Tomory Lajos Múzeum
A kerület legjelentősebb múzeuma a 19. századi Herrich–Kiss-villában működik. Az épületet Herrich Károly építtette, aki nyaranta négy gyermekével és feleségével gyakran üdült itt, de egyik lánya kérője, Bókay Árpád is megfordult itt. A díszes faszerkezetű verandát az 1890-es években Herrich Leonia férje, az építész Kiss István építette, ezzel a kiegészítéssel hangulatban megidézi az alpesi nyári lakokat. Az épület 2015-től a Tomory Lajos Múzeum fő kiállítótereként szolgál. A múzeum Pestszentlőrinc és Pestszentimre múltját mutatja be, gyűjteményében régi fényképekkel, dokumentumokkal, használati tárgyakkal és képzőművészeti alkotásokkal. Több kiállítóhely tartozik hozzá, a Margó Tivadar utcai villa mellett a Múzeumsarok, a Havanna Kiállítóhely, a Pavilon Galéria (Kossuth tér) és a Mű-hely Galéria. A történeti épületben látványraktár és Kondor Béla-kiállítás is helyet kap, ám jelenleg felújítás alatt áll, így a villát egy ideig még csak kívülről csodálhatjuk.
Bókay-kert
Egyértelműen a Bókay-kert a kerületiek kedvenc helye, ha kikapcsolódásról és sportolásról van szó, hiszen ebben a 16 hektáros árnyas parkban lényegében minden megtalálható, sőt rendezvényeknek is gyakran ad otthont. Van itt strand és uszoda, teniszpálya, nyáron is használható sípálya, strandfoci- és strandröplabdapálya, BMX cross- és gördeszkapálya és szabadtéri színpad, ahol nyaranta rendszeresek a kertmozik. A kert a 19. században a Herrich-major része volt, főépülete a kerület legrégebbi építményei közé tartozik.
Szent Lőrinc-kápolna
A Bókay-kert közelében találjuk a kerület legrégebbi, ma is álló és látogatható épületét. A kis barokk kápolnát Szent Lőrinc tiszteletére emeltette Grassalkovich I. Antal, 1762-ben szentelték fel, majd a 19. század folyamán tovább bővítették, alakították, így nyerte el mai formáját. Érdekesség, hogy 1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia résztvevői ellátogattak (akkor még) Pest-Budára is, aminek során ebben a kápolnában is tiszteletét tette I. Ferenc osztrák császár és magyar király, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor, minden oroszok cárja. Az épületet az 1990-es években teljeskörűen felújították, azóta pedig már országos védelmű műemlék is.
A Kossuth tér és környékének felfedezése
Csalókának tűnik, de ez az árnyas fákkal, növényekkel és ösvényekkel teli park tényleg a kerület centruma. A főteret már az 1920-as években is a kertvárosi hangulatot visszaadó térnek tervezték. Itt csoportosulnak a szobrok és az emlékművek, a templomok, az iskolák, a könyvtár és a szakorvosi rendelőintézet, meg persze az Üllői út mentén a különféle üzletek. A védett közpark együtt fejlődött a településsel, 2018-ban teljesen felújították, a környékbeliek is szívesen időznek benne. A tér mellett, a Múzeumsarok kiállítóhelyen egy kisebb állandó tárlaton ismerhető meg a település és a helyi oktatás története. A Lónyaytelep felőli oldalon áll a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium népi szecessziós épülete, ami eredetileg Pestszentlőrinc polgári fiú- és leányiskolája volt. A mellette lévő neogótikus evangélikus templomot is érdemes megtekinteni, ahogy a tér legszélén álló, klinkertégla borítású református templomot is. Utóbbi terveit Csaba Rezső készítette, de Árkay Bertalan segített neki a részletek kidolgozásában.
Séta a Lónyaytelepen
A családi házakkal beépített Lónyaytelep egykor a vagyonos pesti polgárok, tudósok, színészek és miniszterek otthonaként szolgált, így aztán tele volt szebbnél szebb villákkal. Bár a legtöbbet az idők során átépítették vagy elbontották, van néhány épület, ami még őrzi az egykori hangulatot. Olyan színes társaság élt itt, mint Margó Tivadar örökléstan-kutató, Eötvös Loránd és Fedák Sári. Érdemes elsétálni a Gyöngyvirág utca 7–9. épületéhez, amelyben ma már a Dohnányi Ernő Zeneiskola működik, de az 1900-as években ez volt az a villa Pestszentlőrincen, ahol először gyúlt fel az elektromos lámpa fénye. A Gyöngyvirág utca 39–41. szám alatti egykori villában ma már iskola működik, de a Gyöngyvirág utca 6–7. egykori villáját is megéri meglesni.
