Könnyű elsétálni az Allee mellett úgy, hogy szinte észre sem vesszük az apró parkot, ami otthont ad a főváros egyik legérdekesebb szobrának. Az alkotás egy valamikor jobb napokat látott, kissé gazos területen kapott helyet. Bár a területet kapu zárja el, az utcáról is jól látszik, ahogy a szomszédos ház falán található sgraffito is, amely szintén hozzá kapcsolódik. Az alkotás valószínűleg Budapest egyetlen fekete bőrű embert ábrázoló szobra, Kárpáti Anna szobrászművész készítette 1967-ben, azonban csak 1973-ban állították fel a jelenlegi helyén,
ÉS egy tragikus szerelmi történet kapcsolódik hozzá.
A szobor modellje egy hazánkban tanult kongói diák, Alpha volt. A 60-as évektől a kádári Magyarország tudatosan építette kapcsolatait a frissen függetlenné vált afrikai országokkal, ennek köszönhetően hazánkba sok egyetemi hallgató érkezett Afrikából, akik főleg a műszaki, az orvosi és a mezőgazdasági intézményekben tanultak. Alpha is így került Budapestre, és a már befutott alkotónak számító Kárpáti Anna műtermében rendezett afrikai szeánszon megismerkedett a művésznővel, a kapcsolatból pedig szerelem lett. Alpha egy rövid időre hazalátogatott Kongóba, a repülőjegyet is megvette a visszaútra,
ám soha nem érkezett VISSZA Budapestre.
Politikai káosz, ami kettétört egy szerelmet
Kongó története a 20. században különösen brutálisan alakult. A kizsákmányoló belga gyarmati uralom után az ország 1960-ban vált függetlenné, ám szinte azonnal válságba süllyedt: fellázadt a hadsereg, Belgium katonailag is beavatkozott, a gazdag Katanga tartomány pedig elszakadt. Miután az ENSZ nem volt hajlandó katonai erővel felszámolni Katanga különállását, Patrice Lumumba miniszterelnök a Szovjetunióhoz fordult segítségért, ami a hidegháború közepén Washingtonban komoly riadalmat keltett. 1960 szeptemberében Joseph-Désiré Mobutu vezérkari főnök puccsal félreállította Lumumbát, akit 1961 januárjában meggyilkoltak. Mobutu 1965-ben újabb puccsal végleg átvette a hatalmat, majd hosszú, Nyugat-barát diktatúrát épített ki.
A rendszerrel szembeni ellenállás egyik fontos közege az egyetemi diákság lett, a 60-as évek végén pedig több komoly tiltakozás is kirobbant. 1969 júniusában a kinshasai Lovanium Egyetem hallgatóinak tüntetésére a hadsereg tüzet nyitott, majd százakat tartóztattak le. Valamikor ebben a zaklatott korszakban tért haza Kongóba Alpha is. A Kárpáti családban fennmaradt, másodkézből ismert történet szerint bekapcsolódott egy rezsimellenes diákmozgalomba, és az események során megölték. A visszaútra, Budapestre szóló repülőjegyével végül az unokatestvére érkezett Magyarországra.
A kutatás visszaadta Alpha történetét
Furcsa fordulat, hogy a szobor az 1970-es évek szoborlapjain a régen széles körben elterjedt, ám azóta inkább rasszista felhanggal használt szóval egyszerűen Négerként szerepel. Az alkotás történetét, identitását Antal Balázs, Hatházi László és Fodor Zoltán kutatásainak köszönhetően kapta vissza, és a képzőművészek Kárpáti Anna életművét is feltérképezték. Ennek eredménye lett a szobor mögötti házfal sgraffitója, amely a művésznő más köztéri munkáit is megidézi.
A 2012-es PLACCC Fesztiválon bemutatott sgraffitón mozaikszerűen jelennek meg Kárpáti Anna köztéri alkotásai. Minden kép mellett két négyjegyű szám segít az azonosításban: a felső a szobor készítésének évét, az alsó annak a településnek az irányítószámát jelöli, ahol az eredeti mű áll. A falon egy üres keret is helyet kapott, amelybe a megfelelő nézőpontból beleilleszkedik Alpha szobra.
Források:
(Borítókép: We Love Budapest)
