán cukrászda is. Az édességeket kínáló helyek sorából a Sissi Fagyizó sem maradhat ki, amit két helyen is megtalálunk Gödöllőn: a főtéren és az Átrium Üzletházban.
A klasszikus, házias süteményeket kedvelőknek, a franciás desszertek iránt érdeklődőknek, a mentesen étkezőknek jó választás a Solier Cukrászda és Kávéház, illetve a felette lévő Solier Fúziós Desszert Étterem (utóbbi csak előzetes foglalással, hétvégén tart nyitva). Hogy hazafelé is legyen nálunk egy jó bagett vagy egy finom pogácsa, a Sarankó Pékséget mindenképp ejtsük útba, ahol vadkovásszal, biolisztekből és adalékanyagok nélkül készítik a kenyereket. Újdonság Gödöllő gasztrotérképén a Bloom Coffee, ahol a matcha szerelmesei biztosan jól fogják érezni magukat. Többféle, klasszikus, gyümölcsös és szezonális matchaitalt készítenek (például a matcha pörkölt, lágyabb rokonát, a hojichát is megtaláljuk a kínálatban), csak prémiummatchával dolgoznak, és itt az is megtalálja a maga számítását, aki még csak barátkozik ezzel a műfajjal. Emellett persze kávé, chai italok, reggeli kínálat, kézműves péksütemények és pohárkrémek is vannak a kínálatban. Házi süteményért, specialty kávéért és a bájos otthonosság érzetéért a Caravella Cafét is érdemes felkeresni.
Ha olaszos ételre vágyunk, a Napolizzát keressük, ahol minden megvan, ami egy jó pizzához kell. Ha megfáradunk a nézelődésben és kényelmesen szeretnénk étkezni, akkor a Smarni Étterem lesz a mi helyünk, ráadásul itt minden étel gluténmentes.
(Borítókép: Mudra László – We Love Budapest)
