Nemrégiben úgy utazhattam Nagy-Britanniába, hogy ki sem kellett lépnem a II. kerületből, ugyanis az itt található nagyköveti rezidencia brit területnek számít. Az ápolt, üde, zöld kert lélekben egyből a Bridgerton családig repített, ami meglehetősen szabadon értelmezi a régenskorszak stílusát, így a neobarokk épület és enteriőr még bőven beleférne. A rezidenciát és a csodás bútorok nagy részét viszont magyar arisztokratáknak, a Scitovszky családnak köszönhetjük, ugyanis ők voltak a villa építtetői, első tulajdonosai. Ritkaságnak számít, hogy az eredeti berendezés nagy része is fennmaradt az eseménydús 20. századi történelem során. Ez már az ideköltözött brit nagykövetek érdeme.
Építkezés arisztokrata módra
Scitovszky Tibor, a három nyelven tökéletesen beszélő, lengyel származású magyar arisztokrata a Horthy-korszakban a Magyar Általános Hitelbank elnöke volt, részt vett a trianoni tárgyalásokon, néhány hónapig pedig a Bethlen-kormány külügyminisztere is volt (az alábbi híradórészletben éppen ebben a minőségben látható). Felesége, Hódosi Hanna a társasági élet prominens figurájaként remek ízléséről, gyakorlati érzékéről nemcsak az építkezés alatt, hanem közösségi események szervezése során is tanúbizonyságot tett. Származásáról romantikus találgatások is lábra kaptak, melyek szerint egy bejárónő és egy Bécsben állomásozó, francia arisztokrata származású tiszt szerelmének gyümölcse volt. Bár szülei nem házasodhattak össze, a család becsülettel gondoskodott a kislányról, Hanna a legjobb nevelést kapta, a legjobb iskolákba járt.
Férjével harmonikus kapcsolatban éltek, de a közös építkezés – a legtöbb családhoz hasonlóan – náluk sem zajlott zökkenőmentesen.
Scitovszky hosszú házasságuk alatt állítólag csak négyszer kiabált nejével, egyszer a középső teremben ma is látható míves kályha miatt.
Ezt ugyanis a kényes ízléssel megáldott Hanna Bécsből rendelte, ám ezt elfelejtette bejelenteni a hatóságoknak, így a szépséges darab fennakadt a vámvizsgálaton, Scitovszkynak pedig komoly büntetést kellett fizetnie, ami egykori külügyminiszterként talán még kínosabban érintette. A fűtőeszköz ma már nem működik, de továbbra is méltó dísze a helyiségnek.
A ház csodával határos módon átvészelte a háborút, ám lakói ezután, 1946-ban „látogatóba″ mentek fiukhoz, az Amerikában élő közgazdászhoz, ifjabb Scitovszky Tiborhoz, aki akkor már a Stanford Egyetemen tanított. Sosem tértek vissza. A brit állam kibérelte a családtól az üresen maradt villát, amiért Scitovszkyék havonta bérleti díjat kaptak, ez pedig jelentős segítség volt a külföldi újrakezdéshez. A bútorok legnagyobb részét azonban nem vihették magukkal a tengerentúlra, így a berendezés maradt, mint egy kis zárvány a szocializmus szürkeségében. Az épület 1950-től lett hivatalosan nagyköveti rezidencia.
Híres vendégek
Amikor a 60-as években a britek Scitovszkyéktól meg akarták venni a villát, a magyar állam jelezte, hogy azt kisajátította, ezért vele kell tárgyalni az adásvételről. Az ekkor már özvegy Hódosi Hanna azonban karakán asszony volt, írt II. Erzsébetnek egy levelet a méltánytalanságról. Végül a britek nagyvonalúsága oldotta meg a kényes szituációt, 1968-ban az államtól megvették a villát, Scitovszkyék pedig a berendezésért kaptak méltányos összeget. 1993-ban, mikor a királynő ellátogatott a rezidenciára, és megemlítették neki a régi esetet, rejtélyes mosollyal csak ennyit mondott: egy megfelelő helyre címzett levél sok ajtót kinyit.
II. Erzsébet és Fülöp herceg azonban korántsem az egyetlen híres látogatója volt az épületnek. Ahogy az előtérben elhelyezett vendégkönyv tanúsítja, járt itt a Queen együttes 1986-os, legendás budapesti koncertje idején, Károly herceg és Kamilla 2010-ben, még jóval a koronázás előtt, Diana hercegné pedig kétszer is, 1990-ben még Károllyal, 1992-ben azonban már egyedül érkezett. Abban is biztosak lehetünk, hogy a Horthy-korban is megfordult itt pár érdekes egyéniség, köztük László Fülöp, az ismert portréfestő, akinek két művét is megszemlélhetjük a rezidencián.
A nagykövetség jó gazdája a csodás villának. Az épületet 2015-ben teljeskörűen felújították, 2017-ben a diplomáciai testület adminisztratív része a Harmincad utcából a Füge utcába költözött, így a nagyköveti rezidencia a magyarországi brit diplomácia központi reprezentációs helyszínévé vált. Történetét Somlai Tibor és Kordos Szabolcs könyvei is részletesen tárgyalják.
