Érd-Ófalu nevezetességeiről ezen a linken bővebb információt is találunk, érdemes körülnézni. Kalandjaink nagyjából az érdi minaret és egy privát Dunakanyar között zajlanak. A minaret emlékeztet arra az időszakra, amikor Érd neve Ujen Hamzsabég volt, ura, a rettegett török kémfőnök Hamza bég után. A bég idején épült erődítések ugyan elpusztultak, ám a 17. században újabb építkezések kezdődtek, ekkor készült el a most is látható (ám nem látogatható) minaret, amit már korábban megnéztünk. A közelben, már majdnem Százhalombattán találjuk az érdi magaspart látványos részét. A löszfal drámaian szakad a folyóba, csodás látvány nyílik a tetejéről, rövid túránk alkalmával mutattuk be. A két izgalmas helyszín között elterül egy varázslatos ártéri sziget, egy festői pincesor, ami előtt a római út maradéka fut, táblával emlékeznek II. Lajos lovára, kereshetünk kastélyromokat és ihatunk kénes forrásból is.
A területet autóval talán kényelmesebb meglátogatni, ráadásul parkoló is van a környéken, ezt a Csónak utca és a Sziget utca közötti részen találjuk. A megközelítés azonban távolsági busszal sem ördöngösség, Érd-Ófalutól pedig egy igen szép Duna-parti kerékpárút is rendelkezésre áll.
Titkos termálkincs Érden
Túránk egy kissé gyanúsan, csernobili hangulattal indul. Betört ablakokon fütyülő szél, kopott betűk hirdetik, hogy megérkeztünk az érdi termálfürdőhöz. Az ÉrdMost cikke szerint a terület 2015-ig működött magántulajdonban, ám ekkor a tulajdonosok vitája miatt bezárt a kedvelt fürdőhely. Azóta folyamatos a pusztulás, 2022-ben úgy tűnt, újraindulhat a fürdőélet a településen, aztán érzékelhető is volt némi mozgolódás, lényegi változás azonban egyelőre nem történt az épület állapotában. Pedig lenne mire felhúzni a turizmust, a környék ugyanis gazdag termálvízben.
Jelenleg a leginkább szembetűnő helyszín, ahol találkozhatunk átható záptojásszagú, 24 fokos, kénes gyógyvízzel, a termálfürdő átellenes oldalán található Szent Mihály-gyógyvízkút. Az első errefelé található gyógyvízkutat 1910-ben fúrták, és egészen 1980-ig működött. 1986-ban aztán Glavati István építész furatott két új kutat, ezek közül az egyik a Szent Mihályról elnevezett, itt 300 méter mélyről tör fel a gyógyító bűzös víz. A kútból minősített ásványvíz buzog elő, reumatikus és degeneratív elváltozások, izomgörcsök, valamint reflux esetén is ajánlott – ha nem is túl élvezetes – a fogyasztása.
Kik a Beliczayak, akikről szigetet neveztek el?
A bezárt fürdő nem adott valami üdítő felütést a túránknak, sétáljunk is gyorsan a Duna-part felé! Lassanként madárfütty és lombsusogás veszi át a városi zajok helyét, megérkezünk a Beliczay-szigetre, ami valójában már nem sziget. A mellékágat teljesen feltöltötte a folyó, és a terület a szárazföldhöz kapcsolódott. Nevében azonban őrzi keletkezésének történetét és valami fontosabbat is: egy többgerenációs mézeskalács-készítő manufaktúra történetét.
A Beliczay családnak egykor csodás zöldséges- és gyümölcsöskertje volt itt, a töltés mellett látható ház is az övék volt. Beliczayék 4 generáción át, az 1820-as évektől foglalkoztak mézeskalács-készítéssel, munkájukat a Kiscelli Múzeum róluk szóló kiállítása kapcsán mutattuk be. 200 éves történetükbe belefért műhelyt elmosó árvíz, 1849 utáni bujdosás, teljes technológiai átalakulás, világháború, gazdasági válság. Beliczayék mindezzel megküzdve csak sütöttek és sütöttek egyre szebb és nagyobb műhelyükben. Végül az államosítás vetett véget nagyjából 130 éves munkájuknak. Ma már nem foglalkoznak hivatásszerűen mézeskalács-készítéssel, de igyekeznek őrizni a hagyományt, a róluk szóló kiállítás kapcsán például meg lehetett kóstolni az eredeti recept szerint az egyik családtag, Beliczay Erzsébet készítette mézest.
