Miben más az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), mint a többi közkönyvtárunk? Milyen típusú anyagokat találunk itt, miért nem lehet kikölcsönözni a könyveket, és mik azok a fránya köteles példányok? A Budavári Palota F épületében működő intézmény sokunkban él rejtélyes és megközelíthetetlen helyként – pont az elhelyezkedése miatt –, holott ha eltöltünk a tereiben pár órát, rájövünk, hogy egyáltalán nem rideg itt a környezet. Bár a könyveket nem vihetjük haza, ha kifejezetten egy specifikus témát kutatunk, mindenképpen érdemes ide betérni, főleg azért, mert itt minden olyan magyar vonatkozású vagy Magyarországon nyomtatott könyv megtalálható, amit legalább 50 példányban megjelentettek.
A kezdetek
1802. november 25-én jött létre a könyvtár, amikor gróf Széchényi Ferenc felajánlotta az ország számára a több mint 20 000 kötetesre duzzadt gyűjteményét. Ebben persze nemcsak könyvek voltak, hanem nyomtatványok, kéziratok, metszetek, térképek és érmék is, éppen ezért Széchényi adományát nemcsak a nemzeti könyvtár, de a Magyar Nemzeti Múzeum születésének is tekintjük. A könyvtár a következő években gazdagodott a Pray-kódexszel (ebben található az első összefüggő magyar szövegemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés), valamint Jankovich Miklós hatalmas gyűjteményével (ebben már Corvinák is voltak), ezekből állt össze az intézmény törzsanyaga.
Széchényi Ferenc és Jankovich MIKLÓS könyvgyűjteményÉNek egy részét bárki megnézheti a könyvtár 6. emeleti könyvszekrényében.
Ekkor még nem a budai várba vitték fel a tetemes gyűjteményt: I. Ferenc a volt pálos rend belvárosi rendházának központi épületét jelölte ki a bibliotéka számára, amit 1803. augusztus 20-án nyitottak meg a nagyközönség számára. Mivel folyamatosan újabb példányokkal gyarapodott a könyvtár állománya, hamar felmerült a költözés lehetősége, s bár a helytartótanács már 1804-ben terveket készíttetett az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésére, az még évekig nem találta meg az állandó helyét. Végül József nádor kezdeményezte, hogy a könyvtárból nemzeti kultúrintézmény váljon, így a könyveknek és az egyéb múzeumi gyűjteménynek egy épületet szántak. 1817-ben költöztették át a könyvtár állományát a Magyar Nemzeti Múzeum mostani területére, bár akkor még Batthyány Antal villája adott otthont mind a múzeumi, mind a könyvtári gyűjteménynek.
Az 1830-as évekre ezt a teret is kinőtte a gyűjtemény, és ekkor merült fel az új múzeumi épület felhúzásának ötlete. A Magyar Nemzeti Múzeum első emeletén kapott helyet a könyvtár, itt volt a 80 személyes olvasóterem, és a sokévi elzártság után, 1866-ban végre az olvasók számára is hozzáférhetővé vált az állomány. Bár ekkor még úgy tűnt, a múzeum lesz a könyvtár végleges otthona, a századfordulóra világossá vált, hogy az intézménynek ismét költöznie kell.
Csak 1958-ban merült fel, hogy az OSZK-t felköltöztetik a Budavári palotába, ahol végül az átalakítások után, 1985-ben foglalta el otthonát.
Mit őriznek a raktárakban?
Hogy valójában mit is gyűjtenek? Tulajdonképpen mindent, ami a magyar kultúrához kapcsolódik. A mindenkori Magyarország területén megjelent kiadványokat, a magyar nyelven (bárhol a világon) megjelent kiadványokat, a magyar szerzők (bárhol, bármilyen nyelven megjelent) műveit, illetve minden mást, aminek köze van a magyarsághoz. Tehát területi, nyelvi, szerzői és tartalmi hungarikumokat találunk a nemzeti könyvtár gyűjteményében. Az 1711-től megjelent kiadványokat a törzsgyűjteményben, míg az ennél korábbról származókat a Régi Nyomtatványok Tárában őrzik.
Tízmilliónál is több raktári egységünk van, de ilyen egységnek minősül egy kódex, egy köteles példány és azok a dokumentumok is, amelyekről csoportos feldolgozást készítünk. Mivel kisnyomtatványokat is gyűjtünk (meghívók, gyászjelentések, menük stb.), ezért ezeket kötegelve dolgozzuk fel, emiatt viszont a tízmillió egység a valóságban nagyságrendekkel nagyobb. Érdekesség, hogy bár azt hinnénk, egy könyvtár gyűjteményének nagy részét a könyvek és a folyóiratok teszik ki, nálunk pont a kisnyomtatványok és a plakátok
– magyarázza Rózsa Dávid.