A villa titkai
A villa megépülésének 100. évfordulója alkalmából Paul Fox nagykövet úr köszöntött minket az épületben, ami egyben az ő otthona is. Az előző nagykövetekhez hasonlóan ő is szerelmese a rezidenciának, a múltat tisztelve, mégis fesztelenül lakja be a teret. Scitovszkyék bútorai és a királyi családról készült fotók mellett feltűnik pár személyesebb tárgya is, nem beszélve a látogatásunkat végig kísérő Kiwiről, a tapasztalt diplomatamacskáról, akinek neve a nagykövet családjának új-zélandi gyökereire utal, néhai felesége ugyanis új-zélandi származású volt.
Az épület a párizsi barokk paloták stílusában készült, nem véletlenül, a Scitovszky házaspár ugyanis rajongott Franciaországért. Az építéssel Herquet Rezsőt bízták meg, aki elsősorban válogatott csatár és díszlettervező volt, azonban a villa kapcsán is csodás munkát végzett. Az épület titkait Ley Gábor, a nagyköveti rezidencia korábbi vezetője mutatta be nekünk.
A díszes bejáratnál egy csak a diplomáciai testületek által használt brit zászló fogad bennünket, a kapu fölött pedig két címer látható. Belépve az ódon ajtón, impozáns előtér tárul elénk, ahol megcsodálhatjuk az eredeti, fekete-fehér márványpadlót. Baloldalt jelenleg mosdókat, a konyhát és a melléklépcsőt találjuk, korábban ez volt a rezidencia fenntartásáért felelős személyzet otthona. Jobb kéz felé egy csodás, merészen kanyarodó lépcsőre leszünk figyelmesek. Bár a liftet 1941-ben még Scitovszkyék szereltették be, alig hisszük, hogy valaki ezt választaná a gyönyörű lépcsőház helyett.
Középen két elegáns, boltíves ajtón át lehet megközelíteni az egykori szalont, amit most is vendégfogadásra használnak. Ebből nyílik az ebédlő. A pazar környezet cseppet sem hivalkodó, a bútorok és az épület felújítása során tisztelettel bántak a részletekkel, a végeredmény pedig a modern szem számára sem kelt túlzó hatást. A hatalmas ablakokból hívogat a kert látványa, ami alig lehetne szebb, mint most, a májusi zöldben.
A szalonban megnézhetjük Scitovszkyék kevés hangos vitái egyikének tárgyát, a díszes kályhát. A falon pedig egymással szemben láthatók a házaspár portréi. A festmények László Fülöp alkotásai, aki olyan hírességeket is lefestett, mint VII. Edward király, XIII. Leó pápa és Theodore Roosevelt elnök. A művész egyébként meg is látogatta a Scitovszky házaspárt, és elismeréssel nyilatkozott otthonukról, pedig az ő zuglói lakhelye sem sok kívánnivalót hagyott maga után. A gótikus rémregénybe illő kastély építtetéséhez jól jött László feleségének, a tehetős ír sörgyáros lányának, Lucy Madeleine Guinnessnek a családi vagyona.
A Scitovszky-portrék 1927-ben készültek Párizsban, a házaspár pedig annyira szerette őket, hogy Amerikába is magukkal vitték a két alkotást. Haláluk után fiuktól kerültek a képek egy kinti magyar iskolába, majd magángyűjteményekbe, végül a Sotheby′s árverésén tűntek fel. Az aukciósház értesítette a László Fülöp hagyatékát gondozó alapítványt, amely jelzett a brit kormány Művészeti Gyűjteményének. Így 2019-ben végül visszakerülhettek a festmények eredeti helyükre, a nagyköveti rezidenciára.
A szalonból balra nyílik az épület legszebb része, a Tölgyfa szoba, ami nevét faborításáról kapta. A sötét, fajsúlyos, férfias tér nehéz szőnyegei, a csodás régi bútorok idézik fel leginkább a kastélyok, paloták tereit. Az itt ketyegő falióráról sokáig azt hitték, hogy másolat, egy javítás alkalmával derült ki, hogy valójában 18. századi, XV. Lajos korából származik, és a híres Fortin óráscsalád ritka remeke.
A díszes helyiségből egy rejtélyes kis oldalajtón át érkezünk meg a nagykövet dolgozó- és könyvtárszobájába, majd továbbhaladunk az emeletre a merészen ívelt főlépcsőn. Ezen a szinten találjuk a nagykövet személyes lakhelyét, valamint a vendégfogadásra használt szobákat. Köztük a VIP 1-es szobát, ahol a királynő is időzött. Bár II. Erzsébet nem lakott itt, hiszen a Béla király úti állami rezidencián volt a szállása, két program között itt pihent, nagyjából negyedórát. A szobából egyébként megközelíthető egy szinte a padlótól a plafonig márvánnyal burkolt fürdőszoba, melynek kádját carrarai márvánnyal burkolták.
Az épülethez tartozó kert hatalmas, üde zöldjében szép, idős fák adják az árnyékot. Évente, az uralkodó születésnapja alkalmából elegáns partit rendeznek itt. Bár III. Károly novemberben, II. Erzsébet pedig áprilisban született, a hivatalos ünnepséget a kellemesebb időjárásra való tekintettel nyáron tartják. A kert érdekes titkokat is rejt, a környékbeliek elmondása szerint egykor hatalmas óvóhely tartozott a házhoz, amit az úszómedence környékén találtunk volna. Mára azonban betemették.
A rezidencia ma élettel teli otthon, a diplomáciai munka és a brit–magyar történelem színhelye. A kerek évforduló alkalmából szeretnék szélesebb közösségnek is bemutatni, így akit érdekel ennek a csodás épületnek a története, az kövesse a nagykövetség Facebook- vagy Instagram-oldalát!
(Borítókép: Iparterv Épülettervező Zrt.)
