Székesfehérvár egyik legkülönlegesebb látványossága a Bory-vár, ami nem a középkorból maradt ránk, hanem a 20. századból. Elsőre talán furcsa asszociációnak tűnhet, de számunkra az északolasz tavak menti villák hangulatát és kertjeit idézi – a színes rózsabokrok közül szinte csak a fehér pávák hiányoznak. Persze a vár egyáltalán nem a klasszicista villák stílusát hozza, és nem is tóparton áll, de a lépcsőzetes kertje, a csobogók, a kis tavak, az árkádok és a kerengő mégis egy mediterrán világba repít.
Az építész és szobrász Bory Jenő 1919 után kezdett dolgozni rajta, és egészen haláláig, 1959-ig folyamatosan bővítette az építményt. Érdekesség, hogy
a vár építéséhez sok helyen a korban még kevésbé divatos, újdonságnak számító betont használta,
így az ablakkeretek, az oszlopok, a korlátok, a domborművek egyaránt ebből az anyagból készültek – sőt, néhány szobor is. A Bory családról, a vár építéséről és a családi legendárium kevésbé ismert történeteiről Bory Jenő dédunokája, Ágoston Noémi mesélt nekünk.
„...az egész vár Ő érte épült”
A Bory-vár a szerelemnek és a művészetnek állít emléket, a fenti idézet pedig az építőtől, Bory Jenőtől származik, aki élete legérdekesebb eseményeként örökíti meg a feleségével, Komócsin Ilonával való találkozását. Nagyobbrészt ezt a várat is neki építette.
az imádott hitves alakja A kövekben, a szobrokon, az épület és az udvar rejtett zugaiban köszön vissza, de a sírig tartó szerelemről árulkodnak a versek is, amiket szintén felfedezhetünk a várfalakon.
A vár romantikáját erősítik a titkos pihenőhelyek és ösvények, a lugasok, a tornyok és az apró, játékos elemek, mint például a kagylók, a féldrágakövek, a mozaikok vagy az érmék a várfalban. Igen, a művész nem egyszerűen téglából vagy betonból építette a várat, hanem véletlenszerűen hol egy megkövesedett tengeri szivacsot, hol pedig egy márványdarabot vagy éppen egy I. világháborús ágyúgolyót helyezett el a falban.
Bory Jenő és Komócsin Ilona a Mintarajziskolában ismerkedtek meg, mindketten Székely Bertalan tanítványai voltak, sőt, a mester segédkezett is kettejük összeboronálásában. 1907-ben házasodtak össze, született két ikerlányuk (Klára és Ilona), valamint egy fiuk (György). Mivel a lányok betegesek voltak, az orvos a pesti levegő helyett a vidéki környezetet javasolta számukra, így esett a választásuk végül Székesfehérvárra, egészen pontosan arra a máriavölgyi telekre, ahol akkoriban csak egy présház és egy borospince állt a szőlő és a gyümölcsfák között.
40 nyáron át építették
A várat és környezetét Bory Jenő és a felesége közösen alakították ki, előbbi magát az épületet (lévén építész és szobrász), utóbbi a virágágyásokat és a kertet tervezte. Többségében ma már sajnos nem azokat a növényeket látjuk itt, amik egykor díszítették a kertet, ám
a belső udvarnál áll egy hatalmas fenyőfa – ez MÁR Bory Jenőék idejében is itt volt.
Először a présházat alakították nyaralóvá, illetve az emeleten egy műtermet is kialakítottak, ahol a művész házaspár alkothatott, bár a későbbi években egy másik műtermet is épített itt Bory, amire már csak azért is szükség volt, mert a szobrászat és a festészet nem igazán működött egy teremben – a festményeknek nem tett túl jót a szálló por.
Az I. világháború megszakította a „vár” építését, ugyanakkor inspirálta is: Bory 1915-ben került Szarajevóba, ahol megbízást kapott Ferenc Ferdinánd és felesége emlékművének elkészítésére. Grandiózus tervet készített, a merénylet helyszínén megtervezte az emlékművet, egy templomot és egy ifjúsági otthont is – mindebből csak az emlékmű készült el, viszont felfedezhetünk némi hasonlóságot a vár és a Ferenc Ferdinánd-templom makettje között. Egyébként ez a munka is segített Bory Jenőnek abban, hogy beindítsa a karrierjét és megteremtse az anyagi feltételeket a várépítéshez.
40 nyáron át épült a vár, ugyanis az év többi részén egyetemi oktatói és szobrászmunkája miatt Bory Jenőnek nem volt ideje építkezni, egyszer pedig majdnem abba is hagyta az egészet, miután felépült a támfal és a harmadik udvar is. Erre emlékeztetnek a támfalon lévő beton esőelvezetők is, de végül meggondolta magát: épített még egy műtermet, kialakított egy nagy udvart, a végében pedig felhúzta a Hitvesi szeretet kápolnáját. Ez persze nem egy felszentelt kápolna, itt a szeretett nő, a feleség szobra az oltár. A kápolnától nézve tárul fel előttünk még egy apróság: az egyik lakótorony formájában Bory Jenő a családját is „beleépítette” a várba.
A kétcsúcsos tető őt és feleségét, az alatta lévő három, gomba formájú tető pedig a két ikerlányt és fiukat idézi.
Háború és szocializmus
A II. világháborúban a vár megsérült: merő véletlenségből szétlőtték az egyik tornyát, ugyanis a közeli Videoton-gyár elődjét, a Vadásztöltény-, Csappantyú-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. üzemét bombázták. A háború után az akkor már 67 éves Bory Jenő saját kezűleg építette újjá a tornyot. A háborúhoz fűződik egy tragikus esemény is, egy orosz felderítő kiskatona felmászott a vár egyik tornyára körülkémlelni a területet, ám a később érkező társai németnek hitték, így szerencsétlenségére lelőtték. A katona a torony elé zuhant, ennek helyét őrzi ma is egy vörös csillag és kereszt jelölés – a legenda szerint Bory Jenő a szovjetek idején nem merte önmagában használni a keresztet, ezért tette rá a csillagot is.
A háború utáni időket szerencsésen megúszta az épület, ráadásul a családtól sem vették el, bár ezt egy orosz városparancsnoknak köszönhetik. Ő tisztában volt azzal, hogy a harcok befejezését követően fosztogatás veszi majd kezdetét, és a várban lévő képek, szobrok és egyéb tárgyak sem kerülhetik el a sorsukat.
Hogy mindezeknek elébe menjen, cirill betűkkel kiírta a kerítésre, hogy múzeum, és katonákkal őriztette a várat.
Miután elment, meghagyta moszkvai címét Jenőnek, hogy baj esetén írjon neki – a család végül neki köszönheti, hogy államosításkor nem vették el tőlük a várat, csupán egy feltételt szabtak, hogy azt múzeumként kell üzemeltetniük.
Bár a rendszerváltás után szinte romokban hevert az épület, mára csodásan felújították és rendbe tették, ottjártunkkor is épp a lépcsőket festették újra. A Bory-vár ma is múzeumként funkcionál, Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van, és az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fenn és működtetik. Ágoston Noémi azt is megsúgta nekünk, hogy itt lényegében csak a családtagok dolgoznak, így a pénztárban akár Bory Jenő ükunokáival is találkozhatunk. Ha egy kicsit távolabb szeretnénk kerülni a nagyváros zajától, akkor érdemes felkeresni a rengeteg titkot és felfedeznivalót rejtő várat – jó hír, hogy tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető.
Elérhetőségek
Bory-vár
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