Zila Kávéház
A helyen azonnal megcsap minket a századelős hangulat, ami nem véletlen, hiszen egy helytörténetileg is fontos intézményről van szó: a ház eredetileg lövöldeként működött. Az épületet Szemere Miklós építtette, 1903-as megnyitóján olyan illusztris vendégek vettek részt, mint József Ágost főherceg, Auguszta királyi hercegnő vagy Széll Kálmán miniszterelnök. A jó nevű lövöldében készült fel az 1912-es stockholmi olimpiára Prokopp Sándor sportlövő, és Krúdy Gyula is járt itt. A Zila több mint 30 éves múltra tekint vissza, a klasszikus sütemények mellett mindig van a pultban valami modern vagy épp francia desszertkülönlegesség. Érdemes ellátogatnunk egy hétvégi délután.
Péterhalmi-erdő
A Péterhalmi-erdőt az 50-es, 60-as években telepítették Pestszentlőrinc és Pestszentimre határán, így ma már több mint hat évtizede őrzi a természet nyugalmát Budapest szívében. Ez a XVIII. kerület legnagyobb kiterjedésű zöldfelülete, van itt tanösvény, 1,5 km-es terepfutókör, padok, tisztások, piknikezésre alkalmas helyek, de az aktívabb közönség is megtalálja itt a számítását, hiszen focipálya, röplabdapálya, erdei tornapálya és természetesen játszótér is van. Állat- és növényvilága is gazdag, bár többségében akácfák nőnek, de sok az illatos feketefenyő, a kőris és a madárbogyós ostorfa is, a ligetes erdőszéleken pedig számos gyógynövényt is találunk. A fák között sétálva elmerülhetünk a minket övező madárcsicsergésben, számos madárfaj megtalálható itt. Cinke, veréb, füzike, ökörszem, barátposzáta, őszapó, pinty, fakusz, fakopáncs, és a sor még hosszan folytatható, hányféle madarat láthatunk az erdőben, érdemes tehát egy távcsövet is magunkkal hozni, ha erre járunk.
Aeropark
Ez a reptér melletti repülőmúzeum szuper hely arra, hogy visszautazzunk az időben és végigjárjuk a magyar repüléstörténetet, a kezdeti Li–2-es gépektől az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a helikopterekig, sőt egy Airbus A320neo szimulátoron is kipróbálhatjuk magunkat pilótaszerepben. Az Aeroparkban lévő gépek többségére fel is mehetünk, 16 légi és számtalan földi jármű és a bennük kialakított kiállítások mutatják be a magyar közforgalmú repülés elmúlt 70 évét.
Cargodomb
Mivel a kerületet leginkább a repülőtérrel azonosítjuk, ezért elég jó helyszínt kínál a spotterkedéshez, vagyis a le- és felszálló gépek megfigyeléséhez is. A Cargodomb egy magasabb töltés, ahonnan a 13R/31L futópályára látunk rá, nagyjából 150-200 méteres távolságban. Tökéletes hely arra, hogy a repülők szerelmesei vagy mi magunk lőjjünk pár fotót a leszálló gépekről vagy megfigyeljünk egy-egy különlegesebb gépet. A Google Mapsen Cargodomb néven találjuk, a Gyömrői útról lehet megközelíteni, és egészen az Igló utca végéig kell eljutnunk. Meglepő vagy sem, de a lelkes spotterek némi infrastruktúrát is kiépítettek, így van itt szemetes és padok is. Ha mi magunk is belevágnánk a le- és felszálló gépek figyelésébe, jó, ha betartjuk az olyan alapokat, mint hogy ne nyúljunk a repülőteret védő kerítéshez (érzékelők vannak benne), ne szemeteljünk (a szél befújhatja a szemetet a futópályára, onnan pedig felszívhatja a hajtómű), ne gyújtsunk tüzet, stb. Ha nagyon belelkesedtünk, akkor a Spotterdombot és a Patakpartot is érdemes felkeresni, bár ezek már a kerületen kívül esnek.
Vezetett séta Ferihegy 1-es terminálján
A repülés aranykorát ismerhetjük meg a hosszúlépés. járunk? Ferihegy 1-es terminálját bemutató vezetett sétáján. Kevesen tudják, hogy a legendás épület felülről egy repülőt formáz. Bár hétköznapokon irodaként funkcionál, hétvégenként egy-egy séta keretében nekünk is lehetőségünk van bejárni a tereit. Az 1-es terminálon még ma is találunk olyan részeket, amelyek az egykori utasforgalomra emlékeztetnek: check-in-pultok, csomagszállító szalagok, feliratok őrzik az emlékeket. A sétán olyan helyekre is eljuthatunk, ahová csak keveseknek van lehetősége, így megnézhetjük a kilátóteraszt és felmehetünk az egykori irányítótoronyba is.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
