Bár a Várnegyed változásait mi is nyomon követjük, utoljára mégis 2019-ben írtunk nagyobb körképet arról, milyen átalakítások történtek a területen. Azóta még több dolog változott, különösen
a Dísz tér és a Szent György tér környékén, de aki eljut a Sándor-palotáig, azt a Budavári Palota északi szárnyának hiánya fogadja.
2024 végén fejeződött be a volt Pénzügyminisztérium visszaépítése (ezt várhatóan a Belügyminisztérium kapja meg), illetve a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet egykori székházáé is, bár utóbbin még zajlanak a kivitelezés utómunkálatai. A két régi-új épület miatt úgy gondoltuk, ideje felnéznünk a Várba, hogy a saját szemünkkel lássuk, mi minden változott az elmúlt időszakban.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg is tart a Honvéd Főparancsnokság, a József főhercegi palota és a Budavári Palota északi szárnyának újjáépítése, és idén elkezdődik a Szent György tér felújítása – erről itt írtunk bővebben –, valamint a dunai oldalon kanyargó Keleti felvezető út is elkészülhet még ebben az évben.
A Várnegyedbe vezető kedvenc útvonalunk egyértelműen az Ilona és az Iskola lépcső, innen a kilátás is szép, nincs tömeg, és elég hangulatos a Hilton mögötti részről felérkezni a Várba. Ez a Hess András térre vezet, ahol sokáig építési kordonokat lehetett látni, és egy felállványozott épület fogadott minket, hiszen innen már bőven látszott a teljes egészében visszaépülő volt Pénzügyminisztérium épülete, amely a II. világháborús helyreállítások óta egyfajta torzóként állt a Szentháromság téren. Leginkább azért, mert ebben az időben a dualizmus korában emelt kormányzati épületeket
Rados Jenő javaslatára próbálták beilleszteni a Várnegyed akkor restaurált középkori, illetve barokk polgári házai közé.
Emellett persze tiszta politika volt, hogy az egykori kormányzati negyed épületromjait eltüntetik innen, ez megfelelt a helyreállítást végző építészeknek is, akik szerint ezek közül sok nem képviselt igazi művészi értéket. Erről bővebben Zsuppán András írt a Válasz Online oldalán, érdemes elolvasni. A 2010-es években végül döntés született a Fellner Sándor tervezte épület teljes rekonstrukciójáról is, ennek eredményét láthatjuk 2024 decembere óta a téren: visszaállították a neogótikus épület egykori tornyait, a díszes középső részét és a tetejét is.
A Szentháromság tér környéke
Az elmúlt időszakban még egy jelentős változás történt a Szentháromság téren: elbontották az egykori Diplomataházat, ahol 2019-ig működött a Burg Hotel. Helyén ma már a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tudományos konferenciaközpontja van. Bár eredetileg a II. világháborúban megsemmisült épületeket építették volna vissza az 1970-es években épült ház helyére, végül egy
vállaltan új, a régi épületeket idéző koncepció valósult meg.
A késő modern épület bontása óriási vitát generált az építészszakmában, azonban az új ház egyáltalán nem zavaró, és elég jól illeszkedik a környezetébe, egy laikusnak talán nem is tűnik fel, hogy egy teljesen új épületről van szó. Az viszont kérdés, hogy kortárs módszerekkel miért barokkos épületet építettek, és miért nem a már meglévő házat korszerűsítették.
Nem szívesen lennénk a turisták helyében, hiszen a palota környéke jelenleg is kész akadálypálya: az építkezések miatt csak a szalagokkal kijelölt útvonalon sétálhatunk, ami sokszor szűknek bizonyul, ha szemből is érkeznek emberek. Emellett a folyamatos kopácsolás, fúrás és építőanyag-rakodás, valamint az elbontott palotaszárny látványa sem kelti világörökségi helyszín érzetét az arra járóban. Furcsa állapot uralkodik a környéken: a beton és az állványok látványától kortárs épületekre asszociálunk, de valójában századfordulós paloták készülnek itt, többségében irodai és intézményi funkcióval.
Újjáépített és visszaállított reprezentatív terek
A József főhercegi palota helyén eredetileg egy bérpalota állt, ezt alakíttatta át József főherceg Korb Flóris és Giergl Kálmán építészekkel, és létrejött az a saroktornyos, keleties ornamensekkel díszített historizáló palota, amelynek hosszú éveken át csak a hűlt helyét láttuk. Buda 1945-ös ostromakor súlyosan megsérült, ezért lebontották, helyén a 80-as években egy középkori rommezőt és egy terepszint alatti múzeumot alakítottak ki. Az újjáépített palotán néhány helyen már látszanak a rekonstruált domborművek, és építik a palota kertjét szegélyező kerítést is, ám a tér megszokott napsütötte részét már most eléggé leárnyékolja. Az épület a jövőben
az Alkotmánybíróság otthona lesz,
de a visszaállított reprezentatív terek és a kert a nagyközönség számára is látogatható lesz – olvasható a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.
