Megnéztük a város utolsó modernista épületét, ami még a szocreál időszak előtt készült, és átadásakor már a dekadens Nyugat elrettentő példája volt, bár még Kádár János és Che Guevara is megfordult a tereiben. Hosszas átalakítás után ideköltözött az RTL hírszerkesztősége és a Híradó stúdiója, mi pedig megnéztük, hogy keltették új életre Budapest egykor legvagányabb épületét.
Talán az egyik legszebb és legösszetettebb modernista épületünk ez a Városliget szomszédságában álló irodaház, amelynek alapkövét még Rajk László rakta le, de elkészülte után, a szocializmus „virágzásakor” már elrettentő példaként emlegették. A Dózsa György úti irodaház valójában két épületből áll – egy irodaházból és egy auditóriumból –, és pár éve került az RTL-hez, mely átfogó felújítás és átalakítás után, 2024 nyarán vette birtokba.
A Városliget melletti épületkomplexum, különösen a Városligeti fasorra néző Liget Center Auditorium felújítása azért is ennyire fontos, mert ez az épület művészettörténetileg is kiemelkedően jelentős: már a saját korában is rendkívül korszerű volt, ráadásul a tervezők (Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor és Szrogh György) itt szinte tökéletesítették az akkor mindenkire ható modernista és a Le Corbusier-féle elveket. Sőt, az egykori tanácsterem épületének álmennyezete konkrét utalás volt Alvar Aalto – a finn építészet kiemelkedő alakja – Viipuri Városi Könyvtárának auditóriumára. Noha szakmailag rendkívül fontos épület a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) székháza, átadása után, az 1951-es építészkongresszuson már mint
a dekadens Nyugati építészet elrettentő példájaként emlegették.
Az 1940-es évek végén a MÉMOSZ volt a legnagyobb szakszervezet, ők koordinálták az állami építőipart, így nem meglepő, hogy szükségük volt egy székházra – erre 1946-ban írtak ki pályázatot. Az épületegyüttes két részből áll: a Dózsa György úti, ötemeletes irodaházból és a Városligeti fasorra néző kongresszusi teremből, a kettőt pedig egy nyaktag kapcsolja össze, ahol egykor a kis tanácskozótermek voltak. Bármennyire elrettentő példaként emlegették is ezt az épületet, a kongresszusi terem mégis a 20. századi magyar történelem legfontosabb helyszíne lett. Itt rendezték a pártkongresszusokat, de több szervezet és döntéshozó testület is itt tartotta megbeszéléseit, valamint
olyan „prominens” személyek szónokoltak itt, mint Kádár János és Che Guevara.
A rekonstrukció során számtalan műemlékvédelmi előírásnak kellett megfelelni, figyelni kellett a szín- és anyaghasználatra, de az épület külső mérete sem nőhetett, így a hőszigetelés és a gépészet kialakítása is kihívásokat okozott, nem beszélve arról, hogy a stúdiók speciális igényeit (még a légkondi sem hallatszódhat be, nemhogy a forgalom) is tető alá kellett hozni. Az építészeknek (TIBA Építész Stúdió) és a belsőépítészeknek (LAB5 architects) viszont sikerült egy olyan szuper végeredményt alkotniuk, ami úgy értékmegőrző, hogy közben a legkorszerűbb technológiával rendelkezik.
A Liget Center Auditoriumba az RTL hírigazgatósága, valamint a hír- és infotainmentműsorok stúdiói költöztek, erről a bázisról sugározzák a Híradót, az időjárás-jelentést és a Fókuszt is. Az épület eredetileg egy sötét szoba volt, ahhoz, hogy megfelelő munkakörnyezet váljon belőle, az építészek több helyen is megnyitották, hogy beáradjon a természetes fény – így lett a tetején egy hatalmas felülvilágító. Míg a valamikori álmennyezet hullámzását plexivel idézték meg, a terem falát borító kubai nádat felhasználták a jelenlegi büfénél mint díszítőelem.
A Dózsa György útra néző Liget Center Classic irodaházban az RTL üzleti terei kaptak helyet, itt minden szint egy egybefüggő irodatér, ahol zegzugosan, csoportokra bontva vannak kialakítva a munkaállomások. Érdekesség, hogy
a padlószőnyeg mintázata a régi adásszünetet idézi.
A Liget Center-projekt idén ősszel válik teljessé, ugyanis az RTL fő bázisaként funkcionáló épületek mellé egy teljesen új boutique-irodaház is felépül Liget Center Vitrum néven.
