A tér és névadója
Mivel egy nagy és a szépségénél fogva a szemet rabul ejtő templom áll a tér közepén, talán elsőre észre sem vesszük, hogy Buda elsőként felépült református temploma, ahol annak idején Ady Endre feleségül vette Csinszkát, nemcsak egy tér közepén áll, hanem a mérete miatt elfoglalja annak nagy részét is. Manapság a Szilágyi Dezső tér a budai oldal egyik csendes része, ahol a templom épülete mellett, árnyas lombú fák alatt ejtőzhetünk, pihenhetünk, olvashatunk nagy nyugalomban, annak ellenére, hogy a tér két forgalmas út, a Fő utca és a Bem rakpart között fekszik. Ugyancsak nagyban eltér a Szilágyi Dezső tér hangulatától a közelben fekvő Batthyány tér zajos forgalmassága, míg a másik irányban a Corvin teret találjuk, ahol templom ugyan nincs, mégis hasonló nyugalmat áraszt.
A Szilágyi Dezső tér 1903-ban kapta a nevét, két évvel azután, hogy a névadó politikus, egykori igazságügyminiszter elhunyt. Szilágyi a népszerű politikusaink közé tartozott, akit kilenc alkalommal választottak meg országgyűlési képviselőnek, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, tisztelői és méltatói közé olyanok tartoztak többek között, mint Eötvös Károly vagy Mikszáth Kálmán. Az egykori politikus a Fiumei úti sírkertben nyugszik, oroszlános síremlékét Stróbl Alajos tervezte.
Mielőtt a tér megkapta ma is használatos nevét, mindig a funkciója szerint nevezték el. Mivel fontos kereskedelmi pontja volt Budának (magyarul piac), ezért elsősorban erről kapta a neveit: Alsó Vásár tér volt az első ismert elnevezése, amit előbb (1830-tól) a Cserép tér, majd (1860-tól) a Fazekas tér követett. Utóbbi kettőt azért kapta, mert a környéken mindig is nagy számban éltek és dolgoztak fazekasok, akik itt árulták a portékáikat. De csak az 1890-es évekig, mert aztán (1893 és 1896) között felépült a templom, Buda első református temploma.
Egy templom, három ház
A templomot az a Pecz Samu tervezte, aki tiszteletből szobrot is kapott a téren – a templom melletti kertben –, mely díszkút is egyben. A szobrot Berán Lajos tervezte, míg a talapzatát Pecz tanítványa, Sándy Gyula, akinek legfontosabb alkotása a ma Pénzmúzeumként működő egykori Postapalota.
Ha már a Szilágyi Dezső téri volt az első református templom Budán, Pecz Samu megadta a módját az épület tervezésekor. Egy monumentális látványelemnek is felfogható, gótikus várra emlékeztet, vörös téglából épült fel, és Zsolnay cserepek díszítik. Aki meglátja, akár a másik oldalról is, nem bírja levenni róla a szemét. Így lehetett ezzel Ady Endre is, aki itt vette feleségül Csinszkát, de Horthy István is ebben a templomban nősült meg.
Nem a templom az egyetlen fontos és szép épület a Szilágyi Dezső téren, de az tény, hogy ez a koronája. A Szilágyi Dezső tér 1. szám alatti, 1899-ben átadott szürke épület, a Neuschloss-palota amolyan családban marad módra épült meg. A megrendelő Neuschloss Miksa nagyvállalkozó volt, a tervező pedig a művészettörténész, archeológus, valamint építész Neuschloss Kornél. Szintén 1899-ben épült fel a Szilágyi Dezső tér 3. szám alatti ház, melynek falán kapott emléktáblát a tér névadója. A háromemeletes épületet a már korábban említett Sándy Gyula tervezte a Budai Református Egyházközség számára.
Végül, de nem utolsósorban ott van még a Szilágyi Dezső tér 4. szám szép, szecessziós háza, ami 1911 és 1913 között épült fel a Hauszmann Alajos-tanítvány Kopeczek György tervei alapján. Az építtetője Förster Nándor báró volt, aki a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára és a Diósgyőri Magyar Királyi Vas- és Acélgyár igazgatója volt, valamint a gépgyártulajdonosok és gyárigazgatók klubjának elnöke, vagyis egy igazi nagyipari nagykutya. De az épület, melynek homlokzati üvegmozaikja Róth Miksa műhelyében készült, elsősorban nem a megrendelő és a tervező, valamint a kivitelező személyek, hanem mások miatt fontos helyszín.
Mint arról emléktábla is tanúskodik a ház falán, 1922 és 1928 között ebben az épületben élt Bartók Béla és első felesége, Ziegler Márta. Ennek emlékére pedig a belső udvaron minden évben ún. udvarkoncerteket szerveznek, melyeken Bartók műveit adják elő. Ebben a házban látta meg a napvilágot 1913. január 31-én Amrita Sher-Gil, a tragikusan fiatalon elhunyt indiai–magyar festőművésznő, akit a „magyar Frida Kahlónak” is neveznek, és aki Baktay Ervin unokahúga volt.
(Borítókép: Csudai Sándor – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