Zajlik a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása is: elbontották az A épület tetőzetét és a falakat, csak a Dunára néző homlokzat maradt meg, mindezt azért, hogy a palota eredeti épülettömegét állítsák vissza. Az elbontott falak a kommunizmus idejéből származtak, a megmaradt dunai homlokzat viszont még az eredeti (hauszmanni) palota maradványa.
A homlokzati díszeket rendszerezték, és jelenleg egy fedett raktárban tárolják őket, a helyén maradt Hauszmann korabeli ornamentikát és a párkányokat vaslemezek védik. Jelenleg az északi szárny alaplemezének és az új toronydaru alapjának kialakításán dolgoznak, hamarosan elindulhat az épület szerkezetének építése. Mindeközben zajlik az északi kapuzat újraalkotása, a szobrok, ornamentikák mintadarabjainak készítése is. A rekonstrukció után ebben a szárnyban egy új palotatörténeti kiállítás nyílik, az átalakuló Hunyadi udvarról pedig itt írtunk.
A Honvéd Főparancsnokság és a Karmelita
A Karmelita épülete előtt továbbra sem lehet közlekedni, bár az átadása után egy ideig még bárki elsétálhatott előtte. Azt nem tudjuk, hogy miután befejeződik a Főőrség építése, ez megváltozik-e. Idén megkezdődik a Szent György tér felújítása, ami az elmúlt években az építések ellenére is rendezettebb képet mutatott, mint a 2010-es évek elején.
A Honvéd Főparancsnokság egykori épületén már áll a kupola – ezt már Pestről is látni –, és aki megszokta, hogy onnan már látja a palota kupoláját, az most ezt a hatalmas újjáépített házat látja. A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen elhelyezkedő neoreneszánsz épület tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült, 1949-ben rommá nyilvánították, majd egészen az első emeletig visszabontották. 2012–2014 között az épület részleges felújításon esett át: külső homlokzatát megtisztították, a főbejárat korhű kaput kapott, és az előcsarnok reneszánsz ízlést tükröző díszítését is rekonstruálták. A Kallina Mór tervezte épületet eredeti magasságában állítják helyre, és
a hadtörténeti intézet és múzeum új otthona lesz, kupolája pedig kilátóként várja majd a látogatókat.
A Dísz tér sarkán lévő saroktelek évtizedekig szomorú képet festett, és mivel itt kanyarodik fel a 16-os busz a Várba, a turisták is egy viszonylag elhanyagolt területtel találták szemben magukat. Itt eredetileg a Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján épült Vöröskereszt Egylet ötszintes székháza állt, ami 1906-tól a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, majd 1920-tól a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak adott otthont, 1923-ban Hoepfner Guido tervei alapján átalakították és bővítették. A II. világháborúban súlyosan megsérült, és annak ellenére lebontották 1946-ban, hogy még menthető lett volna.
A visszaépített verzió 2024 végére készült el, és minden egykori részlet látható rajta, noha jelenleg még zajlanak a kivitelezés utómunkálatai. Az új téri helyzetet egyelőre még szoknunk kell, a Hunyadi János út felől érkezve klausztrofób érzésünk lehet, ami a Honvéd Főparancsnokság épülete miatt van, ami elzárja a kilátásokat. A régi-új Vöröskereszt-székház irodaházi funkciót kap.
Akinek eltelt pár év a legutóbbi várbeli látogatása óta, az megnézheti a Főőrség (kávézó és étterem működik benne) és a Lovarda újraépített épületét, illetve a mögöttük található Török kertet. Ez a Stöckl-lépcső mögötti terület, vagyis a Csikós udvar, a palota egyik eldugott helyszíne, és itt már egy szépen rendezett környezetben sétálhatunk. A Török kertet és a Csikós-udvart összekötő, 17. századi Karakas pasa tornyát is szépen rekonstruálták, itt teraszos kávézó (Pasha Cafe), információs pont és ajándékbolt várja a látogatókat.
A Lovarda épülete rendezvényhelyszínként funkcionál, leginkább esküvőket, bálokat és nagy céges rendezvényeket tartanak itt. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy mindennap 13 és 16 óra között ingyenesen látogatható. A Várba vezető elhanyagolt útvonalak és lépcsők megújítása és olyan „apróságok” helyreállítása is zajlik, mint a Zeughaus kapu felújítása vagy a nyugati kertek támfalának készítése.
A palotától távol, a Bécsi kapu téren is történt, történik változás: várhatóan a Magyar Nemzeti Levéltár épülete is megújul, megépül az a Pecz Samu tervezte szárny és épület, ami már az eredeti terveken is rajta volt, de a maga korában végül nem épült meg. Az új részek korabeli, neogótikus stílust kapnak, míg a belső terekben 21. századi elemekkel találkozunk majd. Itt egyelőre csak betonmaradványokat és a projektet, valamint a Levéltár történetét bemutató plakátokat láthatunk.
(Borítókép: We Love Budapest)
