A távolsági buszon eldöcögve Érd-Ófalu kellemes, családi házas részére, egyszerre egy 17. századi minaret tövében találjuk magunkat. A hódoltság korából fennmaradt építmény egy olyan korszakról mesél, amikor Érd neve még Hamzsabég volt, kegyetlen és öntörvényű ura, Hamza bég pedig várába zárkózva irányította rettegett kémszolgálatát. A minaretbe sajnos nem lehet bemenni, de így is egészen meglepő látványt nyújt a takaros családi házak között.

Nem árt jobban körülnézni Érd-Ófalun, ami csak akkor tűnik álmos környéknek, ha nem ismerjük. Van itt mini-Dunakanyar, sőt római út maradványa is. A környék mindig is fontos, Budára futó utak mentén feküdt, szerepét a török időkben is megőrizte. Része lett a Duna menti, egészen Nándorfehérvárig (ma Belgrád) tartó palánkvárláncnak, Ercsihez, Penteléhez és Dunaföldvárhoz hasonlóan. Nagy Szulejmán parancsára építtetett itt palánkvárat az Oszmán Birodalom egyik legkegyetlenebb és legravaszabb hadura, a kémhálózatáról ismert Hamza bég. Korábban, még a mohácsi csata előtt Sárkány Ambrus országbíró kastélya állt a területen, ennek romjait később felhasználhatták a török majorság, majd a karavánszeráj és a palánkvár építésekor.

Buda 1541-es elfoglalása után a törökök szempontjából stratégiai jelentősége volt annak, hogy megfelelő kapcsolat legyen az Oszmán Birodalom és a hódoltság egyik legszebb dísze, Buda között. Érd elsősorban a kereskedelemben és a diplomáciában töltött be fontos szerepet, itt készülhettek fel a török követek a budai bevonulásukra, illetve idáig kísérték őket a szultánnak szánt üzenetekkel. Hamza bég Szulejmán szultán parancsát követve a Duna menti hadiút védelmére a legtöbb forrás szerint 1552 és 1558 között építtetett palánkvárat, a jelenlegi Érd területén álló települést pedig Ujen Hamzsabégnek nevezték el. A szerény erődítményben mecset is volt, ám ez a hadi események következtében elpusztult a 16. század végén, majd következett a tizenöt éves háború, ezért ismét megerősítették Érdet. Valószínűleg ekkor, a 17. században készülhetett a most is látható dzsámi és az ehhez tartozó minaret, amely a háromszorosára nőtt muszlim vallású helyőrség hitéletének központja volt. Az érdi erődítést Evlia Cselebi, a leghíresebb török utazó is említi, és Heinrich Ottendorf osztrák mérnökkari ezredes is beszámol róla. Az ezredes Montecuccoli megbízásából látott el kémfeladatot és térképezte fel a Duna menti török erősségeket.

Minaret a főváros szélén 

Magyarországon mindössze három minaret maradt meg, ezek közül a legszerényebb az érdi. Zömök tornya 23 méter magas, erkélyét 50 lépcsőn lehetett megközelíteni. Az épület 12 szög alapú, és a közelben bányászott sóskúti mészkőből készült, Budapest olyan jelentős épületeihez hasonlóan, mint a Budavári Palota vagy a Műegyetem. A minaret egykor egy dzsámi jobb sarkához csatlakozott, ez az épület sem volt túl nagy, nagyjából 8 méter × 11 méter lehetett a területe, ami 30-40 hívő befogadására volt alkalmas. Körülbelül ennyi lehetett a muszlim helyőrség létszáma. A dzsámik és a minaretek alaprajzukat és kiképzésüket tekintve hasonlítanak egymásra, aminek részben vallási okai vannak. Az érdihez hasonló minareteket például Boszniában találunk. A torony felső ajtaja Mekka felé néz, erkélye pedig azért kör alakú, mert a müezzin a négy égtáj felé fordulva hívja imára a híveket. Itt hallgathatjuk meg, hogyan hangozhatott ez annak idején az érdi minaretből. 

A török épületekkel nem bántak kesztyűs kézzel az évek. A jelenleg nem látogatható benti rész mészkőlépcsőit állítólag vastagon borítják a bevésések, amelyek között még 19. századi monogramokat, neveket is találunk, és a természet sem kímélte az épületet. A minaretet 1721-ben villámcsapás érte, valószínűleg ennek következtében pusztult el a hegyes tetősüveg, a tadzs és a félhold alakú süvegdísz. A dzsámiból mára szinte semmi sem maradt. Egy 1783-ban készült térkép még feltüntette az épületet, valószínűleg az 1838-as árvíz következtében semmisült meg. 

A csonka torony évszázadokon át figyelte, ahogy Érd lassan körbenövi. Végül 1963 és 1965 között végeztek ásatást a környéken, ahol számos érdekes lelet (például tevecsontok) engedett bepillantást abba, hogy milyen lehetett az élet az egykori Hamzsabégen. A minaret tetejét 1971-ben Ferenczy Károly műemléki mérnök tervei szerint vasbetonból rekonstruálták, a körerkély mellvédjével együtt, ekkor épült a bejárathoz tartozó betonlépcső is. A megoldás ma már furcsának hathat, ám a korszak követelményeinek tökéletesen megfelelt. 1999-ben konzerválták a homlokzatot, 2000-ben pedig teljeskörűen felújították az épületet; ekkor fedezték fel a körerkély alatt látható egyedülálló mintát is. Jelenleg a dzsámi alapfalait, a bejáratát terepszintben bemutatva látjuk, illetve megjelenik a mihrábfülke vasbeton imitációja is a minaretet körülvevő téren.