Olyan értékes köteteket őriznek a könyvtár falai között, mint a már említett Pray-kódex, Mátyás király egykori könyvtárából 37 darab corvina (így a Philostratus-kódex is, amely a görög szofista, Philostratus műveit gyűjti egybe Antonio Bonfini latin fordításában), az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó Leuveni Kódex vagy az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum („Budai krónika″). Itt van a Himnusz, valamint a Szózat kézirata, Petőfi Sándor életműve, Arany János Toldi-trilógiája, de József Attila, a Babits házaspár (felesége, Török Sophie az egyetlen olyan szerző, akinek az Országos Széchényi Könyvtár a szerzői jogörököse) és Keresztury Dezső hagyatéka is az OSZK raktáraiban található.
Meglepő lehet, hogy az intézmény legrégebbi dokumentumai viszont nem kódexek, hanem két, 3000 évesnél is idősebb papirusztöredék.
A könyveken túl
Bár alapvetően a könyvek gyűjtését várjuk el egy könyvtártól, az OSZK, vagyis a nemzeti bibliotéka esetében teljesen más a helyzet. Elképesztő mennyiségű egyéb dokumentum van az állományukban, amelyeket többek között a Kézirattárban, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárban vagy a Színháztörténeti és Zeneműtárban gyűjtik. Az egyik hanglemezen például Kossuth Lajos hangját őrzik. Ami számunkra újdonság volt, az az, hogy az intézményben van egy könyvrestaurátori részleg is. Sőt, ez az ország legnagyobb és legjobban felszerelt ilyen típusú műhelye, itt jelenleg 30 könyvrestaurátor és könyvkötő dolgozik. Az viszont még ennél is extrább, hogy
itt van Közép-Európa legnagyobb és legjobban felszerelt digitalizálóközpontja is, több mint 1000 négyzetméteren.
Úgy éreztük magunkat, mintha egy egészen más világba csöppentünk volna a könyvtár 8. emeletén, amikor megláttuk a digitalizálórészleget, ami inkább hasonlított a jövő egy szeletére, mint egy jelenkori könyvtárra. Elképesztő belegondolni, hogy az itt lévő könyvszkennerekkel tízmilliós nagyságrendben digitalizálnak a dolgozók, s míg 2024-ben 14 millió oldalnál tartottak, addig 2025 végére várhatóan elérik a 20 millió oldal digitalizációját, ráadásul a beolvasott dokumentumok közül a közkincseket mi is magas minőségben nézhetjük meg online, ingyenesen. Ottjártunkkor épp az újonnan megjelent köteles példányok beolvasása zajlott, ám attól egyáltalán nem kell félni, hogy kárt tennének a könyvekben, ugyanis csak azokat dolgozzák így fel, amik 180 fokban kinyithatók, és bírják az üveglapozást, valamint a terhelést.
Ha ez nem lenne elég high-tech, a robotszkenner már biztosan az: ez vákuummal szívja be az oldalpárokat, így nem szükséges kézzel lapoznunk. Emellett pedig egy olyan monstre digitalizálókészülék is van a könyvtárban, amivel akár egy 13 méteres dokumentumot is beolvashatunk. A masinát direkt ide terveztették, és ezzel tudják többek között a térképeket is digitalizálni. Minden, ami a Digitalizáló Központban zajlik, az erős állományvédelmi szemlélettel történik. Egy muzeális dokumentum esetében a restaurátor és a digitalizáló kolléga közösen határozzák meg az adott tétel állapotát és a digitalizálási tervet. Nem mindegy ugyanis az eszköz, a fény és az üveglap milyensége sem.
Bár sokszor találkozhatunk olyan „jóslatokkal”, hogy a könyvek ideje leáldozott, és egyre kevesebben olvasnak, évente mégis nagyjából 14-16 ezer új könyvcím jelenik meg, és ahogy Rózsa Dávid is elmondta, egyre nagyobb igény van a könyvtárakra is.
„Noha a pandémia következtében beszakadtak a könyvtárhasználati adatok, 2022-ben már azt láttuk, hogy nem egyszerűen visszapattant a látogatottság a Covid előtti állapotokhoz, hanem mintha valamilyen trendforduló történt volna. Rengeteg települési könyvtárból azt a visszajelzést kaptuk, hogy a kölcsönzési és a látogatottsági adataik a 2019-es fölé kúsztak. Ma már azt tudjuk mondani, hogy Magyarországon van stabilan több mint 1,6 millió ember, aki több-kevesebb rendszerességgel jár könyvtárba, és a kölcsönzések száma megközelíti a 18 milliót.″
(Borítókép: Horváth Dániel – MNMKK Országos Széchényi Könyvtár)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
