Vincze Miklós építészeti újságíró szúrta ki, hogy eladó a Borbíró (Bierbauer) Virgil tervezte, Napraforgó utca 4. szám alatti modernista épület. A hirdetést látva a háznak nemcsak a homlokzata van jó állapotban, de az enteriőr felújításakor, berendezésekor is törekedtek a stílus megidézésére, amelynek elmaradhatatlan kellékei a csővázas székek vagy az elegánsan ívelt lépcsőkorlát.
Az építész
Borbíró (Bierbauer) Virgil neve leginkább az építészet iránt lelkesedő közönség számára ismert, holott a két világháború közti építészetünk egyik meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan fontos fővárosi épületek köthetők, mint a Kelenföldi Erőmű, a Budaörsi repülőtér forgalmi épülete vagy a Merlin Színház, emellett pedig az 1930-as évek mintaprojektjében, a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep tervezéséből is kivette a részét.
A tervezési munkák mellett a kor egyik legfontosabb, azóta is számtalanszor idézett és referenciaként is használt építészeti lapja, a Tér és Forma szerkesztője volt. A szélesebb közönség által jól ismert Molnár Farkas vagy Fischer József mellett ő volt a modern építészet egyik meghatározó figurája. Rendszeresen publikált a hazai és a nemzetközi szcéna munkáiból, emellett városrendezési terveket is készített, utolsó művében például már javasolta, hogy Budapest belvárosában érdemes lenne sétálóutca-hálózatot kialakítani.
A ház
Amikor modern villákról beszélünk, rendszerint a Pasaréten található villák jutnak eszünkbe, hiszen itt találjuk a két világháború közötti magyar építészet legjobb példáit. Noha a villákat látva jogosan feltételezzük, hogy mindegyiket tehetősebb polgárok építtették, valójában a lakhatási válság és a megváltozott életkörülmények hívták életre a Napraforgó utcai telepet – meg persze az 1930-ban Budapesten megrendezett nemzetközi építészeti kongresszus, ahol szerettük volna megmutatni a világnak, hogy építészeink hogyan vélekednek az otthonokról.
A pasaréti Napraforgó ucca színes derüjével a mai magyar építészek is megmutatták a szín értékét az építészetben. Budapest legderüsebb uccája ez a színekben viruló ucca!
– írta róla Borbíró a Tér és Forma egyik 1931-es számában.
Borbírót a Napraforgó utca 4. számú házának megtervezésére kérték fel, egy letisztult, világos, lapos tetős épületet képzelt el, ami illeszkedett a Bauhaus, a modernista építészet szellemiségéhez. A Konti-ház jellegzetes eleme a bal oldalon lévő lekerekített földszinti rész, amelyben eredetileg az ebédlő, felette pedig egy terasz kapott helyet. Az eredeti belső elrendezés szerint a földszinten rögtön az előtérbe léptünk, onnan nyílt a hall. Itt voltak a kiszolgálóhelyiségek is, a konyha, a mosókonyha és a cselédszoba, míg az emeleten szintén egy hall, egy szoba, egy háló és a fürdő várt a lakókra.
Az épület az évek során többször váltott tulajdonost, de mindegyikük tiszteletben tartotta annak építészeti értékeit és kulturális jelentőségét.
Források:
- A pasaréti-uti kislakásos telep, Tér és Forma, 1931/10.
- Budapest100
- Napraforgoutca.hu
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