Budapesten egyébként nem a sziget az egyetlen jellegzetes helyszín, ami a családhoz kapcsolódik. Beliczayék építtették azt a házat, ami a Gólem Központnak helyet ad, itt működött a műhelyük és az üzletük is, sőt itt is volt lakásuk, nem csak a szigeten található nyaralót használták. A Beliczay-szigeten található épületet nemrégiben az önkormányzat megvásárolta, felújítását tervezik.
Ha lemegy a nap, feljön a hód
Az exsziget területet időről időre elönti a Duna. Az itt jellemző őshonos növényzet, az ártéri ligeterdő világa egykor az ország területének ötödét borította. Mára jó részüket kiirtották vagy művelésre fogták. Ezen a szigeten viszont még megmaradt valamennyi az eredeti vegetációból, így a terület fokozottan védett, Natura 2000-es természeti érték. Magyarországról egyedül a Beliczay-sziget vesz részt a WWF RESTORIVER programjában, amelynek célja a Duna menti vizesélőhelyek helyreállítása. Védelméért mi is tehetünk, ha betartjuk az erdőjárás szabályait.
A ligeterdők helyén ma többségében nyárasokat találunk, a Pilisi Parkerdő azonban több mint 20 éve dolgozik azon, hogy a környezetet egyre természetesebbé alakítsa. Az aszályos időszakok, a korábbi emberi beavatkozás nem könnyíti meg a dolgukat. A lombok alatt ugyanakkor gazdag élővilág fogad, virágzó pompájú mezők védett növényei adnak táplálékot és búvóhelyet más fajoknak. Tavasszal különösen szép a környék, jó időszak ez a látogatásra, mivel nyáron már sok szúnyogra számíthatunk. Ezt a csodás világot és apró lakóit ismerhetjük meg a 8 állomásos Tőzike tanösvényt végigjárva.
Magyarországon egyedül a Beliczay-szigeten fordul elő két lepkefaj: a magyar szitkár és a mocsári szitkár, rajtuk kívül számos védett rovar él még a környéken. A fűben sikló tekereg, nyári estéken megszólalnak a kecskebékák és a vöröshasú unkák. A sziget egyik jellegzetes látogatójával ugyanakkor nem találkozunk kirándulóidőben, hiszen a hód éjszakai állat. Jelenlétét kidőlt fák és jókora rágások jelzik. A természet legnagyobb ácsmesterének nyomai ezen a szakaszon is egyértelműek, jellegzetes, homokóra formában kirágott fákat látunk séta közben. A hódok egyébként sokféle okból rágnak: a hajtásokat táplálékként fogyasztják, állandóan növő fogukat koptatják, egy-egy vaskosabb, építkezéshez használt törzs átrágása pedig több napig is eltarthat számukra, így munkájukat néha félbehagyják. Az ösvények egyértelműen jelzik, hogy merre biztonságos a lejárás a Dunához, jobb, ha betartjuk az utasításokat és nem bolygatjuk a hódok birodalmát a kidöntésre ítélt, félig kirágott, óriási törzsekkel.