Az épületbe 2020-ig lehetett bemenni, azóta a lépcső rossz állapota miatt nem látogatható. 

Hamza bég, az oszmán James Bond

De ki is volt Hamza bég, akinek az idejében megkezdődött az érdi erősségek kiépítése? Élete – bár nagyjából egy időben zajlott azzal – fordulatosságában szinte megszégyeníti a népszerű török szappanoperát, a Szulejmánt. A bég bosnyák származású lehetett, korábban Simontornya parancsnoka volt, 1549 után családjával együtt érkezhetett új állomáshelyére, a sokkal jelentősebb Székesfehérvárra, de nagyobb birtokokat szerzett Buda környékén is. A tehetséges hadúr pályájának csillaga gyorsan ívelt felfelé, 1559-ben szóba került az is, hogy budai pasa lesz belőle, ám a szultán nem mellette döntött. Ezt követően is elkeseredetten bizonygatta hűségét, amit lekaszabolt végvári vitézek és feldúlt falvak jeleztek. Nevét nem csak győztes akciókból ismerjük, Fehérvár parancsnokaként

ádáz ellensége volt Thury Györgynek, Várpalota legendás kapitányának is, akit állítólag méreggel is megpróbált eltenni láb alól, sikertelenül. 

A béget nemcsak könyörtelensége tette kiváló katonai vezetővé, hanem az is, hogy egyedülálló tehetsége volt a hírszerzéshez, amit székesfehérvári áthelyezése után tudott igazán jól kamatoztatni. Tisztában volt a képességeivel. Mikor 1561-ben lábra kapott egy szóbeszéd, hogy nagyobb sereggel készülnek ellene, fölényesen közölte, hogy ez hazugság, tudna róla a kémjeitől. Hamza bég meglehetősen öntörvényű ember volt, akkor sem hagyta zsarolni magát, ha saját kémjeiről volt szó. 1561-ben történt az az eset, amikor egy neki és a sümegi várkapitánynak is dolgozó kém, Molnár János lebukott, miután fontos információ birtokába juttatta a béget. A pórul járt Molnárt a magyarok kínvallatásnak vetették alá, végül ennek következtében hunyt el, a bég pedig a kisujját sem mozdította az érdekében.  

Sajátos színben tünteti fel az is, ahogy a foglyaival bánt. Ormándy János vitéz a fogságába esett, de kiengedték, hogy a kiváltásához szükséges váltságdíjat összegyűjthesse, eközben öccse, Ormándy Péter raboskodott helyette. Ormándy János azonban nem hagyta el fogsága helyszínét, hanem vizsgálgatni kezdte Hamza erődítéseit, aki ezért megölette. Az öccs, Péter évekig fogoly maradt, pedig 1572-ben II. Miksa császár is kérte kiadatását a budai pasától, aki válaszában azt írta, Hamza bégnek még ő sem parancsol ebben az ügyben. Hamza bég Nizzába ment a törökkel szövetséges franciákhoz, ide is magával vitte előkelő foglyát, akit végül a konstantinápolyi követ közreműködésével sikerült kiszabadítani. A bég saját családjával azonban egészen máshogy viselkedett, mikor unokaöccse végvári vitézek fogságába esett, a szultán járt közben a magas rangú fogoly kiszabadítása érdekében. 

A rettegett vezér élete tehát valós izgalmakban is bővelkedett, de alakja körül a legendákból sincs hiány. Az egyik szerint Szapáry Péter, Érd magyar ura is a bég fogságába eset, aki megkínozta, láncra verte, sőt még az eke elé is befogatta a magyar főurat. Szapáry balsorsa nem tartott sokáig, kiváltották a rabságból, majd a forgandó hadiszerencsének köszönhetően Hamza bég lett az ő foglya. A török a megtorlástól való félelmében megitta méreggyűrűje tartalmát, Szapáry azonban meg akart neki kegyelmezni, a bég pedig ezt a nemes gesztust látva megtért, és élete utolsó perceiben felvette a kereszténységet. A történet egészen biztosan nem igaz, Szapáry ugyanis 1675 és 1722 között bérelte az uradalmat, közel egy évszázaddal a török főúr után került Érdre. A Hamza család azonban hosszú ideig fontos szerepet játszott a település történetében, így az sem kizárt, hogy Hamza bég valamelyik utódjával valóban találkozott. 

Érd később a Budáért zajló csatározásokban is szerepet kapott, itt zajlott Buda visszafoglalása előtt az 1684-es érdi csata, ahol végül nem sikerült megsemmisítő csapást mérni a törökökre. Az egykor itt élt oszmánok emléke ma már nem túl élénk, ugyanakkor a minaret mellett olyan családnevekben is tetten érhető, mint a Kurán, a Kávrán vagy a Csibrák. Hamza bég emléke és Érd török kori neve pedig a XI. kerületi Hamzsabégi út elnevezésében is megőrződött.

(Borítókép: We Love Budapest)

Források: 

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék