A város legnépesebb kerülete, Újbuda igazán sokarcú, ezért nem is próbálkozunk azzal, hogy egy hangulati-történeti ívet húzzunk fel, amely elér Albertfalvától a Gellért-hegyig, Gazdagréttől a Bartók Béla útig vagy Kelenföldtől Szentimrevárosig. Inkább annak alapján válogattuk 10 (a borítóképpel együtt 10+1) képünket, hogy mit jelent számunkra ez a kerület: sportot, többgenerációs családokat, sok zöldterületet, ipart és szórakozást is.
Egy kerület története fotókon
A Fortepan képein nagyon jól végig tudjuk követni a változásokat, hiszen az Újbuda zászlóshajójának számító Bartók Béla út és környéke – de más részek is – hatalmas, jellegüket ma is meghatározó változásokon mentek keresztül a 19. század végétől a 20. század első évtizedeiig. Meglepő, hogy Lágymányos (amelynek neve még őrzi ezt az időszakot) helyén egykor a Duna hullámzott. Az 1838-as nagy árvizet követően döntöttek a folyó fővárosi szakaszának rendezéséről, ami ezt a területet is érintette, ám csak évtizedekkel később kezdődtek meg a munkálatok. Végül megépült a Kopaszi-gát, leválasztották, lecsapolták és feltöltötték a Lágymányosi-öblöt, majd lassanként beépült a terület. A Kopaszi-gát környékének története ezután is tartogatott nem várt fordulatokat: volt itt tákolt Konstantinápoly, ahol a látogatókat felfalták a szúnyogok, majd ipari termelés, most pedig BudaPark néven épül új városnegyed.
Ma már nehéz a Gellért-hegy környékét elképzelni a Sziklatemplom nélkül, a Fortepan képein azonban megjelenik a mostani szentély helyén egykor álló barlanglakás, láthatjuk a Szent Gellért teret a Gellért Szálló nélkül, felfedezhetjük, milyen volt, amikor a Bikás park helyén hatalmas nádas susogott, a Szent Imre Kórház helyén pedig fürdő állt. Azt is csak egy szerény emléktábla hirdeti, hogy az egykor a Szabadság híd lábánál lévő hidroplánkikötőből egészen Bécsig lehetett repülni. A kerületnek egyébként nem ez volt az egyetlen reptere, a budaörsi is idetartozik, Albertfalván pedig egykor repülőgépet is gyártottak.
Az ipari múlt maradványai
A környék egyidőben jelentős ipari központnak számított, a Budafoki úton ma is egymás mellett sorakoznak az egykori gyárépületek, de a Fehérvári úton, Kelenföldön, sőt Albertfalván is egymást követték a különböző üzemek, édesipar, hengermalom, gépgyár, textilgyár is akadt, hogy a teljesség igénye nélkül említsünk néhányat. Újbuda vitézül küzd az ipari múlt maradványaival. Nem állítjuk, hogy sehol sem maradtak üresen omladozó szkeletonok, de látunk pár igen szép példát a megmaradt csarnokok revitalizációjára is, például a jelenlegi Dorottya Udvart, amit mostani válogatásunkban még textilgyárként mutatunk meg.
A túrázástól a teniszig
Újbudán szerencsére nem csak dolgozni érdemes. Legalább ilyen fontos szerep jut a kerületben a szórakozásnak és a sportnak is. A város egyik első teniszközpontjának a Feneketlen-tó melletti pálya tekinthető, ahol 1908 óta adogatják a labdát, a vízi sportok központja a Kopaszi-gát környéke, és a kerület túrázásra is kifejezetten alkalmas.
A XI. kerület 1930-ban vált le az I. kerületről, majd fokozatosan nőtt a területe. Ezt megelőzően sokáig híres volt szőlőiről, ám a bortermelésnek a filoxérajárvány a 20. század elejére véget vetett. Az egykori dűlők nyomvonalán kacskaringós utcák alakultak ki, ahova főleg a Gellérthegyen épültek szebbnél szebb villák.
Távol a pesti oldal bűneitől
Bár a 20. század elején a Műszaki Egyetem még azért költözött a környékre, hogy a „tanulóifjúság” távol legyen a „bűnös” pesti szórakozástól, nem kellett sokáig várni arra, hogy ez átjöjjön a Duna túlpartjáról. Az épülő villák népe, a hamarosan megnyitó Gellért fürdő és a szálloda elegáns külföldi vendégei és az egyre több itt működő felsőoktatási intézmény néhány év alatt létrehozta azt a pezsgő kulturális életet, ami egy kis pangás után, az elmúlt 10-15 évben teljesen újraéledt. A Bartók Béla út ma is a kerület kulturális életének vénája, amit akár a város távolabbi részeiből is érdemes felkeresni.
Újbudán persze a 20. század második fele is nyomokat hagyott. Az ipari negyedhez nagy számban épültek lakótelepek, átalakult a Petőfi híd környéke és Kelenföld is, ahol ma már többségében panelokat találunk. A változás pedig folyamatos: a Skála helyét átvette az Allee, Osztapenko szerencsére a Szoborparkban tölti nyugdíjas éveit, és az Infopark, valamint Gazdagrét környéke is teljesen átalakult. A változó környéknek furcsamód azok a családok az állandó elemei, akik sokszor már generációk óta élnek Újbudán. A festő otthonában nyílt Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumot például ma is a művész családja működteti, hasonlóan a kerületben is dolgozott építész lakhelyén nyílt Medgyaszay István Emlékhelyhez. Ez pedig Újbudának minden színessége mellett is kiemelkedő értéke.
(Borítókép: Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