A szinte teljesen lapos területet nemcsak az élővilág nyomában járhatjuk be. Az ifjú túrázókat a Digitális Vándor app meseösvénye segíti, de szívbarát tanösvényen és a Vízimolnár tanösvényen is kalandozhatunk. A környéken egykor több vízimalom is működött, 1871-ben még 25, 1919-ben viszont már csak három, a fejlettebb technológiák fokozatosan kiszorították ezeket. Bár korábban volt egy nagyobb strand a sziget egyik oldalán, ez mára megszűnt, a festői parti részen pedig még a melegebb napokon se fürödjünk, szeszélyes áramlatok, örvények áldozatául eshetünk. A szigeten egyébként is bőven lehet mit csinálni, erdei tornapálya, több kellemes pihenőpark, de fedett esőház és tűzrakó hely is rendelkezésre áll, a környéken ráadásul jóval kevesebb a turista, mint, mondjuk, a budai hegyekben. Panaszkodni maximum egyetlen dologra lehet: a Duna szemközti oldalán driftiskola található, az autók zaja pedig behallatszik az idillbe.
Római úton a borospincékhez
Visszasétálva a romos termálhotelhez, beleütközünk az utcanévtáblába: Római út. Ha jobbra fordulunk, rövid sétával a Mecset utcán a minarethez jutunk. Balra találjuk a Szent Mihály-kutat a kénes gyógyvízzel, illetve a Mély utat. Ebbe az irányba haladva két szép kitérőt is tehetünk. A Szent Mihály tér felé a hangulatos barokk Szent Mihály-templom, a Kastély utcán pedig a Szapáry-kastély romjai felé kalandozhatunk. Az épületet egyébként elég barbár módon semmisítették meg, 1971-ben egyszerűen lebontották rossz állapotára hivatkozva. A kastélyban egykor II. Lajos is megpihent, később pedig Hamza bég szerája volt. Az épületnek a föld alatt több nyoma van, mint a föld fölött, kiterjedt pincerendszere néha vezetett séták keretében látogatható, korábban pedig diszkó működött benne.
A Római út és a Kastély utca találkozásánál egy igen furcsa emléktáblát találunk, amely II. Lajos kedvenc lovát is említi. Az uralkodó éppen a számára és az ország számára egyaránt végzetes mohácsi csatába tartott, amikor az állat hirtelen elpusztult. Az emléktábla alatt egy római kőoroszlánt találunk, de a környéken nem ez az egyetlen tárgy, ami a rómaiak munkáját dicséri. Mellette a mohácsi csatában részt vett lengyel gyalogosokra emlékezhetünk, akik valamennyien elestek a sorsunkat 150 évre megpecsételő ütközetben.
A Római út nem csupán nevében idézi fel a birodalom kiterjedt úthálózatát, ennek darabjait több száz méter hosszúságban 3 méteres széles darabokban megtaláljuk a modern burkolatba ágyazva. Valaha Camponát (Nagytétény) és Matricát (Százhalombatta) kötötte össze, Érd területén ekkor polgárváros lehetett, erre utal az a gazdag leletanyag, amit a környéken találtak. Köztük egy oltárkő, amit Liber Paternek, a bor és a mámor istenének állítottak. Ebből arra következtethetünk, hogy már ekkor is foglalkoztak szőlőtermeléssel és borkészítéssel a környéken. A törökök idején mindenesetre már folyt a szőlőművelés, majd a 19. századi filoxéravész miatt az itteni tőkéknek is bealkonyult. A 2000-es években aztán megalakult a Pincetulajdonosok Egyesülete, nekik köszönhetően sok változás történt. Az egész pincesornak nagyon kedves a hangulata, a környéket pedig ma Liber Pater helyett Arezzói Szent Donát, a borvidékek és a szőlőskertek védőszentje védi. A mártír szent kedves kápolnája a 18. században épült, hangulatos mementója a szőlészeti hagyományoknak. A pincék közül egyébként több is különböző szolgáltatásokat, rendezvényeket nyújt, bulikat tartanak, érdemes végigsétálni az életteli, kedves környéket.
Termálvíz, egyedülálló természeti kincs, hódok, lepkék, rómaiak és törökök – mindez egy zsebkendőnyi területen. Ha eddig az volt a véleményünk Érdről, hogy nincs itt semmi látnivaló, akkor Érd-Ófalu ezt megcáfolja. Érdemes akár többször is erre kalandozni, azt pedig csak remélni lehet, hogy a területben rejlő turisztikai lehetőségeket hamarosan még megfelelőbben fogják kiaknázni.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
