1825-ben gróf Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására, ezzel megszületett a Magyar Tudományos Akadémia. Eközben persze számtalan apró-cseprő esemény is zajlott az országban. József nádor például bizonyára elégedetten szemlélgette azt a szépen cseperedő kis platánt, amit állítólag 1823-ban saját kezével ültetett margitszigeti birtokán. Jöttek árvizek, háborúk, de a Széchenyi kezdeményezéséből megszületett Magyar Tudományos Akadémia ma működik, a kis platáncsemete pedig lenyűgöző óriássá fejlődött, amit ma is megtalálunk a szigeten. Két, közel egyidős történet fonódott egybe, mikor a platán Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésének köszönhetően a Tudomány Fája címet kapta. A nemrégiben megalapításának 200. évfordulóját ünnepelt intézmény 2025 őszén hirdette meg a Tudománybarát Település Mozgalmat, amelyhez Budapest is csatlakozott. A csatlakozás emlékére a településeken fákat ültettek, Budapesten azonban az a döntés született, hogy egy idős faóriást jelölnek a Tudomány Fájának.
Kevés alkalmasabb választás lehetett volna, mint az ősplatán, amelynek törzskörmérete 664 cm, magassága 42 méter, lombkorona-átmérője 55 méter, lombjának súlya 30-50 tonna a pár évvel ezelőtti adatok szerint. Bár mi 1823-ra tettük ültetésének évét, egyes források szerint ennél valamivel idősebb, mások szerint fiatalabb is lehet. Nem tinédzser már, az egyszer biztos. 2007-ben majdnem bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe, 2012-ben indították Az Év Fája címért, és jóllehet alulmaradt egy egri platánnal szemben, a főváros egyik legdekoratívabb, legismertebb fája. Bár méretét, életkorát tekintve elmarad más európai matuzsálemektől, szépsége, szimmetriája miatt külföldi szaklapokban is szerepel.
Ahogy a budapesti platánokat bemutató cikkünkben is írtuk, a csodás fafaj a természetes tájakat modellező angolkertek megjelenésével, a 18. század végétől vált kedveltté. A tájképi hatás eléréséhez szükség volt monumentális egyedekre, a platán pedig gyors növekedése miatt alkalmas volt a feladatra. A faj olyan népszerű volt, hogy a kertészetben platánkorszaknak hívják ezt a korszakot. A Pest-Buda fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerzett „legmagyarabb Habsburg″, József nádor maga is lelkesen nevelte a csemetéket alcsútdobozi birtokán, ahonnan aztán budapesti parkokba, például a Városligetbe kerültek fák.
A margitszigeti ősplatán – legtöbb hazai társához hasonlóan – hibrid, egyes források szerint Spanyolországban, mások szerint Angliában született, a nyugati és a keleti platán keresztezésével. Utóbbi a Közel-Kelet hegységeiből előbbi a Mississippi deltájából származik. Bár szerelmük gyümölcse 200 éve díszíti az európai parkokat, az egyes egyedek megjelenése egyértelműen mutatja a genetikát. A hegységek platánjainak koronája dús és felfelé tör, míg a mocsarakból származó ős öröksége a terebélyes korona, az alacsonyabb törzs, amelynek lemezei sajátos, nagy darabokban válnak le. Nem vitás, hogy a margitszigeti ősplatán erre az utóbbira hasonlít megjelenésében.
A föld alatt a fának a lombjához hasonló terebélyes és szétterülő gyökérzete van, ajándék neki a Margitsziget talaja. Nem véletlen tehát, hogy egy szép és korához képest egészséges idős fát látunk magunk előtt, amelynek jó esélye lenne a matuzsálemi korra is. Ehhez azonban az kell, hogy vigyázzunk rá. A Főkert oldalán részletesen szerepelnek a fa kisebb sérülései, ezek java részét az ember okozta. A korona már nem teljesen szimmetrikus, az alsó ág is azért könyököl a földre, mert a parklátogatók folyamatosan hintáztak rajta, ráültek. Azért, hogy védjék mindettől, az idős matuzsálemet egy ideje kerítés veszi körbe és figyelmeztető táblát is kapott. Mégsem árt kiemelni:
Hintázni vagy megpihenni az ősplatán ágain ugyanolyan vandál magatartás, mint LEtörni az ágakat vagy szemetelni.
Évtizedeket, évszázadokat adhatunk ennek az óriásnak, ha inkább távolabbról szeretjük. Túlélt két háborút, két forradalmat, a terület újrarendezéseit, jó lenne, ha nyugodt évek várnának rá. A Tudomány Fája címre kevés jobb választás lehetne, mint egy platánfa, ami több nép mitológiájában is fontos szerepet tölt be, sőt, állítólag az athéni akadémia parkjában is platánlombok alatt filozofálgattak az ókorban. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezése mindenesetre most felhívja a figyelmet Budapest egyik legcsodásabb óriására.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
